Huszonöt év jogi vita, törvénykezési akadályok és befektetői időhúzások után jövőre elkezdődhet a kitermelés Fekete-tengeri Neptun Deep gázmezőn. A tengerre Oroszország kiemelt fontosságú térségként tekint, s szakértők nem zárják ki a román gáz felszínre hozása elleni esetleges szabotázsakciókat. Bukarest egy NATO-missziót kért a Fekete-tengerre.

Constantin Ciorobea nyugalmazott ellentengernagy az Adevărulnak azt mondta, Romániának egy új együttműködési modellt kell kialakítania, amely a NATO és az EU közvetlen Fekete-tengeri szerepvállalásán alapul. A szakértő - aki korábban a Haditengerészeti Erők vezérkarának helyettes főnökeként is tevékenykedett - arra hívta fel a figyelmet, hogy a   Fekete-tengert Oroszország 2022-ben elfogadott tengerészeti doktrínája értelmében kiemelt fontosságú térségnek tekinti. 

Ciorobea szerint Moszkva olyan ütközőzónának tartja a Fekete-tengert, ahonnan képes erőt felmutatni a Kaukázus, a Balkán, a Közel-Kelet és a Földközi-tenger keleti része felé, s folytathatja a hibrid háborút Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és a kaukázusi térség országainak NATO-, illetve  és EU-kapcsolatainak befolyásolása érdekében. A térség másik főszereplőjével, Törökországgal kapcsolatban az ellentengernagy azt mondta: Ankara Fekete-tengerrel kapcsolatos víziója saját stratégiai szemléletén alapul, amely minden elé a szuverenitást és a nemzeti érdeket helyezi. 

„A Fekete-tenger térsége számos megoldatlan problémát hordoz, és hosszú ideje az orosz–török erőegyensúly befolyása alatt áll; a regionális biztonság e két ország kezében összpontosult. A zárt tenger státusz katonai előnyt biztosított Oroszországnak. Románia, Ukrajna, Grúzia és Bulgária nagyobb amerikai, NATO- és EU-jelenlétet szeretne a stabil biztonsági környezet érdekében” – vázolta az aktuális helyzetet a szakértő. Hozzátette: a stabilitás csak a NATO és az EU közvetlen részvételével valósítható meg, a Balti-tenger térségéhez hasonlóan. „Enélkül a konfliktuszóna marad a régió” – szögezte le.  

Kapcsolódó

Fokozódó orosz hibrid fenyegetésre figyelmeztetnek

Moszkva Európa-szerte egyre intenzívebben hajt végre kibertámadásokat, szabotázsakciókat és befolyásolási műveleteket, amelyek a létfontosságú infrastruktúrát és szolgáltatásokat is érinthetik.

veszély kibertámadás hibrid fenyegetés Oroszország titkosszolgálat

Constantin Ciorobea szerint a tengeri biztonság érdekében szükséges:

• a NATO állandó rotációs haditengerészeti jelenléte,
  
  
• egy regionális tengerészeti NATO-parancsnokság létrehozása,
  
  
• a part menti és tengeri védelem erősítése,
  
  
• pilóta nélküli rendszerek, rakéták, légvédelem telepítése,
  
  
• a Duna logisztikai útvonalként való használata.
  
  

Arra a kérdésre, hogy képes-e Románia megvédeni a Neptun Deep gázmezőt, az ellentengernagy azt válaszolta: a tengeri jog alapján igen, de a NATO 5. cikkelye nem alkalmazható hibrid támadások esetén. Úgy véli, a balti országok példája azt mutatja, gyors reagáló képességek szükségesek az infrastruktúra védelméhez. 

Vlad Gheorghiță, a román hadsereg vezérkari főnöke is arra hívta fel a figyelmet egy januári sajtótájékoztatón, hogy a Romániához tartozó fekete-tengeri gazdasági övezetre nem terjed ki a NATO 5. cikkelye szerinti kollektív védelem, ezért Romániának magának kell gondoskodnia a tenger alatti energetikai és távközlési vezetékek, valamint a Neptun Deep gázmező védelméről. A katonai vezető szerint fennáll az úgynevezett „interferenciák” kockázata, vagyis annak veszélye, hogy orosz repülőgépek vagy hajók behatolása veszélyeztetheti az Európai Unió legnagyobb, mintegy 100 milliárd köbméterre becsült földgáztartalékának kiaknázását.

Hibrid háborús taktikák

A Neptun Deep története egy huszonöt éve tartó, szappanoperákba illő fordulatokat produkáló román próbálkozás a Fekete-tengeri gáz kitermelésére, amit éveken át az Ukrajnával folytatott jogi vita is nehezített. Törvénymódosítások és befektetői kivonulások után, most úgy tűnik, valóban célegyenesbe jutott a Neptun Deep projekt, 2027 első felében tervezik először felszínre hozni a gázt. Amint a Fekete-tengeri termelés teljes egészében működésbe lép, Románia elkezdheti az exportot szomszédai felé, ami Magyarországnak is segíthet energiaforrásai diverzifikálásához és csökkentheti majd a piaci árakat is.

A Fekete-tengeri kitermelés esetében veszélyt jelentő körülményként merül fel az orosz-ukrán háború. Nicușor Dan elnök korábbi biztonságpolitikai tanácsadója, Cristian Diaconescu nemrég arra emlékeztetett, hogy a Kígyó-szigeten katonai akciót is végrehajtottak, miközben a sziget Románia kizárólagos gazdasági övezetében található. Egyes szakértők kockázatként emlegetik, hogy Oroszország akadályozhatja a romániai offshore gázprojekteket. A Kreml már több hibrid háborús taktikát alkalmazott a Fekete-tengeren. A Krím 2014-es annektálása óta Románia kizárólagos gazdasági övezete gyakorlatilag Oroszország hasonló övezetével szomszédos. 

Radu Miruță védelmi miniszter nemrég azt nyilatkozta Politicónak, hogy a NATO-nak drónok ellen bevethető fegyvereket, radarokat és légvédelmi rakétákat kellene a Fekete-tengerhez telepítenie egy új, Oroszország elrettentését célzó szövetségi misszió keretében. „A Fekete-tenger […] iránt az oroszok óriási érdeklődést mutatnak” – nyilatkozta a Müncheni Biztonsági Konferencia alkalmából adott interjúban a tárcavezető. 

A NATO tavaly két olyan missziót is indított, amelyek célja a tengeralatti kábelek elvágásával kapcsolatos, egyre gyakoribb incidensek elleni fellépés, valamint a szövetség sebezhető légvédelmének megerősítése volt. Oana Popescu-Zamfir, a bukaresti székhelyű, biztonságpolitikára szakosodott GlobalFocus Center agytröszt igazgatója is úgy látja, a Neptun Deep gázprojekt „lehetőséget ad Oroszország hibrid tevékenységeire”. Mint fogalmazott, „fel kell készülni szabotázsakciókra”, a GPS-zavarásra és az orosz hajók gyanús mozgására is figyelni kell. 

A szakértő szerint a NATO víz alatti drónokat vethetne be, javíthatná a műholdas felderítést, és központosíthatná a térség megfigyelését. Egy ilyen fellépést szorgalmaz Radu Miruță is. „Azt kérem, hogy az egész keleti szárnyon, a Fekete-tengertől a Balti-tengerig igazságos elosztás legyen” – mondta a védelmi miniszter, megemlítve, hogy egy Black Sea Sentry program magában foglalhatná több „drónellenes eszköz, radar, légvédelmi rakéta” és más szövetséges felszerelés térségbe telepítését.

Szakértők véleménye a Fekete-tenger biztonságpolitikai szerepéről: