Idén 35 milliárd lejt fizetünk ki az államadósság kamatjaira, 2031-ben már 100 milliárdot fogunk.

Október végéig 213 milliárd lej (42,8 milliárd euró) hitelt vett fel a román kormány, amiből októberben 13,8 milliárdot, írja az economedia.ro. Ez 22,4 százalékkal haladja meg a tavalyi év azonos időszakában felvett 174 milliárd lejt. A teljes tavalyi évben Románia 203 milliárd lej kölcsönhöz folyamodott, az idei végösszeg pedig 250 milliárd körül lesz, ami abszolút rekordot jelent.

A növekvő hitelfelvételt csak részben magyarázza az, hogy idén a költségvetési hiány lényegesen magasabb, mint tavaly. Szeptember végén 96,2 milliárd lej volt a deficit, miközben egy évvel korábban csak 62,8 milliárd lej.

A Ciolacu-kabinet által idén felvett kölcsönök jelentős része a korábban felvett hitelek kamatjaira és azok visszafizetésére megy el. Mivel az államadósság egyre nő, ráadásul gyorsuló iramban, az ezzel kapcsolatos költségek is emelkednek. Idén a GDP-nek mintegy 2 százalékát költjük az államadósság kamatjaira, 35 milliárd lejt, azonban 2031-re ez az összeg várhatóan 100 milliárd lejre, a GDP 3,5 százalékára emelkedik.

Idén a kormány Tezaur kötvények formájában 12,55 milliárd lej hitelt vett fel, Fidelis állampapírok révén pedig 13,88 milliárdot. Az állam legfőbb hitelezői azonban a kereskedelmi bankok és a külföldi befektetők.

Idén első alkalommal a bukaresti kormány a japán befektetők pénzét is megcélozta, a jenalapú, úgynevezett Szamuráj kötvények októberi kibocsátásával. A távol-keleti ország befektetőit azonban hidegen hagyta a lehetőség, mindössze 1 milliárd lejt kevéssel meghaladó értékben jegyeztek kötvényeket.

Az utóbbi hónapokban nőttek a kamatok, melyeket a kormány fizetni kénytelen azért, hogy pénzhez jusson. Októberben évi 6,91 százalékra vett fel 14 éves futamidejű kölcsönt, míg kevéssel korábban 6,48 százalékra. Októberben 6,54 százalékos kamatra kapott ötéves futamidejű hitelt, míg augusztusban még csak 6,37 százalék volt a kamat.

Az uniós tagállamok közül csak Magyarország jut Romániánál drágábban hitelekhez. Ennek az oka a viszonylag gyors infláció, a hatalmas költségvetési hiány és az, hogy a befektetők nem bíznak a bukaresti kormány gazdaságpolitikájában.

Az Erste Bank prognózisa szerint Románia GDP-arányos államadóssága az idei kb. 43 százalékról 2034-re 90 százalék fölé nő, hacsak a kormány nem tesz határozott intézkedéseket az államháztartás fenntarthatóságának irányában. Bár az Európai Bizottság számára készült konvergencia-program azt a célt tűzi ki, hogy 2031-re 3 százalék alá szorítsa a költségvetési hiányt, a kormánypártok választási programjaiban semmilyen ezt érdemben elősegítő intézkedés nem szerepel.