Az elmúlt évinél szűkebb költségvetést készül elfogadni keddi havi rendes ülésén Hargita Megye Tanácsának képviselőtestülete. A több hónapon át tartó egyeztetések nyomán elkészült büdzsétervezet szerint csökkenni fognak a megyei önkormányzat pályázati kiírásainak összegei, ugyanakkor a megyei alintézmények programjai esetében is vannak még hiányzó összegek. A költségvetés-tervezetet Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke mutatta be hétfőn a sajtó képviselőinek.

Fontos napnak nevezte Bíró Barna Botond a keddet, amikor Hargita Megye Tanácsának képviselőtestülete a megye 2026. évi költségvetéséről dönt.

„Fontos, hogy egy ilyen izgalmas, kihívásokkal teletűzdelt évben mennyire tudunk felelős döntést hozni, és mit üzenünk a Hargita megyei emberek számára. Az a feladatunk, hogy egyértelműen, világosan beszéljünk, bátran kimondjuk a realitást, így hozzunk döntéseket a Hargita megyei emberek mindennapi életének a megkönnyítése érdekében” – fogalmazott a politikus.

Hiányzik 63 millió lej

Hozzátette: a költségvetés előkészítését már decemberben elkezdték. Az igények felmérése után többszöri változtatás nyomán született meg a kedden a képviselőtestület elé terjesztendő tervezet, amely mintegy 63 millió lejjel kevesebb keretet szab meg, mint amennyi a reális szükséglet – mutatott rá Bíró Barna Botond.

Mint kifejtette: számos területen fognak kevesebb összegből gazdálkodni, mint az előző évben. Így a civil szervezetek, sportegyesületek számára meghirdetett pályázatok esetében csökkenni fognak az értékek, kivételt csupán a kulturális területen kiírt pályázatok fognak jelenteni, hangzott el. Az elnök hozzáfűzte: az is szóba került, hogy egyáltalán nem írnak ki pályázatokat 2026-ban, ám ezt végül az egyeztetések során elvetették.

„A kulturális események támogatását célzó programunk, ami a három kulturális alintézménynél kerül meghirdetésre, a tavalyi megvalósítás szintjén maradt. Ezzel az értékközvetítést is és a nagyon komoly elköteleződésünket is szeretnénk üzenni a Hargita megye emberek felé. Nehéz időszakban a kulturális identitásnak a megélése és a megerősítése legalább annyira fontos, mint minden más beruházás, aszfaltozás vagy épületfelújítás” – emelte ki Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Széleskörű egyeztetés

Bíró Barna Botond elmondta: a keddi tanácsülést megelőzően minden frakcióval egyeztettek annak érdekében, hogy konszenzus alakuljon ki. Igyekeztek beépíteni a tervezetbe azokat az elvárásokat, amelyeket megfogalmaztak a különböző intézmények, alintézmények, vállalkozói szervezetek, a történelmi egyházak vezetői, a roma közösségek képviselői, ifjúsági szervezetek, polgármesterek. A költségvetési tervezet mindenki számára elérhető a megyei tanács ideiglenes székhelyének bejáratánál, valamint az intézmény honlapján, tudtuk meg.

A történelmi egyházaknak tervezett támogatási program esetében elhangzott: a projektet kiírják a nyár folyamán, ám döntéseket csak szeptemberben, októberben hoznak.

„Ennek két nagyon gyakorlatilas oka van. Az egyik az, hogy most nincs pénz, és megnézzük, hogy szeptemberig mennyit tudunk még összeszedni a költségvetésből, mi, hogy indul el, hogy működik, lesznek-e még bevételi forrásaink? A másik pedig az, hogy a tavalyi tapasztalat azt mutatta, amikor márciusban fogadtuk el a költségvetést, tehát több mint egy hónappal korábban, mint most, akkor augusztus végére tudtuk a szerződéseket megkötni, és akkor utalhattuk a pénzt. A törvény azt mondja, hogy ha az utolsó negyedévben utaljuk a pénzt, akkor a következő év június előtt kell elszámolni, ha az utolsó negyedév előtt utaljuk, akkor az aktuális év decemberig. Egy hónapért nyerhetnek gyakorlatilag az egyházaink szinte fél évet. Ezért arra törekedünk, hogy az utolsó negyedévben tudjuk megkötni ezeket a szerződéseket, és bízunk benne, hogy ha nem is akkora értéket, mint a tavaly, de jóval nagyobb értéket tudunk majd biztosítani, mint az induló költségvetésben található” – tért ki az egyházi támogatásokra Bíró Barna Botond.

Kiemelte: a megyei tanács alárendeltségébe tartozó alintézményektől azt kérték, hogy a fizetéseket decemberig fedjék le, a programokkal kapcsolatos kiadásokat pedig szeptemberig. „Szeptemberben négymillió lejt még elő kell teremtenünk valahonnan, hogy az alintézményeink tudjanak év végig működni a programszervezések terén is” – fogalmazott a politikus. Kevesebb pénz jut a műemlékvédelmi programra is, tette hozzá.

„Nem lesz egyszerű év, az a feladatunk, hogy egy ilyen kihívásokkal tűzlelt időszakban biztosítsuk egyrészt a megyei önkormányzat működését, másrészt pedig azt, hogy a fejlesztések és a beruházások tudjanak folytatódni. Annál is inkább, mert négy olyan európai uniós pályázati határidő van, ami július végéig köt bennünket, és az elsőrendű prioritásunk az, hogy ahova külső forrást tudunk hozni, azokat a forrásokat tudjuk hasznosítani és tudjuk lezárni. Egyrészt azért, mert külső források bevonásával tud nagyobb léptékű fejlesztéseket véghez vinni egy helyi önkormányzat, egy megyei önkormányzat. Másrészt pedig azért, hogy ne kelljen visszafizetni, amit már lehívtunk és elköltöttünk ezekből a forrásokból” – fogalmazott Bíró Barna Botond.

Az említett négy pályázatból a legkorábbi elszámolási határidő az iskolák felszerelése bútorzattal, IT-eszközökkel, didaktikai eszközökkel, laborokkal projekt esetében a legkorábbi. Ezt a következő hónap végéig el kell számolniuk.

Emellett van három olyan épület, amelynek az energiahatékonyság-fejlesztését július végéig be kell fejezni. Ezek a fogászati poliklinika egykori épülete és a homoródfürdői 6-os villa, valamint a megyeháza épülete. Ez utóbbi esetében azon igyekeznek, hogy ketté tudják választani a munkálatokat. „Ami az energiahatékonysághoz köthető, azt tudjuk határidőig elvégezni. Ami pedig nem köthető egyértelműen az energiahatékonysághoz, azt tudjuk tovább tolni. Azt tervezzük, és ebben nagyon szorosan együttműködünk a Fejlesztési Minisztériummal, Cseke Attila államtitkárával, Kövér Orsolyával, aki tárgyal az Európai Bizottsággal” – osztotta meg Bíró Barna Botond.

A politikus kiemelte, hogy az induló költségvetéssel nem fogják tudni végigvinni az évet. Ezért, ahogy megszavazzák a költségvetést, rögtön el kell kezdeniük a gazdasági és a beruházási igazgatósággal azon dolgozni, hogy tudják bővíteni a bevételi oldalt. Több ilyen lehetőség is szóba került, az egyik az Anghel Saligny programban költségnövekedések miatti szerződéskiegészítések lehetnek, a másik egy hitelkeret-növelés, illetve a költségvetés kiigazítás is.

„Idén a makrogazdasági számok azt mutatják, hogy a gazdaság elindult, mozgásba lendült, és az állam felé az inkasszók nőttek. Ha ezt a növekedést tudná a gazdaság tartani, sőt ezen még növelni, akkor számíthatnának a helyi önkormányzatok arra, hogy a költségvetés-kiigazítás pozitív lesz” – mondta Bíró Barna Botond.