Az elmúlt fél évtized legjobb tele volt az idei csapadékmennyiség szempontjából és a hótakaró lassú olvadása is kedvezően hatott a talaj nedvességtartalmára, mindez pozitívan hat a hamarosan kezdődő tavaszi mezőgazdasági munkákra. A zab az első gabonaféle, amelyik a talajba kerül, „vetése már a hólébe, a fagyok megszűntével kezdődik”. Az optimális meteorológiai kilátások mellett, ugyanakkor a gazdasági kilátások kihívást jelentenek a termelőknek, a megemelkedett kiadások, például az üzemanyag és a műtrágyaárak jelentős nehézségeket teremtenek az ágazatban.

Nem egyszerű a gazdák helyzete, nagyon át kell gondolják, hogy miből tudnak pénzt, bevételt termelni – világított rá a pillanatnyi helyzetre a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. Romfeld Zsolt érdeklődésünkre rámutatott, hogy már nem pusztán a termelés jelenti a legnagyobb kihívást, a gazdáknak azt is alaposan mérlegelniük kell, hogy amit megtermelnek, azt milyen áron tudják értékesíteni.

A szakember szerint a mai mezőgazdaságban a gazdáknak komoly szakmai és gazdasági felkészültséggel kell rendelkezniük, hiszen előre meg kell tervezniük a vetésszerkezetet, a költségeket és azt is, hogy mely kultúrákból számíthatnak bevételre. A termelési döntéseket ma már gazdasági számításokra és technológiai ismeretekre alapozva kell meghozni, mert a költségek, a piaci árak és az időjárási kockázatok egyaránt befolyásolják a gazdálkodás sikerét – fogalmazott.

Az idei tél csapadékosabb volt az utóbbi évekhez képest – az elmúlt öt évhez –, ami kedvezőbb indulást jelenthet idén tavasszal a mezőgazdaság számára Hargita megyében. Az év első két hónapjában – január, február – a megyei átlagos csapadékmennyiség elérte a 64,5 liter/négyzetmétert, ami jelentősen meghaladja az előző két esztendő adatait.

Összehasonlításképpen, a tavalyi azonos időszakban mindössze mintegy 13 liter, az azt megelőző évben pedig körülbelül 30 liter csapadék hullott. A szakember szerint az idei tél egyik kedvező sajátossága volt még az is, hogy a lassú felmelegedésnek köszönhetően hótakaró fokozatosan olvadt el, így a víz nagyobb része a talajba szivárgott, javítva annak nedvességtartalmát. Ez különösen fontos az utóbbi évek gyakori vízhiányos időszakai után. Ugyanakkor a talaj vízkészlete még mindig nem telítődött teljesen, inkább arról beszélhetünk, hogy a vízellátottság lassan a megszokott, normális szint felé közelít.

A tavasz beköszöntével hamarosan megkezdődnek a mezőgazdasági munkák. A tavaszi kultúrák közül hagyományosan a zab vetésével indítanak, amelyet már a fagyok megszűnésével „a hólébe” el lehet kezdeni. A többi haszonnövény vetése – az időjárástól és a talaj állapotától függően – április közepe és vége felé következik. Például a burgonya ültetését a fagyok elmúltával, a talaj 3 Celsius fok fölé emelkedésével el lehet kezdeni, a kukoricánál viszont meg kell várni, 8 Celsius fokos talajhőmérsékletet. A gazdáknak különösen figyelniük kell a talaj megfelelő előkészítésére és a munkák optimális időzítésére – magyarázta a szakember.

Megtudtuk: az őszi vetések állapota egyelőre kedvező. A búza például jelenleg a bokrosodás időszakában van, és jelenleg fontos számára a megfelelő tápanyag-utánpótlás. A gazdák ilyenkor végzik el a műtrágyázást vagy más tápanyag-kijuttatást, ami jelentősen befolyásolhatja a későbbi terméseredményeket.

A megyei adatok még nem véglegesek, de megközelítőleg 13 ezer hektárnyi őszi, valamint 14 ezer hektárnyi tavaszi vetéssel számolnak – búza, árpa, kukorica, valamint más szemes kultúrák. A burgonya továbbra is meghatározó növény a térségben: tavaly mintegy 5800 hektáron termesztették, ebből körülbelül 3800 hektáron nagyobb gazdasági célú termelés folyt, amelyek szerződéssel is rendelkeznek, a többi kistermelő.

Az állattenyésztés terén a legfrissebb adatok szerint a megyében mintegy 92 ezer szarvasmarha található, míg a juhállomány körülbelül 220 ezer egyedre tehető. A baromfitartás kisebb léptékű: három tojástermelő és egy húscsirke-telep működik a megyében.

Romfeld Zsolt rámutatott: a térség egyik fontos erőforrása a kiterjedt gyepterület. Hargita megyében mintegy 300 ezer hektárnyi legelő és kaszáló található. Ezek azonban nincsenek teljes mértékben kihasználva. A hegyvidéki legelők egy részén a gazdák munkaerőhiány és gazdasági nehézségek miatt nem tudják megszervezni a legeltetést, így egyes területeken megindult a beerdősödés. A gyepet is meg kell művelni, a beerdősödést meg kell akadályozni – figyelmeztetett a szakember.

Az agráriumban érdekeltek számára a talaj vízkészletének megőrzése is egyre fontosabb kérdés, térségünkben elenyésző az öntözőrendszerek száma. A vízmegtartás érdekében a gazdáknak törekedniük kell a talaj minél kisebb bolygatására, valamint arra, hogy a földet növényzet borítsa, így csökkentve a kiszáradás és az erózió veszélyét.

A mezőgazdasági munka komoly gazdasági felkészülést igényel, családok élete, megélhetése múlhat a tervezésen – zárta gondolatait Romfeld.