A regionális hulladékgazdálkodás megoldandó feladatairól, a székelyföldi megyék együttműködéséről, valamint Hargita megye készülő költségvetéséről is szót ejtettünk Bíró Barna Botonddal, Hargita Megye Tanácsának elnökével. A politikussal hétfőn készítettünk interjút.

A beruházások folytatását előtérbe helyező, ugyanakkor a kulturális- és idegenforgalmi programokat sem figyelmen kívül hagyó, optimista költségvetés-tervezetet dolgozott ki a Bíró Barna Botond által vezetett megyei képviselőtestület. Többek között erről beszélgettünk a munkahét kezdetén Hargita Megye Tanácsának elnökével.

A beszélgetés apropóját a politikus egyik, napokban közzétett bejegyzése szolgáltatta: Bíró Barna Botond Kovászna Megye Tanácsának elnökével, Tamás Sándorral találkozott és a megbeszélés során a két, legnagyobb arányban magyarok által lakott székelyföldi megye lehetséges együttműködéséről egyeztettek. Mint a beszélgetés tartalmára vonatkozó érdeklődésünkre Bíró Barna Botond elmondta: a két megyét több dolog is összeköti, mint amennyi első ránézésre nyilvánvalónak tűnik.

Legyen közös munka

„Van egy közös fejlesztési társulásunk, a Csomád-Bálványos. Ennek a fejlesztési társulásnak. két hete volt a tisztújító közgyűlése, és engem választottak az elnökének, Kovászna Megye Tanácsát Gáj Nándor alelnök úr képviseli. Azért mentem el Tamás Sándor elnök úrhoz, hogy beszéljünk arról, mik lehetnek a következő időszakban azok a konkrét dolgok, amiben együtt tudunk működni ebben a fejlesztési társulásban. Az elmúlt években Kovászna Megye Tanácsa úgy érezte, hogy az együttműködés nem kétoldalú, és ezért hátrébb is lépett. Azt szeretném, hogy ismét azt érezze Kovászna megye, hogy ez tényleg közös projekt, ahol részük van nekik is, ahol számít a szavuk, számít a véleményük, és a közösen megbeszélt dolgokat közösen fogjuk kivitelezni és együtt fogjuk a gyümölcsét learatni” – foglalta össze a politikus.

Ugyanakkor megosztotta, hogy Tamás Sándorral megegyeztek abban, hogy lesz egy hosszabb tanácskozás március hónap végén, ahol konkrétumokról fognak egyeztetni. Bíró Barna Botond hangsúlyozta: mindezeken túl van még két dolog, ami összeköti a két térséget.

„Egyrészt a közlekedés, ennek kapcsán beszéltünk arról, hogy a két megye is támogatja azt, hogy Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda között gyorsforgalmi utat tudjanak létrehozni. Ezek mellett pedig van egy terület, amiben mi gondban vagyunk, ez a hulladékgazdálkodás helyzete. Nem szégyen a jobbaktól tanulni, az integrált hulladékgazdálkodás területén pedig Kovászna megye, ha tetszik nekünk, ha nem, jobban megszervezte ezt a tevékenységet. Már csak abból is kiindulva, hogy ott nyolc éve működik, nálunk pedig nem működik” – osztotta meg a politikus.

Együtt indultak

Kitért arra, hogy a két megye hulladékgazdálkodási projektje egyszerre indult útjára. Sőt, annak idején az is szóba került, hogy közösen fognak pályázni, ám Kovászna megye úgy döntött, hogy külön megszervezik és megpályázza a saját rendszerét. „A történelem őket igazolja, mert ott már nyolc éve működik. Hargita megye pedig úgy áll, hogy azért, mert nincs gyűjtés-szállítás, most gyakorlatilag szabad rablás van, és ezt szeretnénk minél hamarabb hamarabb lezárni” – mutatott rá Bíró Barna Botond.

Mint hozzátette: jelenleg azon dolgozik az általa vezetett testülettel, hogy hogyan tudják a hulladékszállítást úgy megszervezni, hogy a lakossági árat a lehető legalacsonyabban tartsák. Ebben a folyamatban még 2025 során szolgáltatót szeretnének találni és megszervezni a szállítást.

Érdeklődésünkre Bíró Barna Botond kifejtette: két része van a megyei hulladékgazdálkodásnak. Az egyik a gyergyóremetei hulladéktároló működtetése, amely üzemben van, működteti a megfelelő szolgáltató. A másik pedig a gyűjtés-szállítás, amelyet az elmúlt évben hirdettek meg közbeszerzésre, ám nem jelentkezett senki.

„A pályázatot ebben az évben kell véglegesíteni, befejezni. A mostani helyzet még nem jelent úgy kárt a megyének, hogy a megyei tanácsnak kell fizetnie, viszont minden egyes embernek, aki a hulladékért fizet, kárt jelent, vagy többletköltséget. Ezzel foglalkoztam, és ebben a tekintetben Kovászna megye önkormányzatától, az ottani fejlesztési társulás szakembereitől érdemes kérdezni és lehet tanulni. A következő időszakban a témában konkrét lépéseket fogok kezdeményezni, akár úgy, hogy az eddigi felépített dolgokat keresztbe húzom” – mondta el a megyei tanács elnöke.

A székelyföldi megyék közötti további lehetséges együttműködési területekkel kapcsolatosan Bíró Barna Botond megosztotta: szándéka szerint Kovászna megye önkormányzatával és Maros megye önkormányzatával is fejleszteni fogják az együttműködést. „Sokféle lehetőség van. Ha Maros megyét nézzük, akkor ha csak a parajdi sóbányát és Szovátát nézzük, hiába van köztünk (megye)határ, együtt, közösen gondolkodva tudjuk fejleszteni a régiót” – szögezte le.

Pörgetni a beruházásokat

A beszélgetésünk másik fontos témaköre Hargita megye 2025-ös költségvetése volt. Mint a politikus kifejtette: olyan tervezetet készített elő, ami a megye fejlődését szolgálja. „Az alapján készítettem elő, amit a választási kampányban ígértem és az RMDSZ csapata támogatott: a fejlesztésekhez a nagyberuházásokat tudjuk pörgetni, a kultúrát tudjuk megerősíteni és a szolgáltatásainkat, amiben mi szolgáltathatunk a megyében, azokat erősítsük meg” – szögezte le.

„Annak ellenére, hogy nehéz év az idei, óriásit köszönhetünk, nemcsak mi, mint Hargita Megye Tanácsa, hanem minden helyi önkormányzat, annak, hogy Tánczos Barnának hívják a pénzügyminisztert. Nem indulunk kisebb költségvetéssel a tavalyi évhez képest. Legalábbis nem szignifikáns, ha kisebb is. Nyilván ez egy jó dolog. Az kevésbé jó, hogy az infláció miatt és a pénznek a reál vásárlóerejének a csökkenése miatt a tavalyi egymillió lej idén kevesebbet ér. De a mi feladatunk az, hogy ezt úgy tudjuk beosztani, hogy mindennel szép lassan haladjunk” – mondta Bíró Barna Botond.

Kiemelte: olyan költségvetést terjesztett a megyei tanács RMDSZ frakciója elé, amiben háromszor akkora a fejlesztési rész, mint a tavalyi évben. „Kicsit óvatosabb vagyok mindig, amikor a költségvetést megszavazzuk, mert az mutat egy irányt, egy elképzelést, egy elhatározást, hogy miket szeretnénk fejleszteni. Sokkal fontosabb, amikor év végén a költségvetés megvalósítását nézzük. A tavalyi évben is elfogadtuk év elején a költségvetést, ami 700 millió lej volt, és év végén 300 millió lejes megvalósítással zártunk. Most egy egyensúlyban lévő költségvetést érdemes elfogadni, és arra figyeltem, hogy fél évig nem módosíthatjuk a költségvetést struktúrájában. Ezért főleg azokra a tételekre javasoltunk pénzt, amit első félévben tudunk is küldeni” – fejtette ki a megyei tanácselnök.

Mint hozzáfűzte: célként határozták meg, hogy a kulturális alintézmények a kulturális pályázati kiírást átvállalják a megyei önkormányzattól. „A kulturális alintézmények örülnek, nagyobb, erősebb jelenlétet eredményez ez a térségekben. A kulturális szervezetekkel, kulturális egyesületekkel pedig egy szorosabb szakmai együttműködést tud eredményezni. Bízom benne, hogy a testület támogatni fogja, költségvetési tételként pedig mellé tettük azt, ami a kulturális pályázati program volt, szétosztva nyilván régiókra” – emelte ki Bíró Barna Botond.

A politikus rámutatott arra is, hogy az idegenforgalom területén készülnek 2027-re, amikor Európa gasztronómiai régiója lesz Hargita megye. Emellett fenntartják az egyháztámogatási projektjüket is. A civil szervezeteket érintő turisztikai pályázatot megszüntetik, és a Visit Harghita fog rendelkezni az ott felszabaduló összeggel. „Szakmailag ők látják jobban és azokat a rendezvényeket támogatják, amivel tudják segíteni 2027-re a gasztrorégió kiépítését” – mondta ennek kapcsán. A civil pályázatokkal kapcsolatosan elhangzott az is, hogy az önkéntes tűzoltó egyesületekkel abban állapodtak meg, hogy nem szerveznek minden évben nagy találkozót, hanem csak két vagy három évente, így 100 ezer lejjel megnövelik a nekik szánt keretet.

„Összességében nagyjából 100 millió lejjel volt nagyobb az igény, mint amekkora lehetőségeink vannak. Végigbeszéltük a belső struktúrákkal, az alintézményekkel. Ezek után  a megyei tanács gazdasági szakbizottságának adtam át a költségvetéstervezetet, hogy nézzék meg, elemezzék, ezután kerül az RMDSZ frakció elé, majd küldik ki a tanácsosi listára. Várhatóan a jövő héten, március 17. és 23. között fogják elfogadni, tudtuk meg.

Napirenden az intézmény átszervezése

Az elmúlt hetekben több alkalommal szót ejtett Bíró Barna Botond az általa vezetett intézmény átszervezéséről, a továbbiakban erre is kitértünk. Mint a politikus elmondta: éppen ezekben juttatták el az ezzel kapcsolatos tervezetet a bukaresti, közalkalmazottakért felelős intézményhez, ahol szakmailag vizsgálják azt az előkészített javaslatot, amit az igazgatókkal közösen és a tanács elnökének irányelvei alapján összeállítottak.

„Bízom benne, hogy ez a napokban már olyan változatban lesz, hogy az RMDSZ frakció elé tudjuk terjeszteni. Amit fontos erről a témáról tudni: a tavalyi évben, májusban történt egy olyan átszervezés, amit nem indokolt semmi, és ami tavaly év végére bebizonyította, hogy működésképtelenné teszi szinte az intézményt. Óriási erőfeszítéseinkbe telt, hogy a tavalyi évet le tudjuk zárni nagyobb fennakadások nélkül. Ezt ki kell javítani. Mondok egy példát: volt az a struktúra, ami évtizede szervezte a civil pályázatok kiírását, lebonyolítását. Ettől a civil pályázatok lebonyolítása és kiírása átkerült egy olyan struktúrához, akik soha életükben nem szerveztek ilyet. Értelmetlen, megmagyarázhatatlan, az elszámolásokkal rengeteg bajunk volt” – osztotta meg Bíró Barna Botond.

Kapcsolódó

Csökkentik a Hargita megyei tanács alkalmazottainak a számát

Átszervezik és racionalizálják Hargita Megye Tanácsának munkáját, ennek keretében 10-15 százalékkal csökkenhet az intézményben az alkalmazottak létszáma.

Hargita Megye Tanácsa Bíró Barna Botond létszámcsökkentés

Kitért ugyanakkor a területi irodák működésére is. Ezzel kapcsolatosan kifejtette: nem tart igényt arra, hogy egy csapat szervezze minden nap a programját. „Hova megyek, kit, milyen céget látogatok meg, hol készítek élőt, mit kommunikálunk... Inkább a munkára és nem a kommunikációra fektetem a hangsúlyt. (…) Abban reménykedek, arra számítok, hogy valamikor idén nyárig be tudjuk állítani úgy az intézményt, hogy utána tudjak a megyébe is járni, de itt bent kell minden nap minden intézményvezetői dologgal foglalkozzak” – fejtette ki az elnök.

Mindezen túl Bíró Barna Botond elmondta azt is, hogy hangsúlyosabban foglalkozik Hargita Megye Tanácsának a bukaresti intézményekkel való kapcsolatának újraépítésével. „Ez megköveteli azt, hogy két-három hetente egy-két napot Bukarestben töltsek. A mi ügyeinket nem itt a megyében lehet megoldani, hanem Bukarestben. Ez az egyik dolog. A másik a Budapest felé való viszonyulásunk. Óriás megtiszteltetés, hogy most először hívták meg Hargita Megye Tanácsának elnökét, Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjére. Azt hiszem, munkával és megbízhatósággal érhetünk el eredményeket. Ha szavunk holnap is azt éri, mint ma, akkor azzal könnyebb lesz építkezni” – fogalmazott Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.