Csak három EU-tagállamban alacsonyabb a társasági adókulcs, mint nálunk. Magyarországon mindössze 9 százalék.

Románia nem csupán az áfabevételek tekintetében teljesít gyengén uniós viszonylatban, hanem a társasági adó terén is. Tavaly a GDP 1,8 százalékának megfelelő összeg folyt be az államkasszába a cégek által a nyereség után fizetett társasági adó formájában, pontosan annyi, mint egy évtizeddel korábban, írja a Ziarul Financiar (ZF). Abszolút értékben ugyanakkor jelentős mértékben nőtt az államháztartás bevétele, 12,2 milliárd lejről 29,1 milliárdra.

A csúcsot 2015 és 2016 jelentették, amikor a társasági adó a GDP 2 százalékával egyenértékű bevételt eredményezett a központi költségvetésnek. 2023-ban visszaesés következett be az előző évhez képest, amikor még 1,9 százalék volt GDP-arányosan ennek az adónak az összértéke.

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió 14 tagállamának vannak nagyobb bevételei a társasági adóból, mint Romániának. Az Eurostat más módszertant használ, mint az Országos Statisztikai Intézet (INS), s 3 százalékos bevétellel számol Románia esetében. az éllovas Ciprus, ahol az állam által beszedett profitadó a GDP 6,6 százalékát teszi ki, de Hollandiában, Írországban, Luxemburgban és Csehországban is meghaladja a 4 százalékot.

Finnország egy szinten van velünk, a sereghajtók pedig Lettország és Észtország 1, illetve 0,3 százalékkal.

Az Európai Unióban csak három tagállamban kisebb a társasági adó, mint Romániában. Magyarországon a nyereségnek mindössze a 9 százalékát kell befizetniük a cégeknek az államkasszába, Írországban 12,5, Litvániában pedig 15 százalékát. Idehaza 16 százalék az adókulcs.

„Ahhoz, hogy többet szedj be, az adóemelés a könnyű megoldás. A nehezebb megoldás az, hogy megkeresd, hol van kiszakadva a zsák, s foldozd be” – nyilatkozta a ZF-nek Emilian Duca adótanácsadó.

Idén valószínűleg nőni fog a társasági adó GDP-arányos értéke, mivel január 1-től a kormány szigorításokat vezetett be a mikrovállalkozások esetében.