Elégedettek a Hargita megyei méhészek, a stagnáló áraknak viszont nem örülnek
Megfelelő esztendőt tudhatnak maguk mögött a Hargita megyei méhészek. Az elmúlt évekhez képest „több nehézség esett a kaptárba”, vagyis jobb eredményt értek el, többet pergettek úgy az álló-, mint a vándorméhészetek is.
Hargita megyében összesen 383 regisztrált méhész van, ők három egyesületben – Hargita Megyei Méhész Egyesület, Gyergyószentmiklósi Méhész Egyesület, a székelyudvarhelyi Örösi Méhészegylet – tevékenykednek. Megközelítőleg 15-20 százaléka vándorol.
„A furfangos időjárás ellenére – az elmúlt pár évhez viszonyítva – elég jó évet zártak idén a méhészek, egyformán elégedettek az állóméhészetek, mint a vándorméhészetek fenntartói is, igaz a vándorméhészeteknél akadtak kisebb gondok, hisz amennyiben egy szárazság sújtotta vidékre érkeztek, akkor ott kevesebb mézet tudtak a méhek gyűjteni” – értékelte a szezont Zöldi István, a Hargita Megyei Méhész Egyesület alelnöke. Megtudtuk, a hosszan tartó nagy meleg miatt, több harmatméz került a kaptárakba, ami azt eredményezi, hogy a méz színe – főleg a vegyesvirágméz esetében – sötétebb, de mindez emeli a fogyasztói értékét a benne lévő magas ásványianyag-tartalomnak köszönhetően. Az állóméhészetekben kaptáranként átlagban 15-20 kilogramm vegyes mézet pergettek.
Zöldi a mézárakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy azok évek óta stagnálnak, aminek oka az olcsó, ellenőrizetlen minőségű ukrán és kínai importméz, hisz a nagykereskedőknek elsősorban a profit számít. Ők jelenleg a vegyesvirágmézet a helyi méhészektől 8-12 lejért vásárolják fel, a bio mézért adnak 8 lejt pluszba, viszont tudni kell, hogy a méhészek ilyen nyomott árakon nem szívesen adják el terméküket, és inkább raktáron hagyják, majd kimérve piacokon, vásárokon értékesítik. Így a kilós méz ára vegyes virágméz esetében 25-30 lej körül mozog. Az akác a legdrágább, annak ára kilónként 40-45 lej, a repce, hárs, napraforgó ára, pedig 30 lej körül mozog.
A vándorméhészet kapcsán Lajos Ferenc bioméhészt kérdeztük, aki kétszáz családdal jár a Kárpátokon túlra repcére, akácra, hársra, napraforgóra. A csíkpálfalvi méhész összesítve közepesnek értékeli az idei esztendőt. „A repce az nagyon jó volt, ott az átlag 18-20 kilogramm volt családonként, az akác, a napraforgó közepesnek számít, a kaptárankénti 15-15 kilogrammos átlaggal, viszont a hárs gyengének mondható, ott 5 kilogramm jött ki családonként” – fogalmazott Lajos Ferenc. Megjegyezte: az idény két héttel ugyan hamarabb, már július közepén véget ért, viszont a Csíki-medencében az állóméhészeteknek már rég nem volt ilyen jó évük, hosszú időn keresztül hordtak a méhek.
CSAK SAJÁT