Mi az az adósbesorolás, s miért létfontosságú, hogy Románia ne kerüljön a bóvli kategóriába?
Óriási szükségünk van hitelekre, s nagyon nem mindegy, hogy mekkora kamatra. Minél rosszabb egy ország adósságbesorolása, annál nagyobb kamatokat kénytelen fizetni.
Fellélegeztek a kormány illetékesei azt követően, hogy a múlt héten a Standard&Poor’s megerősítette Románia befektetésre ajánlott hitelminősítését. A hosszú futamidejű hitelek esetében ez továbbra is a legalacsonyabb, még befektetésre ajánlott kategória.
Az elkövetkező hónapok tartogatnak még izgalmakat, hiszen további adósbesorolási felülvizsgálatok várnak az országra. A Fitch Ratings augusztus 15-én teszi közzé a döntését, a Moody’s Investors Service szeptember 12-én, majd októberben ismét az S&P Global Ratings következik.
Akárcsak a S&P Global Ratings, a Fitch és a Moody’s is a befektetésre ajánlott kategóriában, de annak legalacsonyabb, „BBB-”, illetve „Baa3” szintjén tartja nyilván Romániát, ráadásul negatív kilátással. A Bolojan-kabinet által elfogadott első deficitcsökkentő csomagnak, valamint a Standard&Poor’s júliusi kedvező döntésének köszönhetően azonban jelentős mértékben csökkent a leminősítés közvetlen veszélye. Az adósbesorolási kategória megállapításakor, ami egy mutató, mely azt jelzi, mennyire megbízható adós egy ország, a hitelminősítők a gazdaság teljesítménye, az államháztartás állapota és a költségvetési politika alapján döntenek.
Jó úton járunk
„A kormány által kezdeményezett gazdasági intézkedések egyik célja a pozitív értékelés volt a hitelminősítő ügynökségek részéről. Az első jelzések arra utalnak, hogy jó úton járunk. Ez még nem garantálja a kedvező ítéletet, a helyzet továbbra is nagyon képlékeny. Emiatt a pénzpiacon nagy ingadozások lesznek a felülvizsgálati bejelentések időpontjában, ajánlott tehát a fokozott figyelem” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Alin Brendea, a Prime Transaction brókerügynökség elemzője.
Románia számára létkérdés, hogy az ország a nagy hitelminősítőknél a befektetésre ajánlott kategóriában maradjon. A kormány finanszírozási igénye az idei évre 230 milliárd lej körül van, melynek egy részét a költségvetési hiány teszi ki, egy részét pedig az államadósság újrafinanszírozása, vagyis a kifutó hitelek új hitelekből való kifizetése. Belföldi forrásokból ezt nem lehet fedezni, ezért a kormány rá van szorulva a nemzetközi befektetőkre (külföldi bankok, külföldi nyugdíj- és befektetési alapok stb.).
Nagyobb kockázat, nagyobb kamat
„Az első dolog, amit a befektetők megnéznek az, hogy milyen az ország hitelbesorolása. Minél rosszabb a minősítés, annál gyengébb a hitelvisszafizetési képesség. A befektetők bevállalhatják a kockázatot, de annak fejében nagyobb kamatot kérnek, s minél nagyobb kamatot fizetünk az állampapírok után, annál nagyobb lesz az eladósodottságunk” – nyilatkozta a Maszolnak Nagy Bálint Zsolt a Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdaság és gazdálkodástudományi karának docense.
A Trading Economics valós idejű adatai azt mutatják, hogy jelenleg az Európai Unióból a bukaresti kormány jut legnagyobb költséggel pénzhez az nemzetközi piacról. A cikk megírásának pillanatában a 10 éves futamidejű román államkötvények éves hozama 7,25 százalék volt. Ehhez hasonló, 7,13 százalékos hitelköltségei csak Magyarországnak vannak.
A fő gazdasági mutatók tekintetében velünk hozzávetőleg egy szinten levő Lengyelország esetében a hitelek után fizetendő kamat 5,45 százalék, Szlovákia és Horvátország esetében pedig 3,48, illetve 3,145 százalék. A tagállamok közül Svédország (2,418 százalékos kamat), Dánia (2,551 százalék), Németország (2,691 százalék), Hollandia (2,866 százalék) és Írország (2,911 százalék) jut legolcsóbban hitelhez.
Az, hogy a román kormány mekkora kamattal jut külföldi hitelhez egyáltalán nem mindegy. A Pénzügyminisztérium adatai szerint 2024-ben 34,794 milliárd lejt fizettünk ki az államadósság kamatjaira, ami a GDP 2,1 százalékának felelt meg. 2019-ben még csak 11,437 milliárd lej volt, a GDP 1,2 százaléka, vagyis öt év alatt megháromszorozódott. Az idei év első öt hónapjában 22,86 milliárd lejt költöttünk kamatokra, 6,86 milliárddal többet, mint 2024 azonos időszakában, ami azt jelenti, hogy a növekvő államadósság egyre nagyobb terhet jelent a költségvetés számára.
Lélektani határ
Nagy Bálint Zsolt szerint Románia fontos lélektani határon áll a hitelminősítés terén, s optimista, azt illetően, hogy nem fogjuk azt átlépni. „Alattunk már csak a bóvli kategória van, s a hitelminősítők tízszer is meggondolják, hogy egy országot oda leminősítsenek” – mondja, hozzátéve, hogy egy ilyen döntés nagyon sok befektetőt elriasztana. Véleménye szerint Románia leminősítésére csak akkor kerülne sor, ha a kormány deficitcsökkentő intézkedései nem válnának be, illetve, ha a társadalmi nyomás hatására visszavonnák azokat.
A S&P Global Ratings Romániával megegyező szintre sorolja be Magyarországot, Szerbiát, Kazahsztánt, Indiát, Panamát, Perut és Ománt. Gazdasági szempontból ez nem igazán színvonalas társaság. A többi 25 uniós tagállamnak ennél jobb az adósbesorolása, még a leginkább eladósodott Görögországnak is (“BBB”).
Kapcsolódó
A New York-I székhelyű hitelminősítő szerint Mexikó (“BBB”), a Fülöp-szigetek (“BBB+”), Uruguay (“BBB+”), Botswana (“BBB+”) és Aruba (“BBB+”) is megbízhatóbb adósnak számít, mint jelen pillanatban Románia. Európában Montenegro, Észak-Macedónia, Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Bosznia-Hercegovina, Albánia és Ukrajna van a befektetésre nem ajánlott kategóriában.
A S&P Global Ratings legmagasabb, “AAA” kategóriájában Ausztrália, Kanada, Dánia, Németország, Liechtenstein, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Szingapúr, Svédország és Svájc található. Az egykori szocialista országok közül Szlovénia és Csehország besorolása a legjobb, “AA”, illetve “AA-“. Az Amerikai Egyesült Államok besorolása “AA+”. Annak az oka, hogy az USA nem a legmagasabb kategóriában van, az ország elképesztő méretű adósságállománya.
Egy sor állam (Oroszország, Észak-Korea, Kuba, Szudán stb.) nem rendelkezik hitelminősítéssel a S&P-nál.
A Fitch 2024 decemberében rontottastabilról negatívra Románia adósbesorolási kilátásait, azt követően, hogy egyértelművé vált, horribilis költségvetési hiánnyal zárjuk az évet. Januárban a S&P, márciusban pedig a Moody’s is negatívra módosította a kilátásokat.
CSAK SAJÁT