Új, minőségi szakoktatás és szakképzés, valamint magyar nyelvű posztliceális oktatás elindítása is a szilágysági magyar nyelvű oktatás prioritásai között van – tudtuk meg Faluvégi Ervin tanfelügyelő-helyettestől, akit a megye magyar nyelvű közoktatásáról, valamint a szilágysági diákok vizsgaeredményeiről is kérdeztünk.

A Szilágy megyei oktatási intézményekben 35 907 diák tanult az elmúlt tanévben, közel 82 százalék román, 18 százalék, 6565 diák, magyar tagozaton. Ez az arány a különböző oktatási szintek függvényében változó, nagyon alacsony a szakképző líceumok és a vokacionális oktatás terén, posztliceális szinten pedig egyáltalán nincs magyar nyelvű tanítás – ismertette Faluvégi Ervin Zoltán, a Zilahi Silvania Főgimnázium egykori aligazgatója, akit márciusban neveztek ki főtanfelügyelő-helyettesnek.

Megemlítette, a közeljövőben nagyobb hangsúlyt akarnak fektetni a szakképző líceumi oktatás fejlesztésére, illetve olyan módszereket kellene találni, amelyek segítségével a vokacionális tanításban növelni lehet a magyar jelenlétet. A megye 36 közigazgatási egységeiben van magyar nyelvű óvodai, 39-ben elemi, és 22-ben általános iskolai képzés.

,,A diákok nagymértékű létszámcsökkenése miatt a középfokú oktatás a megye egyes településein sajnos már teljesen eltűnt, ezért egy kihívás számunkra megteremteni ezeknek a diákoknak az anyanyelven való tanulás lehetőségét. A megye öt településén: Zilahon, Szilágysomlyón, Szilágycsehben és Krasznán működik magyar nyelvű elméleti középiskolai tanítás, és kizárólag Zilahon van speciális szakmai szakágazati (vokacionális) oktatás. Szakiskolában magyarul csak Zilahon, Szilágycsehben, Sarmaságon és lehet tanulni, jelenleg magyar nyelvű posztliceális és magánjellegű oktatás nincs a megyében. Speciális képzés a megye két településén zajlik: Zilahon (4 magyar diák) és Szilágysomlyón” – tájékoztatott Faluvégi Ervin.

Egyetlenegy közoktatási intézmény létezik, amely magánkézben van, az egyházi támogatottságú Zilahi Dávid Óvoda. A felekezeti oktatást egy intézmény képviseli, a Zilahi Wesselényi Református Kollégium, amely óvodai, valamint EKO-XII. osztályokkal rendelkezik. Ezek 2011 előtt jöttek létre, így az állami oktatás részeként működnek. A szilágysági közoktatásban 2761 pedagógus dolgozik, amiből hozzávetőleg 412 pedagógus oktat magyar nyelvű osztályokban – tájékoztatott a tanfelügyelő-helyettes.

Az elmúlt év online oktatásáról, a vizsgák eredményeiről

A tanárok és a szülők, valamint a diákok egy része szerint kedvezőtlen volt az online oktatás, viszont pozitívum, hogy az eredmények, az érettségi és a képességfelmérő vizsgán elért jegyek nem mutatnak nagy különbséget az előző évekhez képest, ami azt jelenti, hogy a diákok el tudták sajátítani, legalábbis a vizsgatantárgyakból, azt az információmennyiséget, amire szükségük volt, értékelt Faluvégi Ervin.

Ahhoz, hogy az online oktatás jól működjön, kell a tanár, diák és a szülő pozitív hozzáállása, ha ebből egyik fél eláll, akkor a tanuló sokat veszíthet, folytatta. Ezen oktatási formának is megvan az előnye, amit ki kell használni: minden tananyag elérhető az interneten, a diák saját gépén, otthon dolgozhat, és így könnyebb egyéni munkát adni a diáknak, mint az osztályban. A szülő pedig követelje meg, hogy gyereke belépjen az órákra és vegyen részt azokon, valamint a család az anyagi lehetőségétől függően biztosítsa a tanuláshoz szükséges megfelelő környezetet, tanácsolta a főtanfelügyelő-helyettes.

Vannak diákok, akik többet fejlődtek az online világban, mint azelőtt, mert több idejük maradt a tanulásra – mondta a tanfelügyelő-helyettes, aki hozzátette, az érettségi eredményeket illetően, a román tagozaton végzett diákok 67,1 százaléka vizsgázott sikeresen, a magyar diákok esetében ez az arány 64,53 százalék, ami nem mutat nagy eltérést. A tételek szintje hasonló volt a tavalyihoz, bár mindig van olyan tantárgy, ami az idén könnyebb vagy nehezebb volt, mint az előző években. A matematika továbbra is a diákok gyenge pontja marad, mert nem lehet „bevágni”, azt érteni kell, ezért azok a jegyek általában kisebbek.

Kraszna feltornázta magát

A magyar tagozaton tanuló diákok érettségi eredményei szempontjából idén meglepetésként szolgált, hogy a mindig első helyen szereplő Silvania Főgimnáziumot (96,7 százalékos átmenési arány) ezúttal nem a szilágysomlyói elméleti és a zilahi pedagógia líceum követi, hanem a krasznai Cserey-Goga Tehnológiai Líceum (78,5 százalékos átmenési arány).

„Átlagban a vidéki iskolák gyengébben szerepelnek, viszont Krasznán nagyon jó eredményeket értek el a diákok, elmondható, hogy nagyon jó generáció volt az idei. 28 diákból 22-nek sikerült az érettségije, ami egy jó jel, mely szerint Krasznán jól mennek a dolgok, egy szinten vannak a megye legjobb líceumaival. Ha ezt meg tudják tartani, vagy ha a diákok több mint fele sikeresen vizsgázik a jövőben is, akkor jó úton haladnak. Ehhez hozzájárul, hogy Krasznán van egy jó közösségi élet, ami sajnos nem minden településről mondható el, és otthon tudják tartani a fiatalokat, ami a közösség erejének tudható be” – fogalmazta meg Faluvégi Ervin.

A képességvizsga terén a tavalyi évhez hasonlóan jó eredmények voltak, az elsők közzé több vidéki diák is bekerült, kiemelendő a szilágyballai diákok kiváló teljesítménye. A magyar tagozaton végzett első öt Szilágy megyei diák a Zilahi Simion Bărnuțiu Általános Iskolából (I., IV., V.) valamint a Szilágyballai Általános Iskolából (II., III.) kerültek ki „Vannak jó iskoláink, ahol a diákok nagyon jó jegyeket értek el: Szilágysámsonban, Szilágyballán, Szilágysomlyón, Szilágycsehben, Sarmaságon, Krasznán és még lehetne sorolni” – tette hozzá a tanfelügyelő-helyettes.

Megtudtuk azt is: a címzetes vizsgára 517-en jelentkeztek, 385-en adták be a dolgozatukat, viszont egy fiatal hölgyet kitettek a teremből, mert vizsga közben csörgött a telefonja. A véglegesítő vizsgán a jelenlévők 65 százaléka jól teljesített.

Jelenléti oktatásra készülnek

A digitális oktatás néhány előnyét felhasználva Szilágyságban remélik, hogy jelenléti oktatással kezdődhet ősszel az új tanév. A tavaly nem volt olyan szilágysági iskola, ahol a diáknak ne lett volna hozzáférése az oktatáshoz, mert táblagéppel, laptopokkal lettek ellátva az iskolák, tette hozzá a tanfelügyelő-helyettes, nyomatékosítva: a nyár folyamán minden polgármesteri hivatal gondoskodik a legszükségesebb munkálatokról, felújításokról, a termek rendbetételéről, hogy ősztől kedvező körülmények mellett kezdhessék az új tanévet a diákok.

A magyar oktatás jövője a Szilágyságban

A jövőre néző célok közt szerepel a magyar intézménynevek tovább éltetése és gyarapítása, hiszen ezek megőrzése a köztudatban, a közösség életében egyrészt identitáserősítő, másrészt hagyományőrző jelleggel bírnak, osztotta meg Faluvégi Ervin. A megye magyarlakta területeinek jelentős része magyar iskolákkal sűrűn lefedett etnikai tömbvidék, ahol még az iskolahálózat esetleges további „racionalizációja” sem vezetne feltehetően tömeges tannyelvváltáshoz. Dél-Szilágyban azonban nagy számban találunk veszélyeztetett oktatási helyszíneket is.

Fontos a magyar nyelvű speciális oktatás biztosítása óvodától a szakoktatásig, magyar nyelvű posztlíceális oktatás indítása a megyében, új minőségi szakoktatás és szakképzés beindítása: borászat, szőlészet, gyümölcstermesztési szak Szilágysomlyón, faluturizmus, fémforgácsoló szakmunkás, villanyszerelő képzés Sarmaságon és Krasznán, építőipari szakmunkásképzés Zilahon, és népművészeti szakmunkások képzése Zilahon.

A hosszú távú tervek között szerepel az oktatás minőségének javítása, a Második esély program (Șansa a doua) kiterjesztése a magyar tannyelvű intézményekben, az óvodai oktatásban a 2-3 éves korosztály számára ,,törpecsoportok” beindítása, magyar bölcsődei rendszer kiépítése és szociális nappali foglalkoztató központok rendszerének kiterjesztése (after school rendszer) – emelte ki Faluvégi Ervin tanfelügyelő-helyettes.