Az újonnan létrehozott termelési kapacitás tekintetében nem fértünk be a Top 10-be.

Meghaladta az 1 GW-ot a 2023-ban idehaza üzembe helyezett napelemek beépített teljesítménye. Első ez jól hangzik, azonban árnyalja a képet, hogy ennek a fejlődésnek jelentős része, hozzávetőleg a háromnegyede, a háztartásoknak, a Fotovoltaikus Zöld Ház Programnak köszönhető, nagy befektetések inkább csak papíron jöttek létre. Nemzetközi összehasonlításban szintén nem szerepeltünk valami fényesen, írja a Ziarul Financiar.

Az Európai Unióban nem sikerült bekerülnünk az első tízbe a tavalyi fejlesztések tekintetében. Az éllovas, messze kiemelkedve a mezőnyből, Németország volt, ahol 14,1 MW-tal nőtt tavaly a napelemparkok beépített kapacitása. A második Spanyolország, a harmadik pedig Olaszország volt 8,2, illetve 4,9 MW-tal. Az ágazati szakmai szervezet, a SolarPower Europe adatai szerint az első tízbe Lengyelország, Hollandia, Franciaország, Ausztria, Belgium, Görögország és Magyarország került még be. Utóbbiban 1,6 MW termelési kapacitást helyeztek üzembe 2023-ban. Romániát egy sor jóval kisebb területű, s kisebb potenciállal rendelkező ország megelőzte tavaly.

A legnagyobb lendületet Ausztriában, Olaszországban és Németországban kapta a napenergia hasznosítása. Előbbiben 120 százalékkal nőtt az új termelési kapacitás 2022-höz viszonyítva, utóbbi kettőben pedig 96, illetve 90 százalékkal.

Idehaza a tavalyi év végén a napelemek beépített teljesítménye 2,85 GW volt. A Transelectrica adatai azt mutatják, hogy 2023-ban a napelemek 2,5 TWh villanyáramot juttattak az országos hálózatba, ami a teljes termelés 5 százalékának felel meg. Az év végén a termelő-fogyasztók, az úgynevezett prosumatorok száma meghaladta a 100 ezret.