A tíz legnagyobb burgonyatermesztő megye között nyolc erdélyi van.

A székelyföldi gazdaság egyik legjellegzetesebb termékének a pityókát tartjuk, s jogosan, elvégre ez a régió az ország legnagyobb termelője. A megyék rangsorát azonban Suceava vezeti, ahol, az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint tavaly 440 ezer tonna termett. Kovászna második volt 295 ezer tonnával, Hargita negyedik 172 ezerrel, Maros pedig jó a hetedik helyre a maga 94 ezer tonnájával. Erdély teljesen dominálja a hazai burgonyatermesztést, az első tízben ugyanis ott van még Kolozs, Máramaros, Beszterce-Naszód, Szilágy és Bihar is.

A szőlőtermesztésben ellenben, bár a borászatnak évszázados hagyománya van, s több neves borvidéke, Erdély a futottak még kategóriában szerepel. A szőlőművelésre használt területek nagysága alapján összeállított ranglistán csak Fehér megye szerepel a Top 10-ben, annak is az utolsó helyén, szerény 5 ezer hektárral. Az élen Vrancea, Vaslui, Galac és Dolj állnak, 27 ezer, 12 ezer, illetve 11-11 ezer hektárral.

A tavalyi termés mennyisége alapján egyetlen erdélyi megye sincs az első tíz között. Az éllovas itt is Vrancea, 170 ezer tonnával.

Gabonatermesztésben, logikus módon, a jellemzően síkvidéki megyék az élenjárók. 2020-ban Dolj, Konstanca és Teleorman megyékben volt a legnagyobb a gabonával bevetett termőterület. Temes a hetedik, Arad a kilencedik, Bihar pedig a tizedik volt, 343, 327, illetve 311 ezer hektárral. A termés mennyisége alapján Temes a második, Bihar a harmadik, Arad az ötödik volt, Szatmár pedig a hatodik volt. Ez részben a dél-keleti országrészt sújtó aszálynak volt a következménye, ami miatt ott nagyon alacsony volt a termésátlag. Temesben és Biharban 1 millió tonnánál is több gabonát takarítottak be tavaly.

Almatermesztésben is elég jók vagyunk, bár a hatékonyságon lehetne javítani. Az INS szerint 2020-ban Máramarosban 49 ezer tonna termett, mely mennyiség 2,798 millió fa termése. Dâmbovița megyében az 1,5 milliót sem éri el az fák száma, azonban 55 ezer tonna almát szedtek le róluk. Beszterce-Naszód, Maros és Szilágy szintén a nagy almatermelők közé tartoznak 34, 27 és 24 ezer tonnával.

Nem véletlen, hogy a Szilágyság többek között a pálinkájáról nevezetes, a megye ugyanis a negyedik legnagyobb szilvatermesztő volt tavaly, 45 ezer tonnával. Krassó-Szörény és Szatmár is az első tíz között van, 30, illetve 29 ezer tonnával, a listavezető pedig Vâlcea, 85 ezer tonnás terméssel.

(Nyitókép: Gábos Albin)