69 millió dollár egy jpeg-ért? Ezt kell tudni az NFT-ről, amit már romániai alkotók is próbálgatnak
Bárki megtalálja az interneten, sőt le is töltheti a számítógépére a Beeple nevű művész Everydays: the First 5000 Days című kollázsát .jpegben, márciusban valaki mégis 69 millió dollár értékű kriptovalutát fizetett érte, azaz a műalkotás eredetijének birtoklását igazoló szimbólumért, az NFT-ért. Mi fán terem az NFT, amelyből nemrég a világ első fesztiváljaként a kolozsvári Untold is piacra dobott egy kollekciót? Utánajártunk.
Ha nem is közelítik meg Beeple (Mike Winkelmann amerikai művész) előbb említett rekordbevételét, 2021 tavaszán egymást érték a meglepőbbnél megelőbb hírek a csillagászati összegekért gazdát cserélő virtuális „javakról”: a Twitter-alapító Jack Dorseynak sikerült 2,9 millió dollárért eladnia élete első tweetjét, több mint félmillió dollárt fizettek egy valóságban nem létező ház, a szivárványcsíkot maga után húzó macska-mém vagy a New York Times NFT-kről szóló cikkének NFT-jéért is.
Mi az az NFT?
Az NFT (Non-Fungible Token) olyan kriptovalutával vásárolható virtuális termék, szimbólum, amelyből csak egy van, nem helyettesíthető, nem felcserélhető (non-fungible). Az NFT megvásárlásával nem a szerzői jogot és nem is a hozzáférés jogát kapja meg a vásárló, hanem a tulajdonjogot.
Eredetiségét a blokkláncon (blockchain) követhető tranzakciók igazolják. A blokklánc tulajdonképpen egy bárki számára hozzáférhető főkönyv: minden tranzakciót egy betűkből és számokból álló, utólag szerkeszthetetlen sorral kódol, ezek az adatblokkok pedig láncot alkotnak, amelyet minden résztvevő számítógépe (nod) nyomon követ, ezért biztonságos. A tranzakciók akkor jelennek meg a blokkláncban, amikor azokat a résztvevők különböző módszerekkel jóváhagyják.
Az NFT az Ethereum nevű nyílt forráskodú blokklánc-rendszerben a legelterjedtebb (más blokkláncokon is működik), és ennek megfelelően az ether nevű kriptovalutával lehet megvásárolni. Egy termékből – például egy dalból – persze több NFT-példány is eladható, akárcsak egy limitált példányszámú metszetsorozat esetében. A technológia 2017-ben vált népszerűvé a CryptoKitties oldallal, amelyen egyedi digitális cicákat lehetett vásárolni kriptovalutáért, és főleg a játékiparban használatos most is. A legnagyobb áron a Dragon nevű kriptomacska kelt el, 600 etherért, ami 2018 őszén 170 ezer dollárt ért, ma közel két millió dollárt jelent.
Az ether (ETH) jelenleg a bitcoin után a második legkeresettebb kriptovaluta. A CNN szerint míg az ős-kriptovaluta, a Bitcoin értéke 2021-ben megkétszereződött, fiatalabb testvére, az ether értéke megnégyszereződött. A cikk írásának időpontjában a bitcoin értéke 56 ezer amerikai dollár, az ether értéke 3300 amerikai dollár körül mozgott a coindesk.com szerint.
Az utóbbi egy évben – a járványtól nem függetlenül – hatalmasat nőtt a kriptovaluták értéke, a virtuális pénz birtokosai pedig már nem csak mémek „eredetijeit” (pl. a Disaster Girl mém 180 etherért, azaz közel 600 ezer dollárért kelt el), virtuális divatcikkeket, dalokat, sporttörténeti emlékeket gyűjthetnek, hanem digitális műalkotásokba is fektetnek. Az NFT-piac a fősodor részévé kezd válni, a nagy aukciósházak figyelmét is felkeltette, Beeple NFT-it például a Christie’s dobta piacra, de áprilisban a Sotheby’s is NFT-aukciót tartott, amelyen 17 millió dollárt költöttek el a vásárlók a Pak nevű anonim alkotó műveire.
Románia is résen van: a One Night Gallery Raluca Băraru és Victor Fota VR-munkáit kínálja 1 etheres kikiáltási áron, de Wanda Hutira (az illusztrátor, aki Bukarestben ikonként ábrázolt egészségügyi dolgozókkal verte ki a biztosítékot a román ortodox egyháznál) NFT-i közül a Vice.com szerint az egyik 2 etherért kelt el és 50 etherért adták tovább (közel 165 ezer dollár).
Vezi această postare pe Instagram
Az Untold a rendezvény köré szőtt mesevilág különböző karaktereinek digitális ábrázolását dobta piacra április elején, a 126 token közül 9 lelt gazdára, 0,09 etheres átlagáron – az érdeklődés tehát nem mondható hatalmasnak. Az első romániai zenei előadó, aki NFT-t dobott piacra, az Delia volt, aki Racheta című dalának digitális eredetijét korlátozott példányszámban, illetve egyedi, luxuskiadásban is árverésre bocsátotta. A luxuskiadás végül 1,3 etherért, akkor kb. 3000 dollárért kelt el.
A Business Magazin becslése szerint Romániában néhány százezren lehetnek a kriptovalutákba befektetők, ezeknek persze csak töredéke fektet NFT-ébe. A NonFungible.com jelentése szerint 2021 első negyedévében globális szinten húszszorosára nőtt az NFT-piac, ennek 43 százalékát tette ki a digitális művészet, és összesen több mint 73 ezer digitális pénztárcából költöttek tokenekre (egy felhasználónak több pénztárcája is lehet).
Hogyan készítsünk NFT-t?
Az NFT-k készítését angolul a „to mint” igével jelölik, akárcsak a pénzverést. Aki ért hozzá, saját kóddal is fejleszthet NFT-t egy blokkláncon, aki nem, annak több applikáció áll rendelkezésére, de az NFT létehozásához szükség van egy digitális „pénztárcára” (wallet), amiben már van valamennyi ether. Vannak olyan applikációk is, ahol csak ajánlás alapján fogadnak el új NFT-alkotókat, hogy kiszűrjék az értéktelen alkotásokat.
Ki ad dollármilliókat NFT-kre?
Az NFT-k különböző platformokon cserélnek gazdát, ilyen az OpenSea, a Rarible, a SuperRare, a MakersPlace vagy a KnownOrigin. A vásárláshoz szintén szükség van a már említett digitális pénztárcára, ennek létrehozása nem minden platformon ingyenes. A fizetőeszköz, az ethereum megvásárlásához, illetve a tranzakciók után is illetéket kell fizetni bizonyos platformokon.
Az offline műkereskedelem világában is megszokott, hogy csillagászati összegeket fizetnek ki egy alkotásért, így az sem meglepő, hogy a befektetők, spekulánsok lehetőséget látnak az NFT-k értékének potenciális növekedésében. Erre utalt az az akció, amikor elégették a gyűjtőket kifigurázó Morons (Hülyék) című, legalább 100 ezer dollárt érő Banksy-eredetit, majd NFT-ként 390 ezer dollárért eladták.
Az utóbbi időben bizonyos NFT-k felosztására is volt példa: akárcsak a bitcoint, ezeket is több részre osztották, így a kisebb befektetők külön is adhatják-vehetik egy-egy alkotás bizonyos százalékát, hívja fel a figyelmet a Forbes.
Mennyire fenntartható az NFT-piac?
Miután Beeple .jpg-je 69 millió dollárért kelt el és más, erősen kétes értékű „javak” is hatalmas áron keltek el, elemzők sokasága figyelmeztetett arra, hogy az NFT-őrület nem más mint egy hamarosan kipukkanó buborék.
A Forbes elemzése szerint már áprilisban 60 százalékkal csökkent az NFT-k átlagára februárhoz képest, ugyanakkor úgy tűnik, hogy a modell a gyors profitszerzési láz elmúltával, mégis velünk marad mint új kreatív monetizációs eszköz. A sport és a film világából is van már példa a hírességekhez kapcsolódó NFT-alapú termékek és valós, kézzelfogható emléktárgyak piacra dobására.
A lett KIWIE művészkollektíva utcai művészetet ad el NFT-formájában, de úgy, hogy a vásárlók a fizikai munka tulajdonosai is lesznek, és egy fémkártyát is kapnak a grafitti reprójával. Egy ilyen NFT-t egy rigai galéria is megvásárolt, akárcsak egy hagyományos műalkotást, és ki fogja állítani.
CSAK SAJÁT
Előny: demokratizálódik a műtárgypiac
Az NFT-technológia lehetőséget ad a művészeknek arra, hogy eladják a digitális munkáikat és megbízhatóan nyomon kövessék azt is, hogy hányszor cserél gazdát, sőt lehetőségük van arra is, hogy minden tranzakció után rögtön részesedést kapjanak, ami a pandémia szűkös időszakában igencsak vonzó.
Akár képzőművészekről, akár zenészekről van szó, az NFT-vel ki lehet iktatni azokat az intézményeket, amelyek eddig az alkotók és a fizető közönség között voltak: nem lesz szükség például galériára az eladáshoz, egy zenész pedig közvetlenül is részesülhet a brandjével ellátott ruhadarab, tárgy eladásából származó profitból. Persze az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy milliós profitot ebben a rendszerben is egyelőre főleg a már ismert brandek hoznak, mint a Christie’s vagy az NBA.
Kapcsolódó
Hátrány: a kriptovalutába fektetni veszélyes és környezetszennyező
Amellett, hogy a kriptovaluta és így az NFT-k értéke rendkívül labilis, a technológiát leginkább a környezetszennyezés miatt támadják, ugyanis az adás-vételükhöz szükséges kriptovaluták hatalmas szénlábnyomot generálnak.
Amint a The Verge cikke rámutat, Akten, egy digitális művész arra a következtetésre jutott, hogy egy átlag NFT szénlábnyoma megegyezik azzal, amit egy uniós állampolgár egyhavi áramfogyasztása generál. Ennek oka, hogy az NFT-k vásárlására leggyakrabban használt Ethereum blokklánc proof-of-work protokollt használ – a tranzakciókat „bányászok” ellenőrzik bonyolult kriptográfiai feladatok megoldásával, amihez energiazabáló számítógépekre van szükségük. Az Ethereum blokklánc állítólag annyi energiát fogyaszt mint egész Líbia, és arra csak nagyon hozzávetőleges becslések vannak, hogy ennek mekkora hányada megújuló energia.
Van azonban alternatíva: más blokkláncok, mint például a Flow, a kevesebb számítógép-erőt igénylő proof-of-stake protokollt használják: a bányászok itt saját kriptopvalutájuk egy részének letétbe helyezésével validálnak egy tranzakciót, és „bányászerejük” annál nagyobb, minél több kriptovalutájuk van.
(Címlapfotó: Dragon, az eddig legdrágábban elkelt CryptoKitty, képernyőmentés)
.jpg)
