Románia gazdaságára egyensúlyhiány jellemző, ezért jelentős reformokra van szükség, hogy az ország pénzügyei egészségesebb alapokra kerüljenek – állapította meg Miklós Zoltán gazdasági szakpolitikus.

A háromszéki RMDSZ-képviselő, az alsóház pénzügyi és költségvetési bizottságának tagja a Maszol érdeklődésére elmondta: főként azokon a területeken van szükség reformokra, amelyek leginkább költségvetésipénzforrás-igényesek. Emellett normalizálni kell a költségvetési hiányt az adóbevételek növelésével, amelyet sokkal hatékonyabb adóbegyűjtéssel, az adóalap kiszélesítésével, önkéntes megfeleléssel (szerk. megj. – amikor az állampolgárok őszinte és pontos éves bevallások benyújtásával működnek együtt az adóhatósággal) és az adóhatóság digitalizációjával lehet elérni.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége nemrégiben konzultációkat tartott hazai gazdasági szakértőkkel és szakpolitikusokkal. Ennek keretében Miklós Zoltán háromszéki parlamenti képviselő, az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa átfogó angol nyelvű elemzést mutatott be Románia gazdasági helyzetéről, amelynek több eleme is megjelent a Nemzetközi Valutaalap küldöttségének zárónyilatkozatában.

A gazdasági egyensúlyhiány okai

Miklós Zoltán elemzésében rámutat: 2015 óta egyensúlytalanságok alakultak ki a kormányok úgynevezett prociklikus gazdaságpolitikája és az elmaradó reformok miatt. A prociklikus megközelítés azt jelenti, hogy amikor a gazdaság önerőből is képes volt a növekedésre, a kormányzatok különböző döntésekkel – például adócsökkentéssel, béremeléssel – erre még rásegítettek. Romániában így növekedett a foglalkoztatottság az állami szektorban, és a magánszektorral ellentétben jelentősen emelkedtek az állami alkalmazottak bérei. A probléma ezzel leginkább az, hogy válság idején mindezek nehezen fenntarthatóak, és a kormányzatnak nem maradnak tartalékai, hogy a gyengébben teljesítő gazdaságba beavatkozzon olyankor, amikor a legjobban kellene.

Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa szerint a jelenlegi kormány számára egyértelmű volt, hogy új megközelítésre van szükség egy egészségesebb pénzügyi rendszer megteremtése érdekében. Így az idei költségvetés állami beruházásokra összpontosít, hiszen 61 milliárd lejt, a GDP 5,5 százalékát költik beruházásokra. Ugyanakkor az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként Romániának járó 29,2 milliárd eurónak is pozitív hatása lesz a GDP növekedésére.

Reformokra van szükség, amelyek növelik a bevételeket

Miklós Zoltán szerint költségvetési reformokra van szükség, hiszen Románia GDP-hez viszonyított adóbevételei – beleértve a szociális hozzájárulásokat is – 30 százalék alattiak, jóval a 41,1 százalékos uniós átlag alatt vannak. Emellett az ország képtelen behajtani az áfa-bevételeinek több mint 30 százalékát.

Az RMDSZ szakpolitikusa szerint ahhoz, hogy ne legyen szükség adóemelésekre, növelni kell az adóbehajtás mértékét. Ehhez az adóhatóság (ANAF) digitalizálása a megoldás, ami szerinte két-három éven belül az adóbevételek akár 10 százalékos növekedését eredményezné az áfahiányból, a szürke- és feketegazdaságból befolyó bevételeknek köszönhetően. Ez a nagyobb költségvetési bevétel pedig az államháztartási hiány akár két-három százalékos csökkenését is jelentheti.

Emellett szükség van a közkiadások reformjára is, állapította meg Miklós Zoltán. Rámutatott: a közszférában 1,24 millió olyan alkalmazott van, akiknek átlagbére 25-30 százalékkal meghaladja a magánszektorban dolgozók jövedelmét. Gondot jelent továbbá a nyugdíjrendszer fenntarthatósága is, hiszen a társadalombiztosítási költségvetés hiánya tavaly 12,5 milliárd lejre, idén már több mint 16 milliárd lejre rúg. Miközben az állami nyugdíjak szintje alacsony, de kezdeni kell valamit a nagy összegű speciális nyugdíjakkal – véli a gazdasági szakpolitikus.

Hozzátette: Romániában jelentős demográfiai változások történtek az elmúlt évtizedekben, így az ország tényleges népessége körülbelül 5 millióval csökkent, ami hatalmas egyensúlyhiányt okozott a munkaerőpiacon. "Sürgős intézkedésekre van szükség, hogy megállítsuk ezt a jelenséget, illetve olyan intézkedésekre van szükség, amely kiegyensúlyozza az ország különböző régióinak és megyéinek fejlődésbeli különbségeit", összegzett Miklós Zoltán.

A nagyvonalú költekezés hajtja a hazai gazdaságot

Mint arról beszámoltunk, a legoptimistább gazdasági előrejelzéseket is meghaladó arányban növekedett a romániai gazdaság idén, az év első negyedében. Az Európai Unióban a román gazdaság a legnagyobb arányú, 2,8 százalékos növekedést produkálta – január és március között – 2020 utolsó negyedévéhez képest. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői idénre Romániában az uniós tagországok között a leggyorsabb fellendülést becsülik, éves szinten akár 6-7 százalékos GDP-bővülést is lehetségesnek tartanak.

Szakértők szerint ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a korábbi gazdasági válságok kezelésével ellentétben, Románia ezúttal nem szigorító intézkedésekkel, hanem az adó- és pénzügyi politikák összehangolt enyhítésével válaszolt, támogatta az üzleti életet és korlátozta a munkanélküliség elmélyülését. Másrészt, mivel Romániában enyhébbek voltak a járványügyi korlátozások, mint más országokban, a lakosság sem fogta vissza kiadásait, nagyvonalúbban költekezett, ami várakozáson felüli gazdasági növekedést eredményezett.

Miklós Zoltán szerint az idei első negyedévi 2,8 százalékos gazdasági növekedés kiemelkedő, és ha a tendencia folytatódik, éves szinten 6-7 százalékos növekedést érhet el az ország, ami minden várakozást felülmúl. Hozzátette azonban, hogy sok a bizonytalansági tényező, figyelembe véve a koronavírus járvány kiszámíthatatlan alakulását, illetve azt, hogy az idei év gazdasági eredményei nagymértékben függenek a mezőgazdaság teljesítményétől is. Ha az agrár ágazat számára rossz év lesz az idei, akkor terményimportra kényszerül az ország, illetve magas állami támogatást kell biztosítania a gazdák veszteségeinek fedezését.

(A címlapfotó illusztráció | Forrás: Agerpres)