Idehaza az állam sokkal több adót szed be a keveset kereső dolgozóktól, mint a gazdag nyugati államokban.

A romániai politikusok zöme évtizedek óta hozsannázik az egykulcsos adórendszer kapcsán, mely, állítólag a munkavállalók érdekeit szolgálja. A Romanaian Business Leaders nemzetközi összehasonlító tanulmánya szerint ez egyértelműen valótlan állítás, az egykulcsos adórendszer ugyanis kizárólag a sokat keresők számára előnyös.

A tanulmányban 16 európai ország, zömükben EU-tagállam gyakorlatát hasonlították össze a jövedelmek adóterhének tekintetében. Háromezer eurós bruttó bér esetén a vizsgált államokban 57,3 százalék az adók és járulékok levonása után megmaradó nettó jövedelem aránya. Romániában ennél hajszállal járnak rosszabbul a hozzávetőleg bruttó 15 ezer lejt keresők, ugyanis ennek az összegnek az 57,2 százaléka marad náluk, írja a Hotnews.

Ennél szerencsésebb helyzetben csak a cseh, a magyar, a szerb és a bolgár munkavállalók vannak, mivel a bruttó összeg 58-74,6 százaléka marad náluk.

A többi 11 vizsgált országban ilyen értékű bruttó bérnek nagyobb az adóterhe, mint Romániában. Leginkább az olasz, a portugál és a szlovák dolgozóknak van okuk panaszra, mivel az ő esetükben a nettó kereset a bruttó összegnek csupán az 52,6, az 53,7, illetve a 53,8 százalékot teszi ki.

Egészen más a helyzet a bruttó 1000 eurós fizetések esetében. Ennél a jövedelemnél a vizsgált országokban az alkalmazottak átlagban a bruttó összeg 64,9 százalékát kapják kézhez, míg idehaza az arány ugyancsak 57,2 százalék, a legalacsonyabb a 16 állam közül. Nem sokkal jobb a helyzet Szlovákiában és Magyarországon sem, ahol az arány 57,6, illetve 58,8 százalék.

Ellenben Hollandiában egy dolgozó bruttó 1000 eurónak a 74,6 százalékát viheti haza, Olaszországban a 72,3, Németországban pedig a 70,1 százalékát. Ez azt jelenti, hogy az európai országok zömében, minél kisebb a jövedelem, annál kisebb az adóteher aránya is.

Az egykulcsos adórendszer visszás jellegét az mutatja, hogy míg egy kiskeresetű romániai bérének az 42,8 százaléka kerül az államkasszába, addig Hollandiában csupán 25,4 százaléka, márpedig ez hatalmas különbség.