A kisjövedelmű dolgozók sokkal több adót fizetnek idehaza, mint a nyugati jóléti államokban, ellenben a cégek lényegesen kevesebbet.

A munkavállalókat terhelő adóterhek csökkentéséért tüntetett a közelmúltban Bukarestben az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS). „Az elmúlt években a romániai politikai osztály számára a tőke volt az első, ami oda vezetett, hogy 5 millió, munkaképes korú állampolgár elhagyta az országot. (…) A romániai dolgozók az 1989 utáni kormányok adóügyi kísérleteinek lettek a kísérleti nyulai” – olvasható a szakszervezeti szövetség közleményében.

Az érdekvédelmi szervezet emlékeztet rá, hogy míg az Európai Unióban átlagosan a bruttó fizetések 38,6 százaléka kerül az államkasszába adók és járulékok formájában, addig idehaza ez az arány 42,8 százalék.

Kicsi bér, nagy adó

Az adatok azt mutatják, hogy a szakszervezetiseknek igazuk van, a hazai munkavállalókat kegyetlenül megadóztatja az állam. A Romanian Business Leaders tavalyi tanulmánya 16 európai országot hasonlított össze, s arra jutott, hogy a legnagyobb elvonások a hazai dolgozókat sújtják.

Egy 1000 eurós bruttó fizetésből a romániai dolgozók mindössze 572 euróval maradnak, vagyis a teljes összeg 57,2 százalékával, míg a tanulmányban szereplő országok átlaga 649 euró.

A 16 állam közül Románián kívül csak Szlovákiában és Magyarországon marad 600 eurónál kevesebb az alkalmazottak zsebében, 576, illetve 588 euró. Az EU legszegényebb tagállamában, Bulgáriában 653 eurót hagy meg az állam a dolgozóknak, Németországban, Olaszországban és Hollandiában pedig 700-nál is többet. A legelőnyösebb helyzetben a hollandiai munkavállalók vannak, tőlük mindössze 254 eurót von el az állam, miközben a hazaiaktól 428 eurót.

Egy sor európai országban az átlagos adókulcs nagyobb, mint Romániában, azonban az adórendszer progresszív, vagyis a kisjövedelműektől százalékosan kevesebb pénz kerül az államkasszába, mint a jól keresőktől.

Így például, miközben bruttó 1000 eurónak Hollandiában csak 25,4 százalék az adója, addig az országos átlagbér után 35,48 százalék adót kell fizetni. Olaszországban az arány 27,7 – 45,89 százalék, míg Németországban 29,9 – 47,85 százalék. Tehát miközben a nyugat-európai jóléti államokban a kiskeresetűek jelentős adókedvezményben részesülnek, addig Romániában ugyanakkora arányú adóteher nyomja a vállát annak, akinek bruttó 3300 lej a jövedelme, s annak, akinek 20 ezer lej.

Az adórendszereket tanulmányozó Tax Foundation adatai szerint a bruttó átlagjövedelmen még Svédországban is kisebb az adóteher, ha csak minimális mértékben is, mint Romániában, 42,37 százalék. Miközben a román állam a bruttó bérek 42,8 százalékára teszi rá a kezét, addig olyan dúsgazdag országokban, mint Luxemburg, Dánia, Norvégia és Svájc az átlagfizetésnek csupán 40,38, 35,51, 35,71, illetve 23,42 százalékát viszik el az adók.

Egy sor EU-tagállamban nem csupán az alacsony jövedelműek, hanem a gyerekes szülők is komoly adókedvezményben részesülnek. Németországban egy kétgyermekes, gyerekeit egyedül nevelő, átlagbért kereső szülő 47,8 százalék adó helyett csak 32,9 százalékot fizet.

Szinte adóparadicsom

Miközben a munkavállalókról hét bőrt lehúzna, a román állam fölöttébb nagyvonalú a cégekkel, vagyis a tőkével.

Romániában a cégeknek a nyereségük 16 százalékát kell befizetniük társasági adó formájában, ami az egyik legkisebb érték Európában. Kisebb adókulcs csak Magyarországon (9 százalék), Bulgáriában (10 százalék), Cipruson (12,5), Írországban (12,5) és Litvániában (15) van. 32 európai ország átlaga 21,3 százalék, míg a világ 181 államának átlaga 23,45 százalék.

A kontinens legnagyobb gazdaságának számító Németországban 29,9 százalék a társasági adó, Franciaországban 25,8, Nagy-Britanniában pedig 25 százalék. Máltán 35 százalék adó terheli a profitot, ami több, mint duplája a hazai adókulcsnak.

A mikrovállalkozások még kedvezőbb helyzetben vannak, lényegében adóparadicsomként működnek Romániában. Jelenleg az 500 ezer eurót meg nem haladó éves árbevételű vállalkozások mentesítve vannak a profitadó fizetése alól, helyette forgalmi adót fizetnek. Ez 60 ezer euróig az árbevétel 1 százalékával, 60 és 500 ezer euró között pedig a 3 százalékával egyenértékű.

A Bridge to Information kiszámolta, hogy 2022-ben a mikrovállalkozások profitrátája 19,7 százalék volt. Időközben a kormány némiképp szigorította a mikrovállalkozások adóztatását, valószínű tehát, hogy valamelyest csökkent a mutató. Ha 15 százalékos profitrátával számolunk, akkor egy 500 ezer lejes árbevételű cég nyeresége 75 ezer lej, az éves forgalmi adója pedig 15 ezer lej. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos 16,6 százalékos adóval jut nettó havi 6250 lej bevételhez. Ez csupán harmada annak az adótehernek, ami egy munkavállaló vállát nyomja.

290 ezer lej árbevétel mellett a 15 százalékos profitráta 43 500 lejnek felel meg. Az 1 százalékos forgalmi adó 2900 lej, vagyis a tulajdonos, aki valószínűleg minimálbérrel foglalkoztatja magát a cégénél, 6,25 százalék adó mellett jut havi 3625 lej jövedelemhez. A 2079 lejes nettó minimálbérrel együtt már 5704 lej az összjövedelme, ami után csupán havi 1463 lej adót fizetett. Ezzel szemben egy átlagos munkavállaló, aki nem munkáltató is egyben, 5704 lej nettó jövedelem után 4047 lejt fizet be az államkasszába, 176 százalékkal többet.

A számok egyértelműen azt mutatják, Románia mostohagyerekként bánik az alkalmazottakkal, azonban a tenyerén hordozza, kényezteti a tőkét. Marcel Ciolacu kormányfő elismerte, hogy méltánytalanul magasak a kisjövedelműek adóterhei, ugyanakkor egyértelművé tette, egyelőre nem tervez változtatni a helyzeten. Ciolacu álláspontja bizonyos szempontból érthető: 15 825 lej a nettó fizetése, neki aztán édes mindegy, hogy mennyi adót fizet egy minimálbéres.