A fogyasztásra alapozott gazdasági növekedésnek – amelyre a szociáldemokrata kormány az utóbbi három évben gazdaságpolitikáját alapozta – komoly ára volt, amelyet meg kell majd megfizetnünk árát. A fizetés- és béremelések nyomán megnőtt a költségvetési hiány, az ország még jobban eladósodott. A nagyobb jövedelmek generálta lakossági kereslettel nem tartott lépést a hazai gazdaság, ami felborította a kereskedelmi mérleget és inflációhoz vezetett.

A folyó fizetési mérleg hiánya éveken át romlott. Míg 2016-ban a deficit a bruttó nemzeti össztermék 2,1 százalékát jelentette, addig 2017-ben 3,2 százalékra nőtt, tavaly pedig elérte a 4,5 százalékot. Szakemberek szerint a 4 százalékos hiány már „riasztási küszöböt” jelenthet.

A folyó fizetési mérleg deficitje az idei év első hét hónapjában már meghaladta a hatmilliárd lejt, ami 24 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakához képest, szakértők pedig úgy vélik, hogy év végére a hiány meghaladja a bruttó nemzeti össztermék 5 százalékát.

Az infláció tekintetében Románia vezet az uniós államok között. Miközben 2016-ban az infláció mínusz 1,5 százalékos volt, addig egy évvel későbben az áremelkedés elérte az 1,3 százalékot, 2018-ban pedig 4,6 százalékra emelkedett. Gazdasági megfigyelők egyébként ilyen tekintetben némileg derűlátók: szerintük 2019 végén az infláció 4,2 százalékra csökken, 2020 végére pedig 3,4 százalékra esik vissza. Ennek ellenére a romániai infláció mintegy kétszerese az uniós államok országaiban mért pénzromlásnak.

Mindennek következtében a finanszírozási költségek igencsak megnövekedtek Románia esetében. Románia jelenleg a nemrégiben még katasztrofális helyzetben lévő Görögországhoz képest is kétszeresen drágábban vehet csak fel hiteleket, de nagyjából ennyivel kell többet fizetnie a kölcsönökért Magyarországhoz vagy Lengyelországhoz viszonyítva is, Olaszország pedig egyenesen háromszor olcsóbban jut hitelekhez.

Hol vannak a nagyberuházások?

A szociáldemokrata kormány teljesen megfeledkezett a nagyberuházásokról. Jóllehet a kormányprogram szerint a három év alatt az országban számos autópálya épült volna, a valóságban 2017-ben mindössze 1,54 kilométer sztrádát, 2018-ban pedig 60 kilométer autópályát adtak át a forgalomnak. Ugyanakkor a rosszul kivitelezett munkálatok miatt több helyen beomlottak a sztrádák és újra kellett kezdeni az építkezést; ugyanez történt a gyorsforgalmi utak esetében is.

Utolsó heteiben a Dăncilă-kormány ígéretet tett arra, hogy hozzálátnak a hegyeken átívelő első sztrádaszakaszhoz is. Egyelőre azonban az alig 13 kilométeres Nagyszeben-Bojca sztráda esetében ismert legalább az építő vállalat neve.

Ami az egészségügyet illeti: az egymást követő szociáldemokrata kormányok nyolc regionális kórház építését tervezték, ezeknek 2020-ra készen kellett volna állniuk. A nemrégiben leköszönt kormány nemrégiben bejelentette, a munkálatok legalább 2027-ig elhúzódnak. A regionális kórházak költségeit illetően is sokáig habozott a kormány: először állami-magán finanszírozásra gondolt, legvégül pedig úgy döntött, európai alapokból épülnének meg a kórházak.

Az tény, hogy a kórházak kapcsán a kormány egyelőre egyetlen projektet sem küldött meg az Európai Bizottságnak.

Energetika: exportőrből importőrré váltunk

A szociáldemokrata kormány energetikai politikája gyakorlatilag megtorpedózta a romániai energetikai piacot: az ország energetikai exportőrből oroszországi és magyarországi viszonylatban nettó importőré vált.

A 114-es sürgősségi kormányrendelet, valamint az a tény, hogy a kormány „elkobozta” az energetikai vállalatok nyereségét, felborította a hazai energetikai piacot és ellehetetlenítette az ahhoz szükséges beruházásokat, hogy Románia – eredeti terveinek megfelelően – energetikai hubbá váljék a térségben. Ebben az esetben a „nagy nyertes” az elektromos áram tekintetében Magyarország, a földgáz esetében pedig Oroszország volt.

Románia ma már háromszázszor több földgázt importál, mint korábban, de a növekedés az elektromos energia esetében is csak kétszámjegyű számmal mérhető. És bár Románia a térségbeli országokhoz képest sokkal drágábban vásárol földgázt, a 114-es sürgősségi kormányrendelet miatt a hazai árak még ennél is magasabbak.

Az idei évben visszaesett a romániai autóipar is. Az ágazat dinamikája a 2018-ban jelzett 12,5 százalékról, tavaly 1,8 százalékra esett vissza, szakemberek pedig további csökkenésre számítanak – miközben az autóipar a román export 26 százalékát jelenti.