Az éghajlatváltozás következtében Székelyföldön is egyre nagyobb szükség van olyan haszonnövényekre, amelyek ellenállnak az aszálynak, a fagynak és a betegségeknek egyaránt. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Agrárcsoport Gabonakutató intézetének nemesítői olyan ellenálló burgonya- és gabonafajtákat – búza, zab, árpa, kukorica, cirok – fejlesztenek, amelyek ellenállnak az aszálynak, bírják a hideget, és megbízható termést adnak hegyvidéki viszonyok között is, biztonságot, jövedelmezőséget és versenyképességet nyújtva a székely gazdáknak is – hívta fel a figyelmet dr. Nagy Zoltán, a nemesítési program vezetője.

Hargita megye egyik legfontosabb kultúrnövénye a burgonya, hiszen a székelyföldi éghajlat és a talajviszonyok különösen kedveznek a pityókatermesztésnek, viszont az elmúlt évek kiszámíthatatlan és szélsőséges időjárásai – aszályok, korai vagy késői fagyok, áradások – megnehezítették a gazdák dolgát, akiknek – amennyiben továbbra is haszonnal akarják termeszteni a „székely aranyat” – olyan fajtákra kell átállniuk, amelyek ellenállnak az említett kihívásoknak.

A MATE Agrárcsoport Gabonakutató intézetének célja olyan magyar nemesítésű fajtákat adni a termelők kezébe, amelyekkel a változó éghajlat mellett is biztos hozamot, jó minőséget és gazdaságos termelést lehet elérni – hívta fel a figyelmet dr. Nagy Zoltán. A szakember elmondta: a burgonyatermesztés egyik legnagyobb problémája a vírusos, baktériumos és gombás betegségek megjelenése, valamint a fonálféreg-fertőzések.

Ezek komoly terméskiesést okozhatnak, amit az aszály tovább súlyosbít. A szárazság ott is gondot okoz, ahol van lehetőség öntözésre, hisz nem minden krumplifajta reagál jól a hirtelen vízbevitelre. Ilyenkor fordulhat elő gumórepedés, majd a betegségek megjelenése.

„Az aszálystressz a burgonyát nagyon meg tudja kínozni. Ezért kiemelten fontos, hogy rezisztens, stressztűrő fajtákat válasszunk, amelyek ellenállnak a vírusoknak, jól viselik a szárazságot és a hirtelen öntözést, miközben magas hozamot és jó étkezési minőséget biztosítanak” – fogalmazott a nemesítési program vezetője.

Megtudtuk: a gabonakutató keszthelyi telephelyén nemesített magyar burgonyafajták közül a Balatoni Rózsa, a Botond, a Katica, a Hópehely, a Balatoni Sárga és az Aranychipke kiváló a szárazságtűrők, vírusellenállók és stabil a terméshozamuk.

A Balatoni Rózsa például korai érésű, jól tárolható, kiváló ízű fajta, amely a háztáji és a nagyüzemi termesztésben is bevált. Az Aranycsipke különlegessége, hogy chipsgyártásra nemesítették, míg a Hópehely középkorai, kerekded alakú, fehér húsú, középnagy gumóméretű krumpliféle és minden típusú étel elkészítésére alkalmas.

A keszthelyi nemesítésű fajták előnye még, hogy akár 3-4 évig is visszavethetők, mivel a vetőgumó minősége lassan romlik, így nem szükséges évente új szaporítóanyagot vásárolni. Ez különösen előnyös a hegyvidéki, kisebb gazdaságok számára – mutatott rá a kutató.

Felhívta a figyelmet, hogy a pityóka mellett a gabonafajták terén is új lehetőségeket kínálnak a gazdák számára. A Gabonakutatónak hatalmas a fajtaválasztéka: búza, árpa, zab, tritikálé, kukorica, cirok és szója. A nemesítések terén nagy hangsúlyt fektetnek a jó termőképességre, a szárazság- és aszálytűrés javítására, a hideg- és fagytűrés erősítésére, valamint a betegségekkel és kórokozókkal szembeni ellenállás fejlesztésére.

A nemesítések akkor eredményesek, ha a fajták nemcsak laboratóriumi körülmények között, hanem a gazdák földjein is bizonyítanak – emelte ki dr. Nagy Zoltán.

Mivel az utóbbi években a cirokfélék iránt egyre nagyobb az érdeklődés és egyre népszerűbbek, különösen az aszályos időszakok miatt, a szakember kiemelte: a cirok egyik legnagyobb előnye, hogy kiváló szárazságtűrő, és nem igényel intenzív öntözést. Ráadásul a vadak – például a medvék – kevésbé kedvelik, mint a kukoricát, így vadkárral is ritkábban kell számolni. A cirok gluténmentes, ezért az élelmiszeriparban is egyre nagyobb szerepe van, miközben magas fehérjetartalma miatt a takarmányozásban is jól hasznosítható, ráadásul olcsóbb, mint a kukorica és a sertés- vagy baromfitakarmányozásban kiválóan beilleszthető a receptúrákba.

A székelyföldi gazdák jövője a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó fajtákban rejlik, amivel a változó éghajlat mellett is biztonságos hozamot és jó minőséget érhet el – zárta gondolatait dr. Nagy Zoltán.