Egyelőre úgy tűnik, nem kell extraprofitadót fizetnie az OMV Petromnak, mivel a kormány szakemberei dilettáns módon szabták meg a kötelezettségi kört meghatározó fő kritériumot.

Egymásnak feszül a kormány és az OMV Petrom a tavalyi év végén, a kőolaj- és gázipari cégekre kivetett 60 százalékos extraprofitadó kérdésében. A vállalat bejelentette, hogy nem fogja befizetni a szóban forgó adót, mivel nem esik a hatálya alá, az árbevételének ugyanis kevesebb, mint 75 százaléka származik kőolaj- és gázkitermelésből, valamint előbbi energiahordozó finomításából.

Adrian Câciu pénzügyminiszter tőzsdei marketingnek minősítette a cégvezetés bejelentését, hangsúlyozva, hogy a 2022-es könyvelési adatok közzétételét követően válik majd el, hogy vonatkozik-e az extraprofitadó az OMV Petromra vagy sem. Annyi azonban máris biztosra vehető, hogy bármi lesz is az ügy kimenetele, megromlott a nagyvállalat és a Ciucă-kabinet viszonya.

A G4Media kormányzati forrásokra hivatkozva azt írja, a kabinet illetékesei az állami részesedés növelésével szeretnék csökkenteni az OMV befolyását a piacvezető hazai kőolajipari vállalatban. Ez azonban nehezen kivitelezhető, mivel az osztrák cég az OMV Petrom és az OMV Petrom Marketing 51,1 százalékos részvénycsomagját birtokolja. Az állam részesedése mindössze 20,6 százalék, aminek a növelése az OMV együttműködése nélkül lényegében kivitelezhetetlen.

Az, hogy létezik egy ilyen szándék a kormányzat részéről, fölöttébb valószínű, a közelmúltban a pénzügyminiszter is utalt rá. „Meglátásom szerint két dolog fogja meghatározni az emberiség jövőjét, az energia és az élelem, az államoknak pedig nagyobb figyelmet kellene szentelniük annak, hogy ellenőrizzék ezeket a forrásokat” – idézi az Economedia.ro Adrian Câciut.

De mi lesz a fekete-tengeri gázzal?

Amikor a cégvezetés bejelentette, hogy nem szándékozik extraprofitadót fizetni, egyértelműen azzal is számolt, hogy a román kormány némiképp kiszolgáltatott helyzetben van. A román felségvizek alatti legnagyobb tengeri gázmező, a Neptun Deep kitermelési joga az OMV Petrom és a Romgaz alkotta tandem tulajdonában van, azonban utóbbi sem a beruházás számára szükséges pénzügyi erőforrásokkal, sem pedig a műszaki tudással és felszereltséggel nem rendelkezik. A 42-84 milliárd köbméterre becsült készlet kiaknázása létfontosságú lehet az ország energetikai biztonsága számára, s az OMV Petrom idén fogja meghozni a végleges döntést arról, belevág-e a beruházásba. Kétségtelen, hogy a Neptun Deep kitermelése az OMV számára is jó üzlet lenne, azonban Románia számára fontosabb, ezért aztán az osztrák nagyvállalat lényegében akár zsarolhatja is a kormányt az extraprofitadó ügyében.

Az extraprofitadóra vonatkozó sürgősségi rendelet értelmében az érintett cégeknek a tavalyi profit és a 2018-2021-es időszak nyereségének átlaga közti különbség 60 százalékát kellene befizetniük az államkasszába. Utóbbi összeg az OMV Petrom esetében 2,877 milliárd lej. A 2023-as üzleti eredmény egyelőre nem publikus, azonban azt tudni lehet, hogy az első kilenc hónapban a vállalat 9,156 milliárd lejes profitot ért el, köszönhetően a kőolaj és a földgáz csillagászati árának. Az éves nyereség valószínűleg 12 milliárd lej körül lesz, mely esetben az extraprofitadó értéke meghaladná az 5 milliárd lejt. Ez nagyon jól jönne a kormánynak, de erősen kérdéses, érdemese-e kockáztatni, hogy az OMV esetleg elszabotálja a nyíltvízi kitermelés megkezdését, amire normális esetben 2027-ben kerülne sor.

Másrészt könnyen meglehet, hogy a kormány elszámította magát, amikor 75 százalékos küszöböt állapított meg a teljes árbevételen belül a kőolaj és a földgáz kitermeléséből, valamint a finomításból származó bevételekre. Az OMV Petrom tájékoztatása szerint az utolsó negyedévben nagyon megugrottak a vállalatnak a földgázzal való kereskedelemből és az áramtermelésből származó bevételei, olyannyira, hogy ezek éves szinten a teljes árbevétel több mint 25 százalékát adják.

Ezt jól elszabták?

Az utolsó negyedévben az OMV Petrom 9,56 TWh földgázt adott el nagykereskedelmi forgalomban, míg tavaly csak 6,92 TWh-t. A vállalat brazi-i erőműve szintén csúcsra volt járatva, 5 TWh villanyáramot termelt, ami abszolút rekord. Mivel az áram ára az egekben járt tavaly, ebből az üzletágból is hatalmas összeg folyt be a cég számlájára. Ugyanakkor a gázkitermelés történelmi mélyponton volt tavaly, mindössze 3,4 milliárd köbmétert tett ki.

Ha a végleges pénzügyi mérleg igazolni fogja az előzetes jelentés adatait, akkor a kormány hoppon marad, a saját maga által felállított 75 százalékos kritérium csapdájába esve. Egyértelmű, hogy a jogszabályt az OMV Petromra szabták, törvényi formában akár Lex Petrom is lehetne a neve, de könnyen meglehet, hogy lényegében elszabták.

Egyébként az, hogy a kőolaj- és gázipari cégek berzenkednek tavalyi rendkívüli jövedelmeik megcsapolása ellen nem romániai jelenség. A MOL szintén bejelentette, hogy perre megy a szlovák kormánnyal, amiért az 55 százalékos extraprofitadóval sújtotta a vállalatot.