A Romániához tartozó fekete-tengeri kizárólagos gazdasági övezetre nem terjed ki a NATO ötödik cikkelye szerinti kollektív védelem, ezért Romániának magának kell gondoskodnia a tenger alatti energetikai és távközlési vezetékek, valamint a Neptun Deep gázmező védelméről – írja az MTI Vlad Gheorghiță, a román hadsereg vezérkari főnökének nyilatkozatára hivatkozva.

A HotNews.ro által idézett katonai vezető szerdán újságírók előtt arról beszélt: fennáll az úgynevezett „interferenciák” kockázata, vagyis annak veszélye, hogy orosz repülőgépek vagy hajók behatolása veszélyeztetheti az Európai Unió legnagyobb, mintegy 100 milliárd köbméterre becsült földgáztartalékának kiaknázását.

A vezérkari főnök hangsúlyozta: Romániának fejlesztenie kell a kiemelt fontosságú tengeri infrastruktúra védelmére szolgáló képességeit a Fekete-tengeren. Ezt szolgálja az a két aknaszedő hajó, amelyet Nagy-Britanniától vásároltak, valamint az a korvett, amelynek beszerzéséről Románia decemberben írt alá szerződést Törökországgal. A hajó alkalmas felderítésre, kutató- és mentőakciókra, terrorellenes műveletekre, parti és nyílt tengeri járőrözésre, illetve speciális tengeri feladatokra.

Vlad Gheorghiță ugyanakkor elismerte: a korvettet légvédelmi rakéták és torpedók nélkül állítják szolgálatba, és egyelőre nem döntöttek arról, hogy hol és mikor szerelik fel ezeket a fegyverrendszereket.

Kritikus helyzetben a román haditengerészet

A Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva Virgil Bălăceanu nyugalmazott tábornok, a román tartalékos tisztek egyesületének elnöke úgy fogalmazott: Románia több fontos lehetőséget is elszalasztott haditengerészetének fejlesztésére, ezért jelenleg nem rendelkezik valódi harci képességekkel bíró hadihajókkal, flottája elsősorban járőrözésre és aknamentesítésre alkalmas.

Szerinte alapvető román érdek, hogy külpolitikáját ne azokhoz az államokhoz igazítsa, amelyek diktatúrának bélyegzik Recep Tayyip Erdoğan török elnök kormányzatát, hanem inkább Törökország stratégiai partnereként lépjen fel, és erősítse a katonai együttműködést Ankarával. Törökország ugyanis – Oroszország Fekete-tengeri flottáját leszámítva, amelyet a háború jelentősen meggyengített – az egyetlen térségbeli állam, amely számottevő tengeri haderővel rendelkezik – vélekedett a nyugalmazott tábornok.

NATO-tesztelés a román vizeken?

A HotNews.ro felidézte: korábban Valentin Mateiu katonai elemző, a román haditengerészet egyik tartalékos főtisztje úgy értékelte, hogy Oroszország a román felségvizeken próbálhatja „tesztelni” a NATO kollektív védelemről szóló ötödik cikkelyét. Értékelése szerint a Fekete-tengeren Románia gyakorlatilag Oroszország közvetlen szomszédjává vált.

Románia nem ismeri el a Krím félsziget annektálását, így nem tekinti jogszerűnek az orosz kizárólagos gazdasági övezetet sem. Az elemző szerint az orosz diplomácia várhatóan nem fogja magára nézve kötelezőnek tekinteni azt a tengeri felosztást sem, amelyről Románia Ukrajnával állapodott meg.

Az ENSZ tengerjogi egyezménye értelmében a partvonaltól számított 200 tengeri mérföldig (mintegy 370 kilométerig) terjedő kizárólagos gazdasági övezetek erőforrásainak feltárási joga a parti államot illeti meg, ezek a területek azonban nem minősülnek az államterület részének.

A Neptun Deep gázmezőn, ahol egy éve kezdődtek meg a fúrások, 2027-re várható a kitermelés megindítása.