Hét szűk esztendő jön az idei felelőtlen pénzszórás után, vagy semmi nem lesz a költségvetési hiány drasztikus csökkentését célzó programból.

Elfogadta a Ciolacu-kabinet az Európai Bizottság elé terjesztendő konvergencia-programot, amelynek alapján 2031-ig, az idén várható mintegy 8 százalékról 3 százalék alá, egész pontosan 2,5 százalékra kívánja csökkenteni a költségvetési hiányt.

Az Országos Közép- és Hosszútávú Strukturális Költségvetési Terv (PBSTM) 122 oldalon keresztül taglalja, anélkül, hogy sok részletet elárulna, milyen módon próbálja fenntarthatóvá tenni a kormány az államháztartást. A PBSTM első gyenge pontja az, hogy arról a politikai döntéshozók szűk köre senkivel sem egyeztetett.

„Erről a tervről senki sem igen tudott, kivéve a pénzügyminisztert és a miniszterelnököt. Nem tárgyaltak róla, nem voltak egyeztetések. (…) De ha nem egyeztetsz, ha abból indulsz ki, hogy mindent te tudsz a legjobban, s egyébként sincs értelme tanácskozni az adófizetőkkel, akik kivétel nélkül tolvajok, meg akarják lopni az államot, akkor annak a tervnek nem lesz jó vége” – idézi az economedia.ro Gabriel Biriș adóügyekre szakosodott ügyvédet.

A terv kidolgozói légvárakra építkeznek, hiszen idén 2,7 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulálnak, ami az első félévi adat fényében teljesen valószínűtlen, miközben a Nemzetközi Valutalap már csak 1,9 százalékra számít. Az év végi államadósságot 52,2 százalékban adják meg, amire minimális az esély, mivel július végén már 52 százalékon állt a mutató.

Csökkenteni, lefaragni, visszavágni

A PBSTM-ből egyértelműen kiderül, a kormány szinte kizárólag a kiadások visszavágásával képzeli el a költségvetési hiány több mint 5 százalékpontos csökkentését. A dokumentum 23. oldalán található táblázat szerint 2031-re a kormányzati bevételek a GDP 33,4 százalékára csökkennek az idei 34 százalékról. Ez siralmas kilátás, figyelembe véve, hogy tavaly az uniós tagállamok átlaga 43,5 százalék volt. Való igaz, hogy ez a csökkenés az uniós támogatások visszaesésének tudható be, amelyek hét év alatt megfeleződnek, a GDP 4,4 százalékáról 2,2 százalékra esnek.   

Ugyanakkor a Ciolacu-kabinet prognózisa szerint az adóbevételek mindössze 1,6 százalékponttal emelkednek 2031-ig, az idei 16,2 százalékáról a GDP-nek 17,8 százalékára. Ezek az adatok teljesen ellentmondanak a kormány eddigi kommunikációjának, amely szerint a digitalizálás nagyban növelni fogja az adóbehajtás hatékonyságát.

Az adóbevételek 1,6 százalékpontos emelkedéséből 2025-re 1 százalékpontot irányzott elő a kormány. Ez erősen megkérdőjelezi Marcel Ciolacu kormányfő már-már komikus fogadkozásait, hogy jövőre sem áfa, sem másmilyen, az átlagpolgárt érintő adóemelés nem lesz, ezek nélkül ugyanis nehezen képzelhető el ekkora növekedés. A dokumentum azzal számol, hogy 2027-ben a GDP-arányos adóbevételek nemhogy nőnének, de 0,1 százalékponttal csökkenni fognak, 2028-ban 0,2 százalékponttal emelkednek, majd három éven át változatlanok maradnak.

Amilyen visszafogottak voltak a bevételek növekedésének tekintetében, a PBSTM szerzőinek olyan vastagon fogott a tolluk, amikor a költségvetési kiadások csökkentéséről volt szó. A dokumentum értelmében a GDP-arányos állami kiadások az idei 41,9 százalékról 2031-ig 35,9 százalékra mérséklődnek. Ezen belül a közalkalmazottak bérköltsége 9,3 százalékról 8,3 százalékra esik vissza hét év alatt, a szociális kiadások pedig, beleértve a nyugdíjakat, 12,5 százalékról 10,7 százalékra.

A prognózisnak igazán a jövő évi számai az érdekesek. A kormány gazdasági-pénzügyi szakemberei szerint 2025-ben a közalkalmazotti bérekre a GDP 8,9 százalékát kell csak költeni majd, szemben az idei 9,3 százalékkal. „A hatályos törvényi szabályozás értelmében az állami alkalmazottak bére a minimálbér függvényében van kiszámítva. A minimálbér egy év alatt 3300 lejről 4050 lejre emelkedett. Ha tehát a kormány betartja a törvényt, az azt jelenti, hogy a jelenlegi létszám mellett, a minimálbér növekedése miatt ez a kiadás a GDP 11,4 százalékára nő. (…) Ez az első nagy kérdőjel ennek a tervnek a hitelességét és a komolyságát illetően” – mondja Gabriel Biriș.

Befagyasztott bérek, befagyasztott nyugdíjak?

Természetesen megtörténhet, hogy a kormány ideiglenesen befagyaszatja a közalkalmazotti béreket vagy tömeges elbocsátásokat eszközöl a közszférában. „Lehet, hogy valaki el kellett volna ezeket a dolgokat magyarázza. Lehet, hogy nekünk, akik ezeket a számokat olvassuk, indokolatlan az aggodalmunk, mert van egy tervük. Van egy tervük, hogy megszüntessenek teljesen haszontalan intézményeket, hogy csökkentsék a közalkalmazotti létszámot” – veti fel a lehetőséget az adóügyi szakember.

Minimum bizarr és fölöttébb hihetetlen az is, hogy a szociális kiadások a GDP 12,5 százalékáról jövőre csupán a 12,7 százalékára nőnek. A nyugdíjak újraszámolásának a költsége idén csak 4 hónapig terheli az államkasszát, jövőre azonban 12 hónapon át fejti ki a hatását.

Kapcsolódó

Katasztrofális a kilenchavi költségvetési hiány

Szeptember végén már jóval nagyobb volt a deficit annál, amit a kormány a költségvetés-tervezet szerint egész évre várt.  

deficit deficitadat költségvetési hiány államháztartás

Ezt a programot ilyen formában nem lehet gyakorlatba ültetni a személyi jövedelemadó, és az áfa emelése, valamint a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak befagyasztása nélkül, nyilatkozta a Ziarul Financiarnak egy állami intézményben dolgozó, ezért a névtelenséghez ragaszkodó közgazdász.  

Nem csak Biriș, más szakemberek is kétségbe vonják a PBSTM megvalósíthatóságát. „Vágsz a költségekből, de honnan? A többségük merev költség. Nagyon nehéz lesz egy ilyen tervet megvalósítani” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Laurian Lungu gazdasági elemző.

A Költségvetési Tanács legutóbbi jelentésében ismételten hangsúlyozta, hogy „a korrekciót nem lehet elsöprő módon a kiadások csökkentésével megvalósítani, szükség van a költségvetési bevételek jelentős növelésére”.

A papír mindent elbír

Úgy tűnik, hogy mindezek a szakértői vélemények a kormánynál süket fülekre találnak, a Ciolacu-kabinet gazdasági-pénzügyi szakpolitikusai úgy érzik, ők mindent jobban tudnak másoknál. Még valószínűbb azonban, hogy másról van szó: a kormány illetékesei abból indulnak ki, hogy a papír, egy PDF-dokumentum vagy egy Excel-táblázat mindent elbír, abba bármit bele lehet írni következmények nélkül, olyat is, aminek a kivitelezésére semmi esély, aminek a gyakorlatba ültetését a szerzők egy pillanatig sem gondolják komolyan.  

Ugyanúgy, ahogy nem gondolhatták komolyan 2023 decemberében, amikor az idei büdzsé tervezetét a parlament elé terjesztették, hogy 5 százalékos, 86,6 milliárdos hiánnyal fogjuk zárni az idei évet. Szeptember végén már bőven meghaladtuk a deficitcélt, 5,44 százaléknál, 96,24 milliárd lejesnél jártunk.

Ugyanúgy, ahogy 2021-ben az Orban-kormány szemrebbenés nélkül aláírta az országos helyreállítási tervet (PNRR), vállalva az Európai Bizottság felé, hogy 2024-re 3 százalék alá csökkenti a költségvetési hiányt. Idén 8 százalék körül lesz a deficit, ami miatt a nyár folyamán felmerült, hogy az Európai Bizottság befagyassza a PNRR-s finanszírozásokat.

A mindenkori román kormányok csak azzal nem számolnak, hogy, bár egy ideig bárkit az orránál fogva lehet vezetni, az Európai Uniót és az Európai Bizottságot is, ezt nem lehet folytatni az idők végezetéig.

Arra, hogy a konvergencia-program több sebből vérzik, Kelemen Hunor is rámutatott. „Nem tudnak hiteles tervet küldeni (Brüsszelbe – szerk. megj.)” - mondta egy nemrég készült televíziós interjúban. A bevételeket csakis plusz adókkal és az adóhátralékok behajtásával lehet növelni, hangsúlyozta, a kiadások csökkentéséhez pedig a felesleges költekezés visszaszorításán és a központi közigazgatás megreformálásán át vezet az út.