Nektária: 340 mézmintát küldtek be megmérettetésre a székelyföldi méhészek
Megtartották a zsűrizését az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő harmadik Nektária Székelyföldi Mézversenynek. A térség méhészei összesen 340 mézmintát küldtek be a Csíkszeredában, a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete (SZGE) székhelyén megtartott megmérettetésre.
Az eredmények az október 12-én, a hargitai megyeszékhelyen sorra kerülő díjkiosztó ünnepségen válnak ismertté. Az SZGE által kiemelten támogatott verseny jelentőségét mutatja, hogy egyre több székelyföldi méhész küldi be mézeit, így növelve az esemény elismertségét a régióban.
Évről évre nő a versenyzők száma
Hatos György, a rendezvény főszervezője, székelykeresztúri méhész és az Udvarhelyi Örösi Méhész- és Mézlovagrend Egyesület tagja érdeklődésünkre kiemelte, hogy a helyi méhészek és méhészszervezetek áldozatos munkájának köszönhetően évről évre egyre népszerűbb a rendezvény, így rendre több mézminta is érkezik. Az első versenyre három évvel ezelőtt 155, a második évben 264, de az idén már több mint 300 mézmintát küldtek be a termelők.
A főszervezőtől megtudtuk: a versenyen több szempont alapján minősítik a mézmintákat. A zsűri vizsgálja a mézek harmóniáját, a fajtamézekre jellemző szín-, illat- és ízvilág karakterét, hogy mennyire felelnek meg az adott mézfajtára vonatkozó elvárásoknak. Emellett nagy hangsúlyt fektetnek a méz víztartalmának mérésére is, hiszen minél alacsonyabb a víztartalom, annál jobb a méz minősége, és ezzel együtt a pontszáma is.
A zsűri a pontozás során 1-től 40-ig értékeli a mézeket. Összesen 28 szakember alkotja a zsűrit, akik hármas csoportokban dolgoznak. Emellett egy négytagú „csúcszsűri” is működik, amelynek ellenőrző feladata van. A zsűritagok neves székelyföldi méhészek, mézlovagok, a helyi méhészegyesületek képviselői – ez garantálja a verseny szakmai alapjait. Egy zsűricsoport óránként körülbelül öt mézmintát tud megvizsgálni.
Mézkülönlegességek is versenyeznek
A beküldött mézek között számos különleges mézfajta is helyet kapott, például a ritka dohányméz, a harmatméz, a gesztenyeméz és a galagonyaméz, valamint a különböző ízesítésű krémmézek. Az elbírálást két teremben végzik: az egyik teremben a mézek érzékszervi vizsgálata, az úgynevezett organoleptikus elemzés történik, ahol a szín, illat és íz alapján pontozzák a mintákat. A másik teremben fotós, grafikus szakemberek értékelik a becsomagolt mézek arculatát, külön figyelmet fordítva a dizájnra, címkékre.
A csomagolásra adott pontszám 1-től 6-ig terjed, ami beépül az összpontozásba. Hatos György megjegyezte: „észrevehető, hogy a mézek csomagolásai, címkéi évről évre egyre igényesebbek és szebbek, aminek a piacon is jelentős szerepe van. A harmadik Nektária Székelyföldi Mézverseny tehát nemcsak a mézek minőségi megmérettetését szolgálja, hanem a székelyföldi méhészek munkájának és innovációjának bemutatására is kiváló alkalmat ad.”
Becze István szervező, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a Maszolnak elmondta: a székelyföldi méhészegyesületek fontos partnerek a rendezvény sikerében. Az idei verseny egyik célja az volt, hogy erősítsék ezen egyesületek szerepét, így azok, akik nem voltak tagjai egynek sem, részvételi díjat fizettek. Ennek köszönhetően nőtt az egyesületek elfogadottsága, és sokan csatlakoztak is hozzájuk. Az egyesületi tagság azért is fontos, mert ezáltal minden méhész érdekképviseletet kap, és a székelyföldi méz értékesítése és népszerűsítése is jobban megszervezhető.
A verseny célja továbbá a székelyföldi méz értékeinek hangsúlyozása a fogyasztók számára, bátorítva őket helyi termékek vásárlására. Ha a székelyföldi lakosok évente csak egy kilóval több mézet fogyasztanának, az már jelentősen segítene a helyi méhészeknek az eladásban. Ezzel nemcsak a méhészet, hanem a kertészet és a gyümölcstermesztés is fejlődhetne a beporzók jelenlétének köszönhetően. Fontos célkitűzés, hogy a mézet ne nyersanyagként, hanem késztermékként értékesítsék – hangzott el.
CSAK SAJÁT