A Politico elemzése szerint az uniós országok által a világjárvány csúcspontján vásárolt COVID-19 oltóanyagból legalább 215 millió adagot dobtak ki eddig, aminek becsült költsége 4 milliárd euróra rúg. Az adatok nem egységesek, mivel egyes országok nem voltak hajlandóak nyilvánosságra hozni azokat. A rendelkezésre álló adatokon alapuló számítások azt mutatják, hogy az uniós országok átlagosan 0,7 vakcinát dobtak ki lakosonként. A rangsor élén Észtország áll, amely egy főre vetítve több mint egy adagot dobott ki, szorosan követi Németország, amely szintén a legnagyobb bruttó mennyiségű fiolát dobta ki – írja a Politico alapján a News.ro. Mindeközben az európai országok 2027-ig kötelesek új vakcinákat vásárolni a Pfizertől.

A Politico elemzése szerint több mint 200 millió koronavírus elleni vakcina ment tönkre felhasználatlanság miatt, de szerintük messze alulbecsülték a mennyiséget ezzel a számmal. Számításaik 19 európai ország adatain alapulnak – 15 ország, köztük Románia közvetlenül szolgáltatott adatokat, négy ország esetében pedig a helyi média számolt be a mennyiségekről. Egyes adatok még erre a hónapra is vonatkoznak, de a legkorábbi 2022 decemberi – írják.

Az első koronavírus elleni vakcinák 2020 végi engedélyezése óta az uniós országok együttesen 1,5 milliárd adagot kaptak (több mint három adagot minden európai lakosra). Ezek közül sok már a kontinens hulladéklerakóiban hever. A rendelkezésre álló adatokon alapuló számítások azt mutatják, hogy az uniós országok átlagosan 0,7 vakcinát dobtak ki a lakosság minden egyes tagjára vetítve. A rangsor élén Észtország áll, amely egy főre vetítve több mint egy adagot dobott ki (1,10), szorosan követi Németország (0,98), amely a legnagyobb bruttó mennyiségű vakcinát dobta ki. Ebben a rangsorban Románia az európai átlag alatt, a 13. helyen áll, ahol 0,51 oltóanyagadagot dobtak ki egy főre vetítve, az utolsó helyen (a lehetséges 19-ből) pedig Írország áll 0,16 adaggal. Ha ezt az átlagos pazarlási arányt az EU többi országára kivetítenénk, az több mint 312 millió megsemmisített oltóanyagot jelentene – jegyzi meg a Politico.

Minél nagyobb az ország, annál többet dobtak ki

Megállapítják azt is, hogy a kidobott vakcinák száma általában az országok méretének felel meg: abszolút számokban Németországban 83 millió, Luxemburgban pedig félmillió vakcinát dobtak ki. Az e kritérium szerinti rangsorban Románia az ötödik helyen áll 9 777 126 eldobott adaggal, de például Lengyelország és Franciaország – ezek a Romániánál nagyobb országok – megtagadták az adatszolgáltatást.

Nem könnyű kideríteni, hogy hány vakcinát dobtak ki. Egyes kormányok, köztük Franciaország, az EU második legnépesebb országa, vonakodnak felfedni a pazarlás mértékét. Az idő múlásával pedig a kapott adatok elavultak, a kidobott oltóanyagok tényleges száma pedig valószínűleg jóval magasabb – írja a Politico. Németország például júniusban közölte a kidobott oltóanyagokra vonatkozó adatait – akkor még 120 milliót tároltak a raktárakban. Emellett a vakcinagyártók azóta újabb, a legújabb koronavírusváltozatokra kialakított változatokat vezettek be, így a régebbi vakcinák elavulttá váltak, és nagyobb valószínűséggel váltak szükségtelenné – magyarázza a brüsszeli kiadvány.

A messze alábecsült kár: több mint négymilliárd euró

A Politico becslése szerint a 215 millió kidobott oltóanyag értéke több mint 4 milliárd euró, a médiában megjelent oltóanyagárak alapján, ezeket ugyanis nem hozták nyilvánosságra. Azon országok esetében, amelyek csak a kidobott oltóanyagok teljes számát jelentették, anélkül, hogy azokat oltóanyagtípusok szerinti bontásban közölték volna, a Politico 19,39 eurós átlagárat használt, amelyet a bontást közlő országok adataiból számítottak ki. Ez a számadat is szinte biztosan a minimumot jelenti. De még a 4 milliárd euró is jelentős összeg, amely egy nagy infrastrukturális projekt vagy Horvátország éves egészségügyi kiadásainak felel meg – jegyzi meg a Politico.

A szóban forgó vakcinák nagy részét a világjárvány csúcspontján, 2021-ben vásárolták, amikor az EU, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság korlátozott számú adagokért küzdött. Ebben a lázas időszakban az EU az eddigi legnagyobb szerződést írta alá 1,1 milliárd adag megvásárlására a Pfizertől és a BioNTech-től – emlékeztet a kiadvány. Könnyű elfelejteni, hogy 2021-ben mennyire bizonytalanok voltak a dolgok, és az unió szerződését akkoriban dicsérték. De mind az üzlet mérete, mind az időzítés problémásnak bizonyult. Az országok a vásárlásban ragadtak, még akkor is szereztek be, amikor a világjárvány már lecsengett. A felesleges injekciók harmadik országoknak történő adományozására irányuló erőfeszítéseket a csökkenő kereslet és a logisztikai problémák hiúsították meg – mutat rá a Politico.

Következmények

A következmények nem csak pénzügyi jellegűek. A Pfizerrel kötött nagyszabású szerződés megkötésének módjával kapcsolatos kérdések azóta foglalkoztatják Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, amióta a The New York Times arról számolt be, hogy az EU vezetője üzeneteket váltott a Pfizer vezérigazgatójával az üzlet megkötését megelőzően. Az Európai Bizottság az oltóanyag-felesleggel küzdő uniós országok nyomására már újratárgyalta a szerződést. Lengyelország és Magyarország is leállította a vakcinák átvételét, és a Pfizer beperelte őket a fizetés elmaradása miatt. Romániában az ügyészek a volt miniszterelnök és két volt egészségügyi miniszter mentelmi jogának felfüggesztését kérték, azt állítva, hogy a túlzott oltóanyag-vásárlás több mint 1 milliárd eurós kárt okozott az államnak – írja a Politico

A Politico által összeállított rangsorban  – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, (ECDC) október 5-én rendelkezésre álló adatai alapján –, amely az országok által veszteségként bejelentett vakcinák számát a számukra kiosztott vakcinák számához viszonyítja, Románia a harmadik helyen áll Litvánia és Szlovákia mögött, míg az utolsó helyen Írország áll.

A Pfizerrel kötött felülvizsgált szerződés értelmében az európai országok legalább 2027-ig kötelesek oltóanyagot vásárolni – teszi hozzá a kiadvány.