A méhek és pillangók védelmére hívja fel a figyelmet a To Bee, or Not to Bee? nevű kampányában a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai képviselete. A beporzók védelmére aláírásokat is gyűjtenek, és arra szólítják fel a hatóságokat, különösképpen a környezetvédelmi és a mezőgazdasági minisztériumot, hogy kezdeményezzenek párbeszédet a témában. A Maszol megkeresésére Balázs Melinda méhész rámutatott, hogy elsősorban nekik, méhészeknek a feladata lenne tájékoztatni az embereket, hogy ezáltal egy tudatosabb társadalmat alakítsanak ki.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) a világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, amely 1961-ben jött létre. Több mint száz országában vannak jelen, és dolgoznak a természeti értékek védelméért és a fenntartható jövőért. Céljuk a biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések csökkentése, a természeti erőforrások hosszútávon fenntartható használatának elősegítése, a megújuló energiaforrások használatának ösztönzése, valamint a fenntartható élelmiszertermelés. A WWF-nek a világon több mint hatezer munkatársa van.

A Természetvédelmi Világalap To Bee, or Not to Bee? kampányban rámutat arra, hogy a világ mezőgazdasági terményeinek közel háromnegyede a méhektől és a lepkéktől függ. Mindemellett a beporzók az ökoszisztéma elengedhetetlen alkotóelemei, mivel a vadon élő növények szaporodását is elősegítik, ezek a növények pedig a haszonállatok táplálékául szolgálnak.

Rávilágítottak, Európában a méhfajok populációjának 37 százalékos csökkenését mutatták ki, ebből 9,1 százalékot a kihalás fenyeget. Emellett a lepkefajok populációjának 31 százaléka van veszélyben, ebből pedig 9 százalékot fenyeget a kihalás veszélye. A WWF szerint a beporzók csökkenéséhez a túlzott mezőgazdaság, az urbanizáció, illetve a növényvédő szerek használata is nagyban hozzájárul, amelyeket nemcsak vidéken, de városokban, parkokban és zöldterületeken is alkalmaznak, ugyanakkor az éghajlatváltozás is az okok közé sorolható.

Mit mond a méhész?

Arról, hogy milyen kihívásokkal szembesülnek évről évre a méhészek, és milyen problémákba ütközhetnek, amelyek a szorgos állatok életébe kerülhetnek Balázs Melindát, a Balázs Méhészet alapítóját kérdeztük. A család immár tíz éve foglalkozik méhészkedéssel a Kovászna megyei Ozsdolán. Bár előtte semmilyen tapasztalatuk, ismeretük nem volt ezen a téren, mégis belevágtak. Az ehhez szükséges tudást szakkönyvekből, fórumokról és konferenciákon sajátították el, Melinda férje pedig idővel egy tanfolyamot is elvégzett.

Balázs Melinda rámutatott, a méheknek nagyon nagy szerepük van a természetben, az ökoszisztémában, „mondhatjuk úgy is, hogy ők teszik termékennyé a földet”. Elsődleges szerepük a növények beporzása, amibe sokan bele sem gondolnak. Ugyanakkor emellett a méhek által készített termékek sem elhanyagolhatók, amelyek egészségesek is – magyarázza a méhész. Hozzátette, sokan nem gondolnak bele abba, hogy közös felelősség lenne megóvni a beporzókat, viszont erre felhívni a figyelmet elsősorban a méhészek feladata lenne. Balázs Melinda szerint azáltal, hogy felelősségteljesen méhészkednek egy tudatosabb vásárlói kört, szomszédokat és egy tudatosabb társadalmat nevelhetnek.

Kapcsolódó

Elindult a Kisméhész program

A tavalyi kedvező fogadtatáson felbuzdulva idén is elindította az elemi osztályosoknak szóló Kisméhész programját a Szatmár Vidékfejlesztéséért Egyesület és a Partiumi Falugazdász Hálózat. A kezdeményezés célja bővíteni a gyermekek ismereteit a méhek, a méhészet és a méhészeti termékek terén.

méhészet méhek Szatmár megye Partiumi Falugazdász Hálózat

Bár a méhpopulációk csökkenése komoly gondokhoz is vezethet, Balázs Melinda arról számolt be, hogy térségükben nagy méhsűrűség tapasztalható. Szerinte ésszerűbben kellene hozzáállni ehhez a problémához – nem egyéni megoldások kellenek – hanem fentebbről érkező szabályok, korlátozások. „Vannak területek, ahol nincs méh és van, ahol nagyon sok méhcsalád van. Jó lenne, ha nem a kizsákmányolóik lennénk a méheknek, hogy minél többet termeljenek nekünk úgy, hogy nincs biztosítva számukra a megfelelő nagyságú legelő. Az lenne a legmegfelelőbb, ha tudatosabban, kisebb családszámmal méhészkedne mindenki” – jelentette ki.

Hogyan vigyázzunk a méhekre?

A méhek számára a vegyszerek jelentik a legnagyobb problémát. Balázs Melinda elmondta, ha óvni szeretnénk ezeket a szorgos állatokat, akkor nagyon figyeljünk arra, hogy mikor, hol és milyen vegyszereket, gyomirtókat használunk.

Egy másik dolog, amivel segíthet valaki a méhészen és a méheken is egyaránt az az, hogy legyen megértőbb, például egy szomszéd, akit megszúr a méh, vagy tavasszal, amikor kirajzanak a kertjében levő fára, és a méhésznek be kell mennie, hogy elhozza őket onnan. „Ha ő megértő és partner ebben, akkor már ezzel is vigyáz a méhekre” – jelenti ki Balázs Melinda. Emellett a méhészek támogatásával is hozzájárulhatnak az emberek a méhek védelméhez. „A méz a természet egyik legkülönlegesebb kincse, mert magában hordozza a természet eszenciáját, ezért is lenne jó, ha így néznénk rá” – magyarázta.

A méhész elmondta nehézség számukra a termékeik értékesítése, a méhek szemszögéből nézve pedig sokszor gondot okoznak a különböző betegségek, ugyanis évről évre több és újabb veszély üti fel a fejét. „Van, amikor a darazsak zsákmányolják ki a méheket, van, amikor az atka vírus szaporodik el túlzottan. Minden évben van valamilyen probléma, ami a méhek életét veszélyezteti” – mondta.

Télen sincs megállás

Balázs Melinda elmondta, ősz közepére már a méhek az éléskamrájukat feltöltötték, a kellő méz mennyiséget behordták, propoliszoznak, fertőtlenítenek, ilyenkorra már a fiasítást is befejezték és már nem szaporodnak tovább. „Télen a méhek próbálnak életben maradni, ez azt jelenti, hogy a megfelelő hőmérsékletet tartják, és egy más szintre kerül az állapotuk, de nem mondhatjuk azt, hogy téli álmot alszanak” – magyarázta.

A hidegebb idő beköszöntével egy gömbbe helyezkednek el, aminek a belsejében ott van a méhkirálynő, akit a többiek védenek. A méhek rétegesen helyezkednek el és idővel váltják egymást, „érdekes módon a kintiek mennek bennebb és a bentiek jönnek ki, és a szárnyuk rezgésével hőt fejtenek ki, így tartják melegen magukat” – magyarázza a méhész. Érdekesség, hogy bár nyáron a nagy munka, az utódok nevelése és a sok hordás miatt mindössze hat hetet élnek, télen viszont meghosszabbodik az élettartamuk, és képesek átvészelni a hosszú telet. Balázs Melinda szerint, ezért is fontos, hogy nyáron ne kimerülésig dolgozzanak a méhek, hanem életerősen vonuljanak el télire, hogy túléljék a nagy hideget tavaszig.