Példátlan erejű tiltakozás bontakozott ki a román igazságszolgáltatáson belül: 239 bíróság közgyűlése, a jelen lévő bírák 98,6 százalékának támogatásával, a bírói hatalom politikai alárendelésének kísérletét rótta fel a bukaresti döntéshozóknak – közöle a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács bírói szekciója. A CSM szerint a rendszerváltás óta nem volt még ilyen súlyos támadás az igazságszolgáltatás függetlensége ellen. Mindeközben a Bírák Fóruma Egyesület élesen bírálta a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács bírói részlegét, amiért szerintük félrevezetően állította, hogy több mint 3500 bíró az igazságszolgáltatás politikai alárendelésére tett kísérlet elítéléséről szavazott.

A CSM szerint 3580 bíró, vagyis a bírák elsöprő többsége azt állítja, hogy a bukaresti politikai vezetés hosszabb ideje olyan nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra, amely már nem egyszerű közéleti bírálatként, hanem a bírói hatalom alárendelésének kísérleteként értelmezhető, ezért az igazságszolgáltatás függetlenségének védelméről döntöttek, és a romániai helyzetet a nemzetközi jogi, európai uniós és igazságügyi szervezetek elé viszik – közölte közleményében a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács bírói részlege.

A döntés súlyát az adja, hogy nem néhány elégedetlen bíró vagy egy szakmai érdekképviselet fogalmazott meg tiltakozást, hanem az ország teljes bírósági rendszere mozdult meg. Június 9-én mind a 239 romániai bíróságon, a helyi bíróságokon, törvényszékeken és ítélőtáblákon közgyűlést tartottak. A CSM azt állítja, az ott leadott szavazatok alapján a jelen lévő bírák 98,6 százaléka támogatta azt az álláspontot, hogy Romániában folyamatosan romlik a jogállamiság állapota, mert a politikai hatalom tartósan megpróbálja maga alá rendelni a bírói hatalmat. A jelen lévő bírák aránya a teljes bírói kar 84 százalékát tette ki, ezért a tiltakozás intézményi súlya nehezen vitatható.

A CSM bírói szekciója szerint a mostani helyzet a rendszerváltás utáni Románia történetében is kivételes. A testület úgy fogalmazott, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségét példátlan támadás érte, ezért a tanácsnak, amely alkotmányos szerepe szerint a bírói függetlenség garanciája, kötelessége fellépni. A határozat nemcsak a bírák védelméről szól, hanem arról is, hogy a román igazságszolgáltatás vezető fóruma európai és nemzetközi szinten kívánja jelezni: a politikai nyomás a bíróságok megítélése szerint már a hatalmi ágak egyensúlyát veszélyezteti.

A közvetlen ok a bírák javadalmazásáról szóló törvényjavaslat volt, amelyet a közgyűlések egyöntetűen elfogadhatatlannak minősítettek. A bírói kar a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék, valamint a CSM kifogásait is magáévá tette, de a tiltakozás gyorsan túlnőtt a bérvitán. A bírák állítása szerint a fizetések ügye beleilleszkedik abba a nyomásgyakorlásba, amely az igazságszolgáltatás önállóságát, belső egyensúlyát és közbizalmát gyengíti – közölte a CSM.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács elemzése 2025 júliusától vizsgálta a politikai szereplők, a média egy részének, bizonyos civil szervezeteknek és közéleti személyiségeknek a nyilvános megnyilvánulásait. A testület szerint az igazságszolgáltatást érő támadások nem a bírósági munka javítását célozták, hanem olyan légkört teremtettek, amelyben könnyebben lehet szabályokat, pozíciókat és kulcsembereket megváltoztatni a rendszerben. A bírói szekció álláspontja szerint a közbizalom rombolása nem mellékhatás, hanem a folyamat egyik legveszélyesebb következménye, mert ha a bíróságok társadalmi tekintélye meggyengül, akkor a politika könnyebben kérdőjelezheti meg a bírói hatalom szerepét az állam működésében.

A CSM szerint az elmúlt hónapokban a politikai szereplők egy része már nemcsak bírálta a bíróságokat, hanem ellenségképet is épített a bírákból. A tanács úgy látja, hogy ez nem reformvita, hanem politikai nyomásgyakorlás: a bírói kar lejáratása alkalmas arra, hogy a közvélemény könnyebben elfogadjon személycseréket, szabályváltozásokat és erősebb politikai kontrollt az igazságszolgáltatás felett. A tanács azt is állítja, hogy a politikai üzenetekhez a sajtó egy része és a hozzájuk kapcsolódó civil szervezetek is csatlakoztak, ezzel tovább erősítve azt a képet, hogy a bírák nem független állami szereplők, hanem kiváltságos, támadható és politikailag fegyelmezendő csoport. Az érdekérvényesítési szervezet azt is állítja, hogy a bírák elleni kampány már nemcsak a politikai nyilatkozatok és televíziós viták szintjén zajlik. A közösségi médiában durva fenyegetések jelentek meg bírákkal és családtagjaikkal szemben, egyes bejegyzések pedig már kifejezetten erőszakra uszítottak. A tanács szerint a feszültség a bíróságok falain belül is megjelent: tárgyalótermekben és bírósági épületekben is előfordultak fenyegető jelenetek, ezért néhány esetben külön védelmi intézkedéseket kellett elrendelni.

A román igazságszolgáltatás ezzel azt üzeni, hogy a bírói függetlenség nem szakmai kiváltság, hanem a demokratikus állam egyik alapfeltétele. A bíró nem lehet a mindenkori politikai többség beosztottja, mert éppen az a feladata, hogy a jog alapján döntsön akkor is, ha az ítéletei politikailag kényelmetlenek. Ha a bírói hatalmat folyamatos lejáratással, bérezési nyomással, személyi átrendezésekkel vagy közéleti megfélemlítéssel próbálják fegyelmezni, akkor a jogállam formálisan még létezhet, de tartalmában már sérül.

A bírói tanács azt sem szeretné, ha a történet megmaradna bukaresti belharcnak. A határozatot elküldik az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, az Európai Unió Bíróságának és több nemzetközi bírói szervezetnek. A dokumentum Románia elnökéhez, a kormányhoz és a külügyminisztériumhoz is eljut; ez utóbbi azért kínos pont, mert a külügyi tárca felel az OECD-csatlakozás koordinálásáért, egy jogállamisági természetű botrány pedig ebben a folyamatban különösen rosszul mutat. A jelentés politikai súlyát növeli, hogy több közéleti szereplőt név szerint is említ. A rendelkezésre álló információk szerint Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök neve tíz alkalommal szerepel benne, Cristian Ghinea, Dominic Fritz, Oana Gheorghiu és Ana Birchall neve mellett. A Recorder neve harmincszor fordul elő, Nicușor Dan államfőt pedig egyszer említik. Ez arra utal, hogy a CSM nem általános politikai hangulatjelentést készített, hanem konkrét nyilvános szereplések és állítások alapján építette fel azt az érvelést, amely szerint az igazságszolgáltatást összehangolt nyomás éri.

A konfliktus különösen érzékeny pillanatban robbant ki

Az ország az elmúlt években többször próbálta bizonyítani, hogy lezárta a jogállamisági viták legsúlyosabb korszakát, és intézményei képesek európai mérce szerint működni. Egy olyan helyzet, amelyben a bírák több mint 98 százaléka az igazságszolgáltatás politikai alárendelésének veszélyét jelzi, ezt a képet alapjaiban kérdőjelezi meg. A bukaresti politikának ezért nem elegendő annyit mondania, hogy a bírói kar saját érdekeit védi, mert a mostani tiltakozás ereje, kiterjedtsége és nemzetközi címzése már intézményi válságra utal. A következő hetekben az lesz a döntő kérdés, hogy a politikai vezetés megpróbálja-e tárgyalással, intézményi garanciákkal és a bíróságokkal szembeni hangnem megváltoztatásával csillapítani a konfliktust, vagy tovább erősíti azt a narratívát, amely szerint a bírák ellenállása valójában kiváltságvédelmi harc. A bírói kar most világossá tette, hogy nem pusztán egy törvényjavaslatról vitatkozik, hanem saját alkotmányos helyét védi a román államban.

Félreértelmezte a bírák szavazását a CSM? Belvita robbant ki a román igazságszolgáltatásban

A Bírák Fóruma Egyesület csütörtökön élesen bírálta a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács bírói részlegét, amiért szerintük félrevezetően állította, hogy több mint 3500 bíró az igazságszolgáltatás politikai alárendelésére tett kísérlet elítéléséről szavazott. Az egyesület szerint a bíróságok közgyűléseit nem ilyen tartalmú politikai vagy intézményi állásfoglalás elfogadására hívták össze, hanem kizárólag az új bértörvény bírákat érintő előírásainak megvitatására. Álláspontjuk szerint a bírák nem ismerték előzetesen a CSM 1348/2026-os határozatát, nem szavaztak annak tartalmáról, és a közgyűléseken nem a sajtó, civil szervezetek vagy közéleti szereplők bírálata került napirendre.

Az ügy politikai visszhangot is kapott, miután az USR aggasztónak nevezte a CSM határozatát, amely több pártot, politikust, újságírót és civil szervezetet is az igazságszolgáltatás elleni hiteltelenítő kampánnyal hozott összefüggésbe. A párt szerint az igazságszolgáltatás függetlenségét védeni kell, de a bíróságok működéséről folytatott közéleti vita nem tekinthető önmagában támadásnak, hiszen a politikai véleménynyilvánítás, a sajtószabadság és a civil kritika alkotmányos védelem alatt áll. A Bírák Fóruma Egyesület közölte, vizsgálja annak lehetőségét, hogy bíróságon támadja meg a CSM határozatát, mert szerintük az valótlan állításokat tartalmaz és súlyosan rontja az igazságszolgáltatás hitelességét.