A 2008-ban kirobbant pénzügyi világválság idején sem volt annyira rozoga Románia államháztartása, mint jelenleg.  

Hónapok óta egyértelmű, hogy siralmas a költségvetés állapota, szeptemberben pedig tovább romlott a helyzet, méghozzá drámai mértékben. A GDP-arányos deficit röpke 30 nap alatt 0,91 százalékponttal, 5,44 százalékra emelkedett. Az egy évvel korábbi százaléknál 1,92 százalékponttal nagyobb deficitet produkáltunk, pedig már akkor is rossz bőrben volt az államháztartás, 2023-at az Európai Uniós harmadik legnagyobb, 5,68 százalékos hiányával zártuk.

A Pénzügyminisztérium adatai szerint az év első kilenc hónapjában az állami kiadások 96,24 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket. A Ciolacu-kabinet pénzügyi ámokfutását mi sem jellemzi jobban annál a ténynél, hogy a kilenchavi deficit értéke közel 40 milliárd lejjel nagyobb az egy évvel korábbinál, s mintegy 30 milliárd lejjel haladja meg a 2020-ast, amikor a koronavírus-járvány miatt részben leállt a gazdaság.

Január 1. és szeptember 30. között az állami kiadások 512,22 milliárd lejt tettek ki. Ennek 18,8 százaléka származott hitelből, vagyis minden 10 lejből, amit a kormány elköltött, közel két lej kölcsönpénz volt. Ebben az időintervallumban a költségvetési bevételek összege 415,98 milliárd lej volt. A felvett hitel ennek a 23,13 százaléka, s ha levonjuk az uniós pénzeket, akkor a büdzsében három lej saját forrásból származó lejre egy lej kölcsön jut.

A költségvetési végrehajtás számaiból kiderül, hogy mibe kerül hitelből működtetni az államot: az év első kilenc hónapjában az államadósság kamatjaira 26,62 milliárd lejt fizettünk ki.

A kormánykoalíció politikusai rendszeresen szajkózzák, hogy a költségvetési hiány magyarázata a nagyléptékű infrastrukturális fejlesztésekben rejlik. Az, hogy ez szemen-szedett hazugság, kiderül a Pénzügyminisztérium által közzétett adatokból. Szeptember végéig 74,93 milliárd lejt költöttünk beruházásokra, azonban ebből levonandó annak a 24,52 milliárd lejnek a jelentős része, amit az Európai Uniótól kaptunk. Állami beruházások olyan országokban is zajlanak, ahol minimális a költségvetési hiány vagy pozitív az államháztartási mérleg, míg nálunk a kormány nagyrészt kölcsönből állja a fedezet nélküli bér- és nyugdíjemeléseket.

Kit érdekel a törvény?

 Az ész nélküli költekezés azt eredményezte, hogy az ország adósságállománya már januárban a GDP 50,2 százaléka volt, júliusra pedig 52 százalékra emelkedett. Az adóügyi-költségvetési felelősségre vonatkozó 69/2010-es törvény 13-as paragrafusa értelmében, ha a GDP-arányos költségvetési hiány meghaladja az 50 százalékot, akkor automatikusan érvénybe lépő intézkedés „a közszféra béreire vonatkozó teljes kiadások befagyasztása”.

A Ciolacu-kabinet illetékesei, úgy tűnik, nem hallottak a szóban forgó jogszabályról. Az év első kilenc hónapjában a közalkalmazotti bérekre 119,49 milliárd lej ment el, 23,6 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, annak ellenére, hogy a büdzsé tervezetében csak 11 százalékos növekedés számoltak.

„A befagyasztásnak pont az ellentétje történik. Mintha nem is létezne a 69-es törvény” – mondja Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) docense.

Ciolacuék gazdaságpolitikájának színvonaláról sokat elmond, hogy az idei költségvetés tervezetében a kormány még 5 százalékos deficittel kalkulált, a szeptemberi költségvetés-kiigazításban 6,9 százalékossal, az Európai Bizottságnak előterjesztendő konvergencia-programban (PBSTM) pedig 7,9 százalékkal, s jó eséllyel utóbbit is túl fogjuk lépni. „Valószínű, hogy nem tudják 8 százalék alatt tartani” – véli Králik Lóránd, a szeptemberi növekedésre alapozva a véleményét, s arra a tényre, hogy az év végén meg szoktak ugrani a költségvetési kiadások.

Struccpolitika felsőfokon

A közgazdász szakember a 2008-as forgatókönyv ismétlődését vizionálja. „A kormánypárti politikusok struccpolitikát folytatnak, nem azt nézik, hogy mi lenne jó az országnak, hanem azt, hogyan lehet választást nyerni. Durva lesz a gazdaság jövő évi földet érése” – mondja a PKE oktatója.  

Egyértelmű, hogy idén az elmúlt két és fél évtized messze legnagyobb költségvetési hiányát fogjuk produkálni, eltekintve 2020-tól, amikor rendkívüli körülmények bénították meg a világgazdaságot. 2009-ben, a globális pénzügyi krízis első évében a Pénzügyminisztérium adatai szerint 6,9 százalékos volt a GDP-arányos deficit, rá egy évre pedig 6,2 százalék, de 2021-ben is, amikor még javában érződött a pandémia gazdaságra gyakorolta hatása, csak 6,7 százalék. Tény, hogy beírja magát a jelenlegi kormány a honi gazdaságtörténetbe, kár, hogy nagyon nemkívánatos módon.