A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerdán közölte, hogy elküldte az elnöki hivatalnak, a kormánynak és az igazságügyi minisztériumnak az igazságszolgáltatási rendszer problémáiról készített belső felmérésének előzetes eredményeit.

A CSM a bírák körében végezte el a belső felmérést, amelynek előzetes eredményeit kedden este tette közzé, számolt be az Agerpres. Ezek szerint a húsz kérdésből álló kérdőívet kitöltő bírák 98 százaléka az igazságszolgáltatás elleni „nyilvános kampányt” érzékelt az elmúlt évben.

Az adatok szerint a bírák többsége úgy véli: elsősorban a parlament passzivitásának következménye az, hogy a büntethetőségek elévülése miatt a bíróságok az elmúlt időszakban számos vádlottat felmentettek. Jelentős tényezőként említik a nyomozások elhúzódását és az alkotmánybírósági döntések hatását is.

A Recorder dokumentumfilmjében feltárt visszaélésekkel kapcsolatban a kérdőívre válaszolók úgy vélekedtek, hogy a perekben ítélkező bírói tanácsok összetételének megváltoztatása nem tekinthető rendszerszintű problémának: mindössze egy válaszadó vélte úgy, hogy szándékos időhúzás volt a célja a bírócseréknek. A CSM bírói részlege ebből azt a következtetés vonta le, hogy a dokumentumfilmen feltárt esetek „elszigeteltek, nem általánosíthatók”.

A felmérésben résztvevő bírák ugyanakkor súlyos működési gondokról számoltak be: túlzott megterhelésről, személyzethiányról, kedvezőtlen informatikai és infrastrukturális feltételekről. Több mint 60 százalékuk jelezte, hogy a bírói és írnoki létszámhiány, valamint a 2026-ra tervezett versenyvizsgák felfüggesztése tovább rontja a helyzetet.

A CSM bírói részlege szerint mindez a bírói hivatás vonzerejének csökkenését vonja maga után. A közleményben figyelmeztettek: a bírák jogállásának folyamatos nyilvános megkérdőjelezése és hiteltelenítése miatt „hosszabb távon romolhat az igazságszolgáltatás minősége, mivel a legjobb jogi végzettségű fiatalok más pályát választanak”.

A felmérésben mintegy 2600 bíró vett részt, ami az aktív állomány több mint felét jelenti.