Mezőgazdasági Termékek Minőség és Marketing Ügynöksége: még létre sem jött, de már megszüntették volna
Egyesek szerint csak a közpénz lenyúlására lenne jó, mások szerint áldás lenne a gazdák számára.
Hacsak nem történik valami váratlan, január 1-én elkezdheti a működését a Mezőgazdasági Termékek Minőség és Marketing Ügynöksége (ACMPA). Az intézmény feladata a Romániában előállított mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, azon belül is elsősorban a hagyományos-, illetve a biotermékek népszerűsítése lesz, idehaza és külföldön egyaránt.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumnak alárendelt ügynökség létrehozásáról szóló törvény még 2019-ben született meg, 2020 január 1-től az ACMPA-nak működnie kellett volna. Erre nem került sor, a 133/2019-es törvény ugyanis a kormányváltást követően az Orban-kabinet sürgősségi rendelettel felfüggesztette.
Kapcsolódó
Idén tavasszal az USR-Plus egyik szenátora a még meg sem született ügynökség megszüntetését célzó tervezetett nyújtott be, azonban nem sikerült keresztülvinni. Sebastian Cernic szerint a szervezet egy újabb, „a közpénz lenyúlását célzó mechanizmus, amit a PSD-ALDE a kormányzásuk vége felé hoztak létre”.
Egészen más véleményen van Marian Cioceanu, a Bio Románia Egyesület elnöke. „2019-ben azért hozták létre az ügynökséget, mert szükségünk van az élelmiszereink népszerűsítésére. Szakpolitikára és stratégiára van szükség, tanácsadásra, hogy bio- és hagyományos termékeket tudjunk eladni. (…) Ha nem fog működni, akkor nincs rá esély, hogy 2030-ra a mezőgazdasági területek 25 százalékának a művelése környezetbarát technológiával történjen, ahogy azt az Európai Unió elvárja” – nyilatkozta Marian Cioceanu. A szakember véleménye szerint gond az alapanyagok alacsony feldolgozási foka is: „Vannak alapanyagaink, de a folyamat megreked a vágóhídnál, a feldolgozásnál, a csomagolásnál”.
„Jó volna, ha létezne egy ilyen ügynökség, azonban ez még nem oldaná meg a termelők gondjait” – mondja Nagy Miklós, a biogazdálkodást folytató termelőket tömörítő Bioterra Egyesület országos elnöke. A biogazda elszánt, hangsúlyozza Nagy Miklós, tudja mit akar: egészséges élelmiszert előállítani és óvni a természetet. Ehhez azonban motiválásra, támogatásra is szüksége van az állam részéről, márpedig sehol annyi akadályt nem gördítenek elé, mint Romániában.
„Nagyobb pénzügyi támogatásra lenne szükség, mivel a biogazdálkodás költségesebb, a terméshozam ellenben 25-30, esetenként pedig akár 50 százalékkal kisebb. Csökkenteni kellene a bürokráciát is, mert a gazda nem ér rá papírozással foglalkozni. Románia az egyedüli ország az Európai Unióban,ahol a biogazdák minden évben, újra és újra nyilvántartásba kell vétessék magukat a mezőgazdasági igazgatóságoknál” – nyilatkozta a Maszolnak a Bioterra elnöke, aki egyben Szalárd község polgármestere.
Romániában jelenleg 10 ezer körüli a biogazdaságok száma. Ezek 470 ezer hektáron gazdálkodnak, ami a teljes termőterület 3 százaléka.
(Nyitókép: Gábos Albin)