A tervezettnél kb. 12 milliárd lejjel több ment el közalkalmazotti bérekre és az állami intézmények dologi kiadásaira.

Nagy mellénnyel jelentette be múlt héten Marcel Boloș pénzügyminiszter, hogy az adóhatóság túlteljesítette a félévi tervet, a vártnál több pénzt irányított az államkasszába. A beszedett összeg 0,6 százalékkal haladta meg a tervezettet, ami azért nem a Rekordok Könyvébe való teljesítmény.

A pénzügyi tárca első embere arról már mélyen hallgatott, s csak pár nappal később, egy délutáni órákban kiadott szűkszavú közleményből derült ki, hogy a kormány messze meghaladta az adóhivatal teljesítményét, sajnos, a pénzköltés terén.

A Pénzügyminisztérium adatai szerint június végére 63,6 milliárd lejre, GDP-arányosan 3,6 százalékra emelkedett a költségvetési hiány. Ez, túlzás nélkül, egy siralmas adat, tekintettel arra, hogy egy évvel korábban csak 2,32 százalék volt a deficit.

A kormány az idei büdzsé tervezetében 86,6 milliárd lejes deficittel számolt, aminek a 73,4 százalékát már az első félévben összehoztuk.

Az utóbbi időben, amikor az elszabadult költségvetési hiányról kérdezik, Marcel Ciolacu kormányfő általában azzal védekezik, hogy ez a dübörgő  beruházásoknak a következménye. Nagy kár, hogy a részletes költségvetési adatok nem ezt mutatják.

Az első félévben 46,2 milliárd lejt költöttünk beruházásokra, írja a Ziarul Financiar, közel másfélszer annyit, mint 2023 azonos időszakában, azonban a pénz jelentős része az Európai Uniótól érkezett, a saját forrásból való hozzájárulás csak 26,8 milliárd volt, 95,5 százalékkal több, mint 2023 első félévében. Ez a féléves állami kiadásoknak mindössze 8, a deficitnek pedig kb. 40 százaléka.  

A horribilis költségvetési hiány nem innen származik, hanem főleg a személyi jellegű kiadásokból és a dologi kiadásokból, melyek összesen 112,6 milliárd lejt tesznek ki. A költségvetés tervezetében a kormány az állami alkalmazottak bérköltségének 11 százalékos növekedésével számolt, a valóságban azonban ez 23,1 százalékkal nőtt, 77,6 milliárd lejre.

Még gyorsabban, 24,9 százalékkal emelkedtek az állami intézmények dologi kiadásai, 45 milliárd lejre. A gyorsan hízó államadósság is tekintélyes summát vitt el, 17,6 milliárd lejt, 10,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

2023 első félévéhez képest a személyi jellegű kiadások 14,52 milliárd lejjel, a dologi kiadások 8,91, a kamatköltségek pedig 1,65 milliárd lejjel nőttek, ami összesen 25,08 milliárdot tesz ki. Az első két tétel esetében a növekedés kb. 12 milliárd lejjel nagyobb az előzetesen tervezettnél. Ez az óriási deficit valós oka, nem pedig az, hogy beruházásokra költ a kormány.