Megoszlik az erdélyi gazdasági szakértők véleménye arról, hogy az egyre népszerűbb kriptovaluta a klasszikus pénzrendszer helyébe léphet-e, ám abban egyetértettek, kockázatos befektetésről van szó, ami körül túl nagy a figyelem.

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) kolozsvári szervezete Kriptokaraté - Monetáris forradalom vagy spekuláció? címmel szervezett kerekasztal-beszélgetést a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A meghívottak szerint nagyon megosztja a szakembereket és a társadalmat is az a kérdés, hogy monetáris forradalom zajlik-e éppen, vagy csak spekuláció az egész. A szakértők először a fogalmat tisztázták a közönség számára. A kriptovaluta egy olyan virtuális pénz, amelyet emberek és számítógépek hálózata hoz létre, decentralizált, nem áll mögötte semmilyen autoritás, a tranzakciók biztonságosak, egyszeriek és visszavonhatatlanok, így könnyű visszakövetni is őket, magyarázta Nagy Bálint Zsolt, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi docense. Hozzátette, a Bitcoin esetében a pénztömeg fix, 21 milliót lehet csak kibányászni belőle.

Átalakítja-e a klasszikus monetáris rendszert az új valuta?

Sallai Zsolt közgazdász, tőzsdei befektető szerint mindenképpen hatással van a kriptovaluta a világunkra, hiszen egy pénzügyi befektetési lehetőség, és hosszútávon akár helyettesítheti is az összes jelen pillanatban használt valutát.

Nagy Bálint Zsolt szkeptikusabban állt a kérdéshez. Mint fogalmazott, egy fizetőeszköznek három alapvető funkciót kell betöltenie: tranzakciós funkciót, számlaegységet valamint értékmegőrző- és vagyongyarapító funkciót. „Ha a kriptót így nézzük, ezek csak részlegesen teljesülnek, csereeszközként még nem tud funkciót betölteni. Ekkora változékonyság mellett pedig az sem elképzelhető, hogy banki hitelt vegyünk fel vele, vagy élelemre költsük. Mindhárom funkciónál vannak problémák” – magyarázta. Hozzátette: szerinte, ha lesz is monetáris forradalom, akkor az nagyon lassú lesz, és a hagyományos piaci szereplők is reagálni fognak rá, megpróbálva szabályozni azt.

Bitai László pénzügyi elemző, a Magyar Mágnás Egyesület elnöke, aki inkább a kriptovaluta mellett érvelt, úgy vélte, jelenleg van néhány irányzat, amelyek meghatározza a világunkat: az egyik szerinte az önvezető autó, egy másik a mesterséges intelligencia, a harmadik pedig a kriptovaluták alapja, a blokklánc. „Nincs tíz évünk a teljesen önvezető autóig, és a mesterséges intelligencia olyan szinten van, hogy olyan algoritmusok találnak fel gyógyszereket, amelyek önmagukat tanítják. Egy másik fontos irányzat a világban pedig a blockchain technológia, a blokklánc, ahová a Bitcoin és a különböző kriptovaluták is tartoznak” – részletezte. Szerinte meg kell nézni, hogy mi zajlik jelenleg a piacon, hiszen ilyen technológiai fejlődés mellett exponenciálisan fog növekedni a kriptovalutát vásárlók száma.

Kapcsolódó

Egy hobbikereskedő mondja: legyen lelkierőd, ha kriptovalutákba fektetsz

Nagy nyereséget hozhat, de fájó veszteséggel is járhat a virtuális valutákkal való kereskedelem. Romániában több százezren csinálják.

bitcoin kriptovaluta

Van érték is mögötte, de rizikós befektetés

Bitai László szerint exponenciális szinten nő a kriptovalutát vásárló felhasználók száma, mivel több milliárdos fejlesztések vannak, amelyet a nagyobb befektetők ráköltöttek erre. Szerinte az átállás a virtuális pénzre egyáltalán nem lassú, hanem „vírusszerű” lesz.

A szakértők arról is beszéltek, hogy hogyan lehet jövője a virtuális pénznek, ha nincs mögötte fedezet. Ugyanakkor az is felmerült, hogy mivel az egész egy korlátolt rendszer, csak bizonyos mennyiségű, azaz 21 millió Bitcoin lehet a világon, hogy fog ez tovább működni? Nagy Bálint Zsolt egyetemi docens szerint az embereknek az az érzése, hogy a fedezet valami kézzelfogható dolog kell legyen, ám ez téves felfogás. „Az 1929-1933-as világválság jóval enyhébb lett volna, ha nem kellett volna az aranystandardot fenntartani. Általános félreértés, hogy a nemesfém fedezet jó, és az infláció rossz. A defláció sokkal rosszabb az inflációnál, és akár gazdasági katasztrófához is vezethet, hiszen minek vegyek meg ma valamit, ha holnap olcsóbb lesz?” – fejtette ki.

A szakértők mindannyian megegyeztek abban, hogy túl nagy a figyelem, a hype a kriptovaluták körül, és az emberek inkább az árra figyelnek, mint a technológiára. Bitai László szerint azonban beszédesek a statisztikák: a legújabb adatok szerint ugyanis minden nyolcadik amerikai és minden ötödik dél-koreai birtokol kriptovalutát bizonyos formában, és ez csak növekedni fog.

A szakértők ugyanakkor tanácsot is adtak a közönségnek: a pro és a kontra oldal is megegyezett abban, hogy csak annyi pénzt javasolnak befektetni kriptovalutába, amennyit nem sajnálnának elveszíteni, ugyanakkor úgy vélték, fontos az ilyen irányú érdeklődés és kísérletezés, mert ez a jövőben akár elvezethet oda is, hogy a virtuális világ egy másik szeletében merülünk el, és hosszútávon befektetői leszünk.