A városvezetés szerint a fúrógép aknájának ásása során nagyon kemény „vulkanikus” kőzetbe ütköztek a munkások. A geológusok szerint lehet, hogy a kőzet kemény, az ellenben biztos, hogy nem vulkanikus.

Miután korábban földcsuszamlás hátráltatta a munkálatokat, most újabb nemvárt akadályba ütközött a kolozsvári metró kivitelezése, adta hírül a napokban Dan Tarcea. „A metró halad. Az újdonság az, hogy dolgoznak a metrónál éjszaka is, a munkálatok pedig haladnak. (…) 22 méteres mélységben egy vulkanikus kőzetbe ütköztünk, tudtuk, hogy ott van, de nagyon nehezen törhető. Egy méter vastag és három méter széles vulkáni kőzet áttörése 10 órába kerül. Van egy, hogy úgy mondjam, kalapács, ami kúp formájú és négy tonna. Ezt felemelik 5-7-10 méter magasra, majd leengedik a lyukba újra és újra, hogy feltörje. Utána jön egy fogó, ami kiszedi a vulkáni kőzetet. A projektek minden pillanatában kihívások vannak, van úgy, hogy vulkáni kőzet, van úgy, hogy só. A lényeg az, hogy van rá megoldásunk, haladhatunk tovább” – idézi az alpolgármestert a monitorulcj.ro.

Az acél sem karcolja

Ha valóban vulkanikus kőzetbe ütköztek a szászfenesi építőtelepen, az kisebbfajta geológiai szenzáció lenne, véli Silye Lóránd, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem docense. Véleménye szerint sokkal valószínűbb, hogy valamilyen kovásodott kőzetről van szó.

„Ha kova, akkor az hátráltathatja a munkálatot, mert tényleg kemény, a Mohs-féle keménységi skálán hetes fokozatú” – mondja a geológus szakember. Az 1-től 10-ig terjedő skálának az alján a zsírkő van, a tetején a gyémánt, a mészkő keménysége pedig 3-as fokozatú magyarázza. A 7-es fokozat azt jelenti, hogy az acél nem karcolja. Ugyanakkor ez nem jelent leküzdhetetlen problémát, megfelelő fúrófejjel átfúrható a kőzet, a légkalapács számára azonban nagyobb kihívást jelent.

Véleménye szerint az, hogy egy ilyen kőzetbe ütköznek, teljesen normális egy jellegű és léptékű során. „Hány ilyen lesz még” – teszi hozzá.

Silye Lóránd szerint a kivitelezőnek tudnia kellett volna, hogy mit talál a föld mélyén, mivel készült geológiai szaktanulmány. A véleményét más szakemberek is osztják. „Nem kellett volna tudni ezt a geológiai tanulmányból? Az azért készül, hogy lássuk, van-e só, van-e agyag, gránit vagy mészkő, hol és milyen arányban” – nyilatkozta a Pro TV-nek Ionuț Ciurea, a Pro Infrastructură Egyesület ügyvezető igazgatója.

Olyan, nevének elhallgatását kérő szakember is van, aki szerint az egész vulkanikus kőzetügy lényegében egy álhír, egy olyan mondvacsinált probléma, amivel a Boc-adminisztráció megpróbálja megokolni, hogy miért halad csigalassúsággal a beruházás.

Halad, mint a reumás csiga

A hatalmas méretű fúrógép, amivel a metróalagutat fogják fúrni, már tavaly decemberben megérkezett Kínából Szászfenesre. Ennek ellenére az akna kiásása, amelyben majd összeszerelik, csak nyolc hónappal később, augusztus 11-én kezdődött el.

„A föld alá költözik a metróépítés” – jelentette be akkor Emil Boc. Akkárcsak sok más alkalommal a metróépítés kapcsán, a kolozsvári polgármesternek ez a kijelentése is fényévekre volt a valóságtól. Először ki kell ásni a 24 méter mély aknát, ami jelenleg, öt héttel a munkálatok elkezdését követően, még mindig nagyon kezdeti stádiumban van.

Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődhet el a fúrást végző TBM berendezés összeszerelése, az Alstom cég képviselője még hozzávetőleges időintervallumot sem tudott megadni, azt ígérte, hogy szeptember végén tud majd többet mondani. Ez nagyon valószínűtlen, tekintettel arra, hogy milyen minimális előrehaladást értek el azóta a munkálatokkal.

Emil Boc 2024 júniusának elején összecsődítette a sajtót Szászfenesre, ahol politikusok népes társaságában, nagy felhajtással bejelentette a munkálatok elkezdését. A valóságban azonban semmiféle munkálat nem kezdődött el, egy fél éven át egyetlen kapavágás sem történt. Az akna kiásásához tulajdonképpen már november hozzákezdtek, de rövid idő múlva le is álltak vele, mivel rájöttek, hogy mozog a föld, megcsúszott az építőtelep fölé magasodó domb. Ez szintén kérdőjeleket vet fel a geológiai szaktanulmányt illetően, ugyanis abból ki kellett volna derülnie, hogy fennáll a földcsuszamlás veszélye.

Kapcsolódó

Kolozsvári metró: még nincs félig kész, de már majdnem hozzákezdtek

Hónapok múlva kezdődhet csak el a metróalagút fúrása, mivel még a fúróberendezés összeszereléséhez sem kezdtek hozzá.  

metró Kolozsváron metró metróépítés beruházás Kolozsvár

A kivitelező úgy döntött, hogy 94 darab, 1 méter átmérőjű, mélyen a földbe süllyesztett betonoszloppal stabilizálja a talajt. Ez a munkálat is csigalassúsággal haladt, ezért kezdődött csak augusztusban az akna ásása, aminek során a „vulkanikus” kőzetbe ütköztek a munkások.

A tervek szerint a kolozsvári metró 21 kilométeres lesz. Az eredeti ütemterv értelmében az első, 8,8 kilométeres szakaszt 2024 végéig félig meg kellett volna építeni, 2026 júniusáig pedig be kellene befejezni. Ez műszakilag lehetetlen, már azt is részsikerként lehetne elkönyvelni, ha akkor elkezdődhetne az alagút fúrása.

Egyelőre a beruházás finanszírozása sem biztosított. Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretösszegéből el volt különítve 300 millió euró a metróra, azonban azt tavaly ősszel az Európai Bizottság megvonta, mivel a közbeszerzési eljárás során a kolozsvári polgármesteri hivatal szabálytalanságokat követett el. Azóta Emil Boc ismételten azt állította, hogy a beruházás finanszírozása biztosított, azonban ez nem felel meg a valóságnak.

A kolozsvári metró az előzetes becslések szerint 2,1 milliárd euróba fog kerülni. A beruházás kivitelezője a török Gülermak által vezetett konzorcium.