Szilágy megyében is létrejött csütörtökön Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) területi szervezete azzal a céllal többek között, hogy a tagok rendszeresen találkozzanak, tapasztalatot cseréljenek, szakmai és gazdasági előadásokat szervezzennek, és újabb tagokat toborozzanak.  

Az alakuló gyűlésen részt vett Gyerkó László, a szervezet országos elnöke, a versenyhivatal elnökségi tagja, és a szervezet négy alelnöke: Nagy Bege Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság alelnöke, Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának elnökségi tagja és Szőcs Endre, a kolozsvári RMKT elnöke. Az alapszabályzat ismertetése után az érdeklődők beiratkozhattak a megyei szervezetbe, és a tagok megválasztották az RMKT Szilágy megyei elnökét, Nagy Imre István közgazdászt, és a három alelnököt: Bartha-Fülöp Mónika vállalkozót, Kovács Tímea jogászt és Papp Zsolt vállalkozót.

Nagy Imre István elnök elmondta, a szervezet célja többek között a rendszeres találkozás, a tapasztalatcsere, szakmai és gazdasági előadások szervezése, és újabb tagok toborzása.

Gyerkó László elnök a gyűlés elején bemutatta az RMKT működését, elmondta, hogy megválasztásakor az első tervei közt szerepelt, hogy az erdélyi megyékben is szervezetet alakítsanak. A 600 taggal induló RMKT az idén ünnepli fennállásának 30 éves évfordulóját, és azzal a céllal alakult, hogy a szakmai közgazdászokat, a gazdaság iránt érdeklődőket egy szakmai szervezetbe tömörítse. Idővel megalakultak a megyei, városi kirendeltségek, szervezeteik vannak Nagyváradon, Szatmáron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Bukarestben, Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, és jelenleg 300 aktív taggal rendelkeznek.

Három éve módosították a statútumot, hogy ne csak közgazdászok legyenek tagjaik között, mert vannak olyan vállalkozók, akik nem közgazdászok, hanem mérnökök, jogászok, de a gazdaság iránt érdeklődők vagy aktív szereplők. Kiemelte, nyitottak az érdeklődők, a szakmai emberek irányába. Három fontos rendezvényük van évente, a legnagyobb esemény a Vándorgyűlés, amelyet évente egyszer tartanak, 300-350 résztvevővel, és mindig más városban szervezik. A rendezvényre külföldi előadókat hívnak, és ilyenkor a jelenlévők tapasztalatokat cserélhetnek a társzervezetek képviselőivel.

A második programjuk az Erdélyi Vállalkozói Iskola, amelynek célja, hogy a fiatal vállalkozókat felkarolja, szakmailag fejlessze, tréningeket szervezzen számukra, és segítse őket, hogy jobban rálássanak a gazdasági helyzetre, tudjanak elindulni a vállalkozói útjukon. Ugyancsak közkedvelt program a Pénzmágnes, amely egy gazdasági témájú tanulmányi verseny fiatal, középiskolás diákok számára. ,,Azért fontos ez, mert a líceumi képzésben jelenleg gazdasági és pénzügyi oktatás nem igazán zajlik. Nem tudnak kamatot, áfát számolni, nem tudják, hogy kell hitelt felvenni, mert ezt nem tanítják az iskolában. Az Iskola Másképp programban szoktunk számukra ilyen jellegű előadásokat tartani, ezáltal próbálunk rálátást nyújtani a diákoknak” – mondta az elnök.

Az ifjúsági szervezet, a RIF, főleg a frissen végzettekre fókuszál, azokra, akik a szakmai közösséghez akarnak tartozni. 35 éves kor után a tagok „átigazolnak” az RMKT-ba, amely alapítványként működik. Az elmúlt időszakban a nemzetközi kapcsolatokat próbálták erősíteni, mert fontos, hogy tudjanak a szervezetről, ezért jó kapcsolatot alakítottak ki a felvidéki, kárpátaljai és vajdasági érdeklődőkkel is, így együtt próbálják gazdasági szempontból erősíteni a térséget.

Árliberalizáció az energiapiacon

Nagy Bege Zoltán szakmai bemutatót tartott az energiaár és földgázár liberalizálásáról, a szabadpiacról, ismertette, hogy minden fogyasztónak joga szabadpiaci szerződést kötni, mert kis kivétellel szabadpiaci árak vannak a piacon. Közel 9 millió háztartás rendelkezik villamosenergiával, közülük már szinte 56 százaléknak szabadpiaci szerződése van. Földgáz esetében körülbelül 4 millió fogyasztó van, 43 százalékuk szabadpiaci szerzősre tért át.

Mint mondta, nincs határidő, bármikor bárki eldöntheti, hogy átáll-e szabadpiaci szerződésre, ha nem, akkor sem marad villamosenergia nélkül. Előadásában beszélt a szabadpiaci átállásokról, a fogyasztók jogairól, az áremelkedések okairól, ami a villamosenergia esetében részben a kereslet növekedése, a fogyasztók megugrása miatt következett be, miközben csökkent a kínálat, mert mint kiemelte, évek óta nem épültek új termelőkapacitások, valamint a szén-dioxid-bizonylatok árának alakulása is emeli a termelési költségeket. A földgáz esetében szintén megnőtt a kereslet, megugrott a fogyasztás Európában és Kínában, csökkent a hazai termelés, bár Romániának óriási kapacitása van. Hallgatói kérdésre válaszolva az alelnök elmondta, a szolgáltató a fogyasztóval egyoldalúan nem bonthat szerződést, ezt törvény tiltja.

Románia helye a globális gazdaságban

Bálint Csaba országos alelnök a globális kilátásokról, a globális gazdasági helyzetről, Románia gazdasági helyzetéről, kilátásokról, kockázatokról tartott előadást. A kilábalás a Covid-válságból dinamikus, az újranyitás jól sikerült, ha leszámítjuk az árak alakulását – mondta.

Az eurózónában az Egyesült Államokhoz képest lassabban ment a helyreállás, Romániában a tavaly rendkívül visszaesett a fogyasztás, de most elég gyorsnak tekinthető a helyreállás. Az elmúlt évben a beruházási projektek folytatódtak, ami jelentős támogatást adott a gazdaságnak. Az import is gyorsan nőtt, és az építőipar fenntartotta magát. Az ipar esetében is látható a gyors helyreállás, viszont ami megnehezíti ennek alakulását, hogy nem érkeznek meg bizonyos termékek, elindult az áremelkedés, ami megosztotta az ipari termelés helyreállási folyamatát.

Pénzügyi téren csökkent az alapkamat és a vállalati hitelezés. „Nőtt a gazdaság, az élet visszatért, ha Kolozsváron sétálunk, látjuk, hogy az emberek ott vannak az utcán, persze nem olyan mint régen, mert maszkot viselünk és beoltatjuk magunkat, de visszatért az élet, és dinamikus kilábalást látunk” – mondta az alelnök. A mezőgazdaságban nagyon jó évet zártak, ami szintén lendített a gazdaságon, viszont az áremelkedések a nyersanyagok esetében pluszköltségeket jelentenek.

Civil szervezetek menedzselése

Szőcs Endre egy csoport, civil szervezet menedzseléséről beszélt, mert ha hosszú távon fenn akarjuk tartani a saját esélyeinket és a szervezetet meg akarjuk erősíteni, akkor ezt professzionális szintre kell vinni. Mit jelent a fenntartható civil kurázsi, hogyan kell egy civil szervezetet menedzselni? Az alelnök azt javasolta, hogy a Szilágy megyei szervezetre úgy gondoljanak majd, mint egy olyan közös vállalkozásra, ami az általuk megalkotott közös értékeken alapszik.

,,Azt az időt, amit a szabadidőből önkéntességgel, a közös érték megalkotására fordítunk, abból rengeteg tapasztalatot lehet szerezni, ami jó az üzleti életben, a magánéletben, ezért érdemes egy szakmai társasághoz tartozni” – zárta a kolozsvári elnök.