A költségvetés áfabevételei 30 százalékkal nőttek tavalyhoz képest, pedig a kiskereskedelmi forgalom csak 5 százalékkal bővült.

Májusban 14,5 százalékos inflációt mért az Országos Statisztikai Intézet (INS), azonban az emberek jelentős része ennél lényegesen nagyobbnak érzi a pénzromlás mértékét. A költségvetés végrehajtási adatai azt mutatják, hogy ez nem illúzió, a valós infláció sokkal nagyobb, mint a hivatalos statisztikai adat.

Az év első öt hónapjában 38 milliárd lej folyt be az államkasszába áfa formájában, ami 30 százalékkal haladja meg a tavalyi 29 milliárdot. Mivel a kiskereskedelmi forgalom csupán 5 százalékkal nőtt január 1. és május 31. között, egyértelmű, hogy a 30 százalékos növekedés javát az infláció adja.

„Az infláció fő haszonélvezője a román állam, ami az áfabevételeken látszik. A költségvetési bevételeket az infláció növeli” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Adrian Bența adótanácsadó.

Az állam nem adó jellegű bevételei 60 százalékkal nőttek, a személyi jövedelemadóból 18, társadalom- és egészségbiztosításból pedig 11 százalékkal több folyt be a kasszába, mint 2021 azonos időszakában. Összességükben 22 százalékkal nőttek a költségvetési bevételek, 147 milliárd lejről 179 milliárd lejre.

A kiadások kisebb mértékben, 15 százalékkal nőttek, 174 milliárd lejről 200 milliárdra. A legnagyobb mértékű, az államadósság kamatai terén volt a növekedés, 54 százalékos. 2021 első öt hónapjában 7 milliárd lejt fizettünk ki kamatokra, idén azonban már 11 milliárdot.

A Pénzügyminisztérium adataiból az is kiderül, hogy a kormány a beruházásokat áldozza fel azért, hogy kordában tartsa a kiadásokat és a költségvetési hiányt. Tavaly 9 milliárdot költött az állam beruházásokra, idén már csak 8 milliárdot. Az országos helyreállítási terv keretében egyelőre egyetlen lej kiadása sem volt a kormánynak.

„A kiadási oldalon a beruházásokkal kapcsolatos kiadások gyengén alakultak, s ugyanakkor az energiaszolgáltatók kompenzációi is kicsik, bizonyos okokból nem történtek kifizetések” – mondja Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza. A gazdaság valós állapotát jól mutatja a társasági adóból származó bevételek 12 százalékos, 8 milliárd lejről 7 milliárd lejre való csökkenése is. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt nagyban romlott a cégek nyereségtermelési képessége.