banner_066Zffpe_maszol_6fel_rmdsz-02.png
banner_VnNOCp39_maszol_6fel_rmdsz-01.png

Szolidaritási adó: többmilliárd lej pluszbevételt hozna, de elriaszthat befektetőket

Egyes elemzők szerint gerjesztené az inflációt a szolidaritási adó, ami ebben az időszakban nagyon nem lenne jó.

Ismét megpróbálja a PSD lenyomni a koalíciós partnerek torkán a nagyvállalatokat sújtó szolidaritási adó bevezetését, melyért a PNL és az RMDSZ sem lelkesedik. A nagyobbik kormánypárt elképzelése szerint ezt azon cégeknek kellene fizetniük, melyeknek az éves árbevételük meghaladja a 100 millió eurót.Fotó: Agerpres

A könyvelési adatok szerint 2021-ben Romániában 390 vállalat esetében teljesült ez a kritérium, a tavalyi év folyamán a számuk minimális mértékben változhatott. Ezek zöme az élelmiszer-kiskereskedelem, az energetika, az autóipar, az üzemanyag-forgalmazás, a gyógyszeripar és a gabonakereskedelem területén tevékenykedik. A koncepció az, hogy az érintett cégek a profitra kivetett 16 százalékos társasági adó helyett fizessék az árbevételük 1 százalékának megfelelő szolidaritási adót, a szociáldemokraták így hatástalanítanák a multik adóoptimalizálási stratégiáját.

Tavalyelőtt a 390 szóban forgó vállalat együttes árbevétele 750 milliárd lej volt. Közülük 340 volt nyereséges, a profitrátájuk 0,1 és 71 százalék között változott, az állam pedig 1,7 milliárd lej bevételhez jutott tőlük társasági adó formájában. A Ziarul Financiar számításai szerint amennyiben a kormány a nyereségük helyett az árbevételüket adóztatta volna meg, akkor 5,3 milliárd lej folyt volna be az államkasszába, a szolidaritási adó tehát 3,5 milliárd lej körüli pluszbevételt jelenteni a központi költségvetés számára.

Ez nem elhanyagolható tétel, főleg, hogy idén, az infláció mérséklődése és az energia-, valamint az üzemanyagárak csökkenése miatt megcsappannak majd az állami bevételek. Az intézkedésnek azonban árnyoldalai is vannak.

Az utolsó koporsószeg

Amennyiben valamennyi, 100 milliónál nagyobb árbevételt realizáló céggel megfizettetnék, a szolidaritási adó csődbe taszítana egy sor, már jó ideje a csőd szélén táncoló nagyvállalatot, mondja Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdász adjunktusa. Ebben a helyzet van többek között a CFR Călători, a CFR Marfă, a Tarom, az Olténia Energetikai Komplexum (CEO).

Ezt a problémát úgy hidalhatná át a kormány, ha csak a nyereséges vállalatokkal fizettetne szolidaritási adót. Ezt a kivételt azonban nem lehet csak az állami vállalatokra alkalmazni, mivel az ellentétes volna az uniós joggal, ha pedig minden veszteséges céget mentesítenének alóla, akkor kb. 100 milliárd lej árbevétel után továbbra sem szedhetne adót az állam, ez pedig 1 milliárddal kisebb bevételt eredményezne. 2021-ben olyan nagyvállalatok voltak veszteségesek, s nem fizettek társasági adót, mint a Rompetrol Rafinare, a Profi Rom Food, az eMag tulajdonosa, a Dante Internationmal, a Vodafone stb.

Az új adónem elleni legsúlyosabb érv azonban a befektetésekkel kapcsolatos. „A szolidaritási adó nagyon rossz üzenet volna a külföldi befektetőknek, s főleg most, amikor Románia nagyon szoros versenyben van a térség többi államával az Oroszországból kivonuló cégek új termelési kapacitásainak a megszerzéséért. Lehet, hogy amit nyernénk a réven, azt elvesztenénk a vámon” – nyilatkozta a Maszolnak Králik Lóránd.

Elmondása szerint szolidaritási adók más országokban is léteznek, Kelet-Európára jellemzőek, szektoriálisak és időszakosak. Nyugat-Európában nem szeretik az ilyen adókat, mivel bizonytalanná teszik a befektetési környezetet, elriasztják a befektetőket. Králik szerint már csak azért sem biztos, hogy idehaza érdemes erőltetni, mivel koalíciós feszültségekhez vezethet.

A kisemberek innák a levét

A szolidaritási adónak más nemkívánatos következménye is lehet. „Az árbevétel 1 százalékos megadóztatása egy szteroidokkal felpumpált áfával lenne egyenértékű. Mivel ezt a termelési lánc valamennyi szereplőjének fizetnie kellene, végül 3 százalékos drágulást jelentene a végterméknél, ami tükröződne az inflációban” – nyilatkozta Adrian Codîrlașu, a pénzügyi elemzők szakmai szervezetének (CFA Románia) az alelnöke az economica.net gazdasági hírportálnak.

Egyébként európai viszonylatban a társasági adóból származó romániai bevételek GDP-arányosan nem számítanak rendkívül alacsonynak. A Pénzügyminisztérium adatai szerint 2022-ben a társasági adóból befolyt összeg a GDP 2,1 százalékának felelt meg. Ez megegyezett a spanyol és a lengyel értékkel, s meghaladta a bulgárt (2 százalék), az olaszt (1,9 százalék) és a magyart (1,2 százalék), míg a görögtől (2,2 százalék) csak kevéssel maradt el.

Az Európai Unióban Belgium és Hollandia az élenjáró ebben a tekintetben, a GDP 3,7 százalékának megfelelő összegű társasági adót szednek be, megelőzve Csehországot (3,3 százalék) és Dániát (3 százalék). Németországban ez az arány csak 2,7 százalék, annak ellenére, hogy ott társasági adót a szövetségi kormány és a tartományok is szednek, összesen közel 30 százalék értékben.

Románia problémája nem az hogy, a multik kicselezik az adófizetést, mivel a társasági adó egy uniós országban sem meghatározó bevételi forrás. A hazai költségvetésben azért nincs soha elég pénz, mivel az áfának csak kb. 65 százalékát sikerül behajtani, az államkasszába pedig a GDP kevesebb mint 3 százalékának megfelelő összeg folyik be személyi jövedelemadó formájában, míg Németországban ez az arány 9,8, Lengyelországban pedig 8 százalék.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_Os8CxLFO_KUK_Webbanner_970x250_ANIM.gif
banner_9y4hN5Rx_KUK_Webbanner_728x90_ANIM.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?