Kiszálltak a kínai cégek az egyik legnagyobb romániai napenergia projektből
Az uniós szabályozás nem teszi lehetővé, hogy állami támogatásban részesülő cégek legyenek az EU-s forrásból finanszírozott beruházások kivitelezői.
Románia vállalta, hogy 2032-ig bezárja a még működő szénerőműveit. Mivel addig még nyolc év van hátra, a napelemparkok és a szélturbinák pedig szaporodnak, a vállalás viszonylag könnyen teljesíthetőnek tűnik, azonban ez csak a látszat.
A gondot az jelenti, hogy jelenleg mélyponton van az ország áramfogyasztása, ám az elkövetkező években várhatóan számottevő mértékben nőni fog, ráadásul 2027-ben, korszerűsítés miatt ideiglenesen leállítják a cernavodai erőmű egyik 700 MW-os blokkját.
Ezen okokból kifolyólag nagyon fontos a több szénerőművet működtető Olténia Energetikai Komplexum (CEO) és az OMV Petrom közös projektje, mely négy, összesen 455 MW beépített kapacitású napelempark létrehozását célozza. A beruházás értéke 375 millió euró, amit részben uniós forrásból fedeznének.
A napelemparkokra kiírt tenderre benevezett a világ legnagyobb napelemgyártója, a kínai LONGi és az ágazat egy másik globálisan meghatározó cége, a Shanghai Electric Group is, írja a Ziarul Financiar. Áprilisban azonban az Európai Bizottság bejelentette, hogy vizsgálatot indít a 2024 januárjában hatályba lépett külföldi befektetések uniós szabályzata (FSR) alapján a két kínai vállalat ellen.
A FSR célja, hogy az uniós pénzeket is felhasználó, 250 eurónál nagyobb értélkű pályázatokból kiszűrje az állami támogatással működő cégeket, ezek ugyanis versenyelőnyben vannak a konkurenciával szemben. Köztudomásúnak számít, hogy a kínai kormány jelentős szubvenciókkal támogatja a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó ágazatokat, így a napelemgyártást.
Ezek után nem meglepő, hogy a LONGi Solar Technologie és a Shanghai Electric Group is közölte, visszalép a beruházás megpályázásától.
A ZF megkeresésére az OMV Petrom azt közölte, hogy mivel vannak más ajánlatok is, a kínaiak visszalépése nem befolyásolja a közbeszerzési eljárást. Az eset ugyanakkor rávilágít arra, mennyire nehéz az EU által előírt zöld átállás kivitelezése, mivel az ehhez szükséges berendezések zöme importból, s javarészt Kínából származik.