„Románia és Dánia orosz megtorlások célpontja lehet” – írta a brit The Independent, emlékeztetve arra a jelentős támogatásra, amelyet a két ország Ukrajnának nyújtott. Valóban veszélyben van Románia? A szakértők szerint továbbra is inkább a hibrid támadások valószínűbbek a katonainál, ugyanakkor a román hadsereg tényleges harcértéke, logisztikája gyenge, infrastruktúrája hiányos.

A Balti-, illetve a Fekete-tengeren működő orosz „árnyékflotta”, azaz a rejtett célú olajszállító tankerhálózat elleni támadások orosz megtorlást vonhatnak maguk után olyan államok ellen, mint Dánia vagy Románia, amelyek jelentős támogatást nyújtanak Ukrajnának – figyelmeztet a The Independent cikke. A brit szakértők megjegyzik, hogy az Ukrajnát támogató Románia gazdasági, logisztikai és területi szempontból is sebezhető lehet, ha a konfliktus eszkalálódik. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök egy minapi interjúban elismerte, hogy Oroszország számításba veszi Dél-Ukrajna teljes elfoglalását egészen a Duna-deltáig. Claudiu Degeratu román biztonságpolitikai szakértő Adevărulnak azt mondta: valós a veszély, de nem Oroszország katonai támadásától kell tartani. Szerinte Moszkva továbbra is hibrid eszközökkel kelt zavart. „A szabotázsakciók jelenleg is zajlanak Lengyelországban, és valószínűleg máshol is. Az ismeretlen eredetű, de nagy valószínűséggel orosz drónokkal végrehajtott zavarkeltés Európa egyes stratégiai pontjain egy másik módja annak, ahogyan Oroszország nyomást gyakorol az európai NATO-tagállamokra” – mondta Degeratu.

A szakértő úgy látja, a következő hónapokban több szabotázsakcióra lehet  számítani. „Hogy ezek szárazföldi, légi vagy tengeri jellegűek lesznek, az még kérdéses. De nem beszélhetünk nyílt támadásról, vagyis nem kell Oroszország katonai akciójára számítani. Minden a hagyományos fegyverzet alatti, úgynevezett szubkonvencionális térben marad. Oroszország azt fogja tenni, amihez nagyonis ért, csakhogy valószínűleg fokozni fogja tevékenységét” – fogalmazott Degeratu.

Kapcsolódó

Mit semmisítene meg először Moszkva, ha a Nyugat támadást indítana? – Románia veszélyben

Az orosz  képviselő szerint a NATO elemzőközpontjai azon dolgoznak, hogy megtalálják Oroszország elrettentő erejének gyenge pontjait.

háború Oroszország NATO katonai bázis Románia

A biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor a jövőben, közép- és hosszútávon nem zárta ki egy Oroszország-NATO összecsapás lehetőségét. „Oroszország, de a NATO erre készül. Ez azonban nem jelenti azt, hogy valóban be is következik. Mindkét fél megpróbál majd zaklatni, elrettenteni, a közvetlen katonai konfrontáció azonban csak a legutolsó lehetőség. De ez sem zárható ki teljesen” – hangsúlyozta Claudiu Degeratu.

Armand Goșu történész, Oroszország és a volt szovjet térség szakértője az Adevărulnak arról beszélt, fontos-e Románia mind a szövetségesek, illetve Oroszországnak. Mint mondta, Románia földrajzi szempontból nagyon fontos, csakhogy jelenleg egy drámai pillanatban vagyunk, a szövetségek átrendeződnek. „Mi harmincöt éven át az amerikaiakra tettünk fel mindent. Itt, a Fekete-tengernél, a volt szovjet térség közvetlen közelében fekvő régióban tulajdonképpen Amerika egyik előretolt állása vagyunk. Most azonban az amerikaiak váltottak, és más jellegű kapcsolatokat alakítanak ki Oroszországgal. Amikor pedig az oroszok és az amerikaiak együttműködnek, akkor a bukaresti rezsimek, a bukaresti politikai vezetés, amely a Moszkva és Washington közötti konfliktus paradigmájában gondolkodik, nehézségekbe ütközik az újrapozicionálásban” – fogalmazott a szakértő.

Goșu szerint a román hatóságok igyekeznek arról biztosítani a lakosságot, hogy kézben tartják a helyzetet, s a szövetségesek mindenben támogatják az országot, a valóság viszont nem feltétlenül ez. A történész problémának tartja a titkosszolgálatok túl nagy hatalmát, amelyek fölött nincs demokratikus ellenőrzés. Úgy véli a nyugatiak látják a romániai gondokat, nem lehet őket manipulálni. „Amikor döntéshozatalra kerül sor, gondolják, hogy ezek az emberek, akik látják a romániai mocsarat, Románia ügyvédjei lesznek  majd?” – tette fel a kérdést a szakértő. Hozzátette: fennáll a veszély, hogy az ország a térség peremére szorul, egy szürke zónába. 

A hadsereg modernizációja drága mulatság

Pászkán Zsolt politikai elemző szerint a román politikai elit, ha a tükörbe néz, szeretné azt látni, hogy Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, és a térségben a szövetség második legerősebb hadereje Lengyelország után. „Csakhogy a valóság mást mutat. A román gazdaság fogyasztásra épül, amit most a megszorításokkal még jobban visszafogtak. A közalkalmazotti bérek kifizetésével is baj van. A hadsereg modernizációja pedig elképesztően drága mulatság – nemcsak megvenni, hanem fenntartani is kell ezeket az eszközöket! Amikor két napig vadászgépekkel kergették a Románia területére betévedt orosz drónokat, az 600 ezer dollárjukba került. Két nap. És akkor a nagy volumenű beszerzésekről még nem is beszéltünk” – mondta a Magyar Külügyi Intézet külső elemzője a Demokratának.

A szakértő szerint a román hadsereg ma inkább parádéhadsereg, mint valódi haderő: jól mutat a december 1-jei felvonuláson, de háborús helyzetben minimális a tényleges harcértéke, a logisztikája gyenge, az infrastruktúrája hiányos. „Románia nincs abban a helyzetben, hogy ezt fenntarthatóan finanszírozza” – fogalmazott Pászkán Zsolt.

Románia egyébként jelenleg 27 jelentős fegyverkezési és beszerzési programot hajt végre, amelyek minden haderőnemre kiterjednek. Ezek közül a Patriot rakétavédelmi rendszer programja szerepel a prioritási lista élén, de F–35-ösöket, Spyder izraeli légvédelmi rendszert szerez be, török páncélozott harcjárműveket is vásárol, Stratégia készült a védelmi ipar modernizálása és fejlesztése céljából is. Nicuşor Dan román államfő júniusban közölte: Románia vállalja, hogy a jövőben a GDP 5 százalékát védelemre fordítja. Az összeget közvetlen katonai beruházásokra, valamint olyan infrastruktúra fejlesztésre fordítják, amely javítja a katonai mobilitást.