Mintegy háromtucat vállalatról van szó, melyek az ipari termelés nagyját adják.

A háztartási fogyasztókat és a kisvállalkozásokat védő energiaár-szabályozás van érvényben Romániában, ami nagyban mérsékeli az elmúlt időszakban bekövetkezett brutális drágulás hatásait. A legnagyobb fogyasztók azonban, amelyek leginkább megérzik az elképesztő energiaárakat, semmiféle támogatásban nem részesülnek.

„Ezzel a kormány ráhúzza a reteszt a romániai feldolgozó ipar nagyvállalataira. Ez megszünteti a romániai cégek versenyképességét az európai- és a világpiacon. Az európai vállalatok hosszú távú kétoldalú szerződések alapján vásárolják az energiát, míg a romániai fogyasztók az azonnali piacról” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Petru Ianc, a Román Kohászati Társaság elnöke.

Az azonnali vagy spot energiapiacnak az a hatalmas hátránya, hogy az árai sokkal magasabbak, mint a határidős, hosszú távú szerződések esetében.

Az elszabadult energiaárakkal szemben semmiféle védelemben nem részesülő cégek 10 legnagyobbika 16 ezer embernek ad munkát, az árbevételük pedig 25 milliárd lej körül van. Ezek között van az ország első számú kohászati kombinátja és egyik legnagyobb exportőre, a galaci Liberty, a zilahi Tenaris Silcotub, a marosvásárhelyi Azomureș, a resicabányai TMK, a borzești-i Chimcomplex, a Saint Gobain, a Vrancart stb.

„Ezek a cégek teszik ki az ipar 70 százalékát, a GDP közel 14 százalékát adják. Ezek nem tudnak tovább működni, mert borzalmas veszteségeik vannak. Tulajdonképpen nem tudják eladni az árujukat. Vagy a költségeknél alacsonyabb áron árulnak, tehát veszteséggel, vagy nem termelnek, nincs más lehetőség” – állítja Petru Ianc.

70 millió a 4 millió ára

A jelenleg érvényes energiaár támogatási rendszerből azok a vállalatok maradtak ki, melyek részesülnek a 81/2019-es rendelet értelmében nyújtott állami támogatásból, ami a szén-dioxid kibocsátási bizonylatok kompenzálására vonatkozik. Bár már 2022 májusában járunk a kormány még csak 2019-re és 2020-ra folyósította a támogatást. Előbbi évre 73 millió eurót fizettek ki 34 vállalatnak, utóbbira 127 milliót 33-nak. 2019-re tehát 2,1 millió euró, 2020-ra pedig 3,8 millió euró volt az állami támogatás átlagos értéke.

„Míg el nem kezdődött az energiaválság, a nagyvállalatok, amilyen a Tenaris Silcotub vagy a TMK, kb. 80 eurót fizettek egy MWh-ért, vagyis havi 2,8 millió eurót. Most átlagban 250 euró/MWh az ár, ami havi 9 millió eurót jelent. Vagyis korábban évi 35 millió eurót költöttek energiára, most pedig 107 millió eurót” – mondja a Román Kohászati Társaság elnöke. Az érintett nagyvállalatok tehát azért nem  részesülnek egy lejnyi támogatásban sem, mert egy másik kompenzációs mechanizmuson keresztül kapnak közel 4 millió eurónyi támogatást, miközben a költségeik 70 millióval nőttek.

Az egekben járó energiaárak miatt több nagyvállalat, például az Alro és a Chimcomplex részben leállt, az Azomureș pedig, miután hónapokon át nem termelt, a közlemúltban kezdte újra a munkát, csökkentett kapacitással. A zilahi Tenaris Silcotub vezetősége nemrég jelentette be, hogy elhalasztja a tervbe vett beruházásokat, mivel a jelenlegi energiaárak mellett értelmetlenek volnának.