Kolozsvári metró: nem példa nélküli projekt, de elég rizikósnak tűnik

A megvalósíthatósági tanulmány évi 60 millió utassal számol, míg az  570 ezres Malagában kb. 6 millióan használják a földalattit.

A közelmúltban szavazták meg a kolozsvári és a szászfenesi önkormányzati testületek az első erdélyi metró megvalósíthatósági tanulmányát. A 21 km hosszúságú vonalnak a tervek szerint 19 megállója lesz. A beruházás értékét 2 milliárd euróra becsülik, a kivitelezésre 128 hónapot, vagyis közel 11 évet irányoz elő a tanulmány.

Az ambiciózus tervnek sok híve van, élükön Emil Boc kolozsvári polgármesterrel, s egyúttal számos kritikusa is. A szkeptikusok egy része megkérdőjelezi, hogy egy Kolozsvár méretű városban van-e létjogosultsága ennek a közszállítási módnak. Az európai metrókkal  foglalkozó egyik portál adataiból kiderül, hogy a metró nem csupán a metropoliszok sajátja, jópár Kolozsvár léptékű városban működik földalatti tömegközlekedés.

Az észak-olasz Brescia városában csak 200 ezren élnek, ennek ellenére van egy 13,7 km-es metrója. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy Brescia metropoliszi övezetét 600 ezernél többen lakják, s aki járt már az egyik legfejlettebb olasz tartomány egyik legfejlettebb városának számító Bresciában, az tudja, hogy roppant nagy népsűrűségű mikrorégióról van szó.

A francia Rouennek is van metrója, annak ellenére, hogy számottevően kisebb Kolozsvárnál, csupán 110 ezer fő a népessége. Azonban ez is megtévesztő adat, a város közvetlen vonzáskörzetében 600 ezren élnek. A spanyol Granada, valamint a francia Lille és Rennes lakossága is kisebb Kolozsvárénál, 250 ezer körül van, azonban a metropoliszi övezeteikkel együtt bőven meghaladja a félmilliót.

Napi 164 ezer utas?

Kolozsváron és az azzal összenőtt Szászfenesen, Kisbácsban és Apahidán mintegy 400 ezer ember él, a megvalósíthatósági tanulmány készítői pedig azzal számolnak, hogy mire a metró elkészül, ez 700-800 ezerre nő. A metrószkeptikusok szerint ez pusztán spekuláció, semmilyen hitelt érdemlő prognózis nem támasztja alá.Akár fekete lyukká is válhat a metró a helyi költségvetés számára / Fotó: Pixabay/Michael Gaida

A kolozsvári projekt ellenzői azt is kétségbe vonják, hogy a napi 164 ezresre becsült utasszám reális volna. 2019-ben a kolozsvári tömegközlekedést naponta 132 ezer ember vette igénybe, mondja Titus Man, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem földrajz karának dékánja. „Arra a becslésre gondolván, hogy a kolozsvári metró 164 ezer embert fog szállítani, felmerül bennem a kérdés, honnan kerülnek elő ezek az emberek?” – mondja a szakember. Ez a felvetés jogos, főleg hogy a metróvonal nem is fog áthaladni Kolozsvár több, népes lakótelepén, így a Hajnal-, a Donáth- és a Györgyfalvi negyeden.

Összehasonlítva más európai metrók adataival, a napi 164 ezres utasszám a valóságtól erősen elrugaszkodott értéknek tűnik. Bresciában naponta átlagban 44 ezren utaznak metróval, Granadában 47 ezren, Rouenben pedig 80 ezren. Az 570 ezres Malagában a földalattit 2017-ben 5,6 millió ember vette igénybe, míg a kolozsvári metró éves forgalmát 60 millió főre becsülik a megvalósíthatósági tanulmány készítői.

Eurótízmilliók szubvencióra

Az Emil Boc-féle metróprojekt létjogosultságát kétségbe vonók előszeretettel emlegetik fel, hogy a megvalósíthatósági tanulmány évi 13 millió euró körüli összegre, hozzávetőleg 65 millió lejre becsüli a működtetéséhez szükséges szubvenciót. Ezt Kolozsvárnak és Szászfenesnek saját forrásokból kellene fedezniük, az elképzelések szerint megközelítőleg 75-25 százalék arányban. Szászfenesre minimum 15 millió jutna, ami súlyos teher lenne a község számára. A településnek 2020-ban 55 millió lej saját bevétele volt, a 15 millió pedig ennek a 27 százaléka, ami vállalhatatlan arány. A 30-as években Fenesnek minden bizonnyal nagyobbak lesznek a bevételei, mint jelenleg, azonban azt megjósolni, hogy mennyivel, színtiszta hazardírozás.

Kolozsvár nem rokkanna bele, ha évi 50 millióval kellene beszállnia a metró fenntartásába, azonban nem ez volna az összköltség. A város tavaly 40 milliót költött a tömegközlekedés szubvencionálására, idén pedig 50 milliót irányoztak elő erre a célra. Ha már működne a metró, a teljes szubvenció 80-90 millió lejt tenne ki. Ez kb. 10 százaléka annak a 819 millió lejnek, ami a város saját bevétele volt 2020-ban. Tizenegynéhány év múlva Kolozsvár bevételei meg fogják haladni a jelenlegi szintet, azonban a metró deficitje is sokkal nagyobb lehet a tervezettnél, ha az utasszám elmarad a vizionált értéktől, figyelmeztetnek a beruházás kritikusai.

(Nyitókép: Facebook/Budapesti Metró)

Kapcsolódók

Kimaradt?