Tanulmány: a kormány nagyban felelős az elszabadult inflációért
A szerzők szerint az energiaárak befagyasztása inkább árt, mintsem használ a gazdaságnak.
Az árak rohamos emelkedését „nagyrészt a kormány elhibázott adói, szubvenciói és szabályozási okozzák”, olvasható a kolozsvári és bukaresti közgazdász egyetemi oktatók által készített, Elhibázott politikák drágítják az életünket című tanulmányában.
Az energiaárak befagyasztását a szerzők „klasszikus hiba”-ként értékelik. Véleményük szerint ez az intézkedés távlatilag sokkal több kárt okoz a gazdaságnak, mint amennyi a pillanatnyi haszna.
„Figyelembe véve a román állam jelentős szerepvállalását az energetikai szektorban, az ellenséges adópolitikán és az energetikai vállalatokban való fontos részesedésén keresztül valószínűleg ez a terület az, ahol a román állam a legnagyobb hatással van a megélhetési költségek növekedésére” – véli Christian Năsulea, a Bukaresti Egyetem professzora.
Teljesen elhibázott és inflációt generáló hatású az üzemanyagok árába beépített jövedéki adónak a valutaárfolyam alapján történő kiszámítása is, vallják a szerzők. Ez „egy ördögi kör, mely még inkább hozzájárul a termékek és szolgáltatások drágulásához, a vásárlóerő csökkenéséhez” – állítja Radu Nechita, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója.
A tanulmány szerint az energiaárak hatósági szabályozása helyett a Ciucă-kabinetnek csökkentenie kellene az adókat az ágazatban, ami automatikusan az árak csökkenését vonná maga után. Hasonló módon lehetne megfékezni az üzemanyagok drágulását, főleg, hogy azok árában nagyon nagy részt tesznek ki az adók. Ezek az intézkedések a költségvetési bevételek csökkenését vonnák maguk után, ezért egyidejűleg vissza kellene fogni az állami kiadásokat.
A szerzők a hatályos adókedvezményekkel sem értenek egyet. Példaként azt hozzák fel, hogy az építőipari dolgozók mentesítve vannak a bruttó bér 3,5 százalékának megfelelő kötelező magánnyugdíj hozzájárulás fizetése alól. „Hozzásegítették az ingatlanfejlesztőket ahhoz, hogy a nettó bér csökkentése nélkül csökkentsék az alkalmazottak bruttó bérét, azon az áron, hogy a jövőben majd kisebb lesz a nyugdíjuk” – állapítják meg a közgazdászok. Az építőipar adófizetés alóli felmentése nem a hivatalban levő kormány kezdeményezésére történt, az intézkedést 2018-ban hozták.
2020 és 2022 áprilisa között Romániában 17,45 százalékos volt az infláció, ami több mint másfélszerese az Európai Unió 10,29 százalékos átlagának. A hazai lakosságnak nagy szerencséje van azzal, hogy az elsöprő többség lakástulajdonos. Ez „meg fogja menteni őket az extrém szegénységtől, azonban jelentős nehézségeik lesznek a legszükségesebbek beszerzésében is” – szögezi le Diana Năsulea, a tanulmány társszerzője.