Átfogó jelentést készített Hargita Megye Tanácsa a homoródfürdői villák és tábori infrastruktúra helyzetéről. A dokumentum szerint a jelenlegi állapot nem egyetlen döntés vagy egyetlen vezetői ciklus következménye, hanem egy több mint egy évtizede húzódó vagyonkezelési, jogi és fejlesztési probléma eredménye.

A megye 2012-ben, az 54/2012-es kormányhatározat alapján vette át az államtól a homoródfürdői tábor területén található 13 villát, valamint további 23 kapcsolódó ingatlant és létesítményt. Az átvett vagyon nyilvántartási értéke akkor meghaladta a 4,9 millió lejt.

A jelentés szerint – amelyet Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke is ismertetett a Maszollal – azonban már az átvétel pillanatában komoly jogi akadályok nehezítették a fejlesztéseket. Az épületek többsége ugyanis nem a hozzájuk tartozó telkekkel együtt került a megye tulajdonába. Több esetben a telkek más önkormányzatokhoz, illetve később magántulajdonba kerültek. Ez jelentősen megnehezítette a beruházások előkészítését, az engedélyeztetést és a pályázati források lehívását.

A kormányhatározat ugyanakkor előírta azt is, hogy az ingatlanokat továbbra is ifjúsági turizmus és iskolai táborok céljaira kell használni. Ennek elmulasztása esetén az ingatlanok akár vissza is kerülhetnek az állam tulajdonába.

A dokumentum szerint a villák állapota már az átvétel idején súlyosan leromlott volt. Az Állami Építésügyi Felügyelet 2012-ben több épületnél szerkezeti károsodásokat, összeomlásveszélyt és használati tilalmat állapított meg. Hét villát hivatalosan is lezártak, figyelmeztető táblákkal ellátva. A jelentés alapján az átvett épületek közül ténylegesen csak a 6-os számú villa volt használható állapotban.

„A villák alatti területek Szentegyháza, illetve Kápolnásfalu önkormányzatáé. Bár a két település biztosított használati és rájárási jogot ezekre a területekre, de nekünk akkor, amikor fejlesztésekben gondolkodunk, minimum felülépítkezési jogra van szükségünk, de az igazán hasznos az, hogy ha a tulajdonunkban van a terület, mert akkor tehetünk azt, amit szeretnénk” – fejtette ki a megyei tanács elnöke.

Az évek során több szakvélemény, műszaki felmérés és fejlesztési dokumentáció készült. Egy 2015-ös fejlesztési tanulmány a villákat három kategóriába sorolta: egyes épületek felújítását és bővítését javasolta, mások esetében újjáépítést tartott szükségesnek, míg két villánál bontást ajánlott. A későbbi szakvélemények több épületnél jelentős szeizmikus kockázatot állapítottak meg, egyes esetekben pedig már csak a bontást tartották lehetséges megoldásnak. Éppen ezért volt olyan épület is, amelyet potom háromezer lejért árverezett el a megyei tanács pontosan azért, mert az új tulajdonos vállalta, hogy lebontja azt, de végül nem tette meg – tudtuk meg Bíró Barna Botondtól.

A megyei költségvetésből egyébként 174 ezer lejnél is többet fordítottak különböző műszaki dokumentációk, szakvélemények és tervek elkészítésére. A jelentés ugyanakkor rámutat: bár történt szakmai előkészítés, a tervekhez nem társult olyan finanszírozás és jogi háttér, amely lehetővé tette volna a tábor teljes körű újjáépítését. Több projektet pályázati forrásokra is benyújtottak, ám ezek nem részesültek támogatásban.

A vizsgálat kitér arra is, hogy 2019 és 2026 között a megye a 13 villából kilencet más közigazgatási egységeknek adott át, elsősorban Szentegyházának. Az átadások során ugyan rögzítették az eredeti rendeltetés megőrzésének kötelezettségét, a jelentés szerint azonban az átadott ingatlanok használatát hosszú éveken keresztül nem ellenőrizték rendszeresen. Az első átfogó ellenőrzést elrendelő intézkedés csak 2026 májusában született meg.

A dokumentum három fő intézményi hiányosságot azonosít: a rendszeres ellenőrzések elmaradását, az ezzel kapcsolatos feladatkörök elégtelen szabályozását, valamint azt, hogy az illetékes országos ifjúsági és sporthatóság sem végzett időszakos ellenőrzéseket. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban történtek előrelépések a jogi helyzet rendezésében. A megye több, fejlesztési szempontból kulcsfontosságú telket visszaszerzett, köztük a 4-es és a 25-ös villa területét. Jelenleg a 6-os villa energetikai korszerűsítése zajlik, amely az egyetlen olyan épület, amely korábban is használható állapotban volt.

„Nekem az a célom, hogy ezt az áldatlan állapotot tudjuk rendezni, még akkor is, hogy ha ennek az az ára, hogy ahhoz, hogy megkapjuk az egyes villák alatti és körüli területeket, azért más épületeket cserében oda kell adjunk. Három, összesen 26 ár területet kaptunk meg, az egyik a hatos villa melletti terület, a másik a négyes villa alatti, és a harmadik a 25-eö villa területe. Ezzel az volt cél, hogy legyen tulajdonunkban terület is, mert a villák értéke ma már kevés, és az abból adódik, hogy az állaguk tovább romlott” – részletezte Bíró Barna Botond, hozzátéve, hogy van olyan villa, ami a mai standardok szerint nem is nevezhető villának, mivel csupán 20 négyzetméter a hasznos felülete, egy szobát és egy mellékhelyiséget foglal magában. Nyomatékosította: a mai táboroztatási igényeknek egyetlen villa sem felel meg, a hatos villa is minimálisan.

A jelentés végkövetkeztetése szerint Homoródfürdő esetében mindeddig nem készült olyan átfogó, finanszírozott és megvalósítható stratégia, amely az egykori tábor eredeti funkciójának teljes helyreállítását biztosította volna. A dokumentum szerint a jövőbeni fejlesztések alapfeltétele a tulajdonviszonyok rendezése, a rendszeres ellenőrzés és a fokozatos, pénzügyileg fenntartható beruházások megvalósítása.

Mint a megyei-tanácselnök hozzátette, a villákat ifjúsági programok szervezését támogató pályázatok révén lehetne felújítani, ám ezek a kiírások általában csak az elszámolható költségekre biztosítanának fedezetet, míg a járulékos költségek több millió lejre rúgnának, aminek vállalása nem lenne indokolt lépés a megyei önkormányzat részéről. A felújítás alatt álló hatos villával az a terv, hogy rendeltetésszerűen és rendszeresen működtessék.

„Az számomra érthetetlen, hogy bárki szerint is pár romhalmaz a Hargita megyei ifjúság jövőjének a záloga. A megyei önkormányzat most bonyolítja le az elmúlt ötven év legnagyobb oktatási rendszerszintű fejlesztését, amelyben több mint 1500 tantermet felszerelünk bútorzattal, digitális eszközökkel, és ezzel is többezer diáknak és pedagógusnak lehetőséget teremtünk a  jobb körülményű és megfelelő módszertanú oktatásra, erről viszont nem is beszélünk. Értem azt is, hogy sok mindenről sok mindent lehet beszélni, de mégis vannak súlypontok és prioritások ebben a megyében, és mi azt kell megnézzük, hogy ha az ifjúságról beszélünk, akkor mi az, ami a leginkább szolgálja őket, és azok nem ezek a romhalmazok” – részletezte Bíró Barna Botond.

A megyei tanács elnöke szerint a kontrolljelentésben kimutatott, a két helyi önkormányzat mulasztásait is rendezniük kell, ehhez a megyei önkormányzat a prefektusi hivatallal is egyeztet a közeljövőben, ugyanis a vonatkozó kormányhatározat, valamint az átadási protokoll is leszögezi, hogy ha nem rendeltetésszerűen használják az ingatlanokat, akkor visszakerülnek a megye vagyonába. Mindezzel együtt véleménye szerint érthető, hogy nem tudták megfelelően hasznosítani a villákat, hiszen eleve rossz állapotban voltak, amikor megkapták őket.  

Végezetül kifejtette, nem céljuk az, hogy Kápolnásfalu vagy Szentegyháza érdekeivel szemben határozzanak, mert az lenne a megye érdeke, hogy a helyi önkormányzatokat segítsék, és a megyei tanáccsal együttműködésben fejlesszék a régiókat.