Egy felfele ívelő trendet tört meg tavaly a koronavírus-járvány a székelyföldi vendéglátóipar. A bezárások és a működési feltételek szigorítása miatt nagyot zuhant a térségbe érkező turisták és a vendégéjszakák száma. A három székelyföldi megye közül Kovászna megye turizmusát érintette legkevésbé hátrányosan a járványhelyzet, aminek a strukturális okai vannak. Egyrészt Kovászna és Maros megye korábban is inkább a belföldi turizmusra támaszkodtak, szemben Hargita megyével, ahol főként a magyarországi turisták fogadására vannak berendezkedve. Másrészt Háromszéken és Maros megyében több a szálloda, mint a panzió, míg Hargita megyében a faluturisztikai és agroturisztikai panziók vannak többségben, magyarázták turisztikai szakértők.

László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke csütörtökön ismertette Kovászna, Hargita és Maros megyék turizmusának teljesítményét a hivatalos statisztikák alapján. Leszögezte, hogy a valóságban több vendég látogatott Székelyföldre, mint ami a statisztikákban szerepel, mivel az 5 szoba alatti szálláshelyek nem kötelesek jelenteni a vendégeik és eltöltött éjszakáik számát a statisztikai hivatalnak, ezért a hivatalos adatok inkább a trendet mutatják, mint a teljes valóságot.

László Endre elmondta: Romániában tavaly 6,3 millió turistát regisztráltak, ami 52,25 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban volt. A három székelyföldi megyébe tavaly 421 326 turista érkezett hivatalosan, ami 56,30 százalékkal kevesebb, mint amit 2019-ben jegyeztek. Arányosan szétosztva az látszik a statisztikákban, hogy a három székely megye közül Kovászna megye turizmusa csökkent legkevésbé, az országos átlagnál is alacsonyabb, 42,39 százalékos volt a vendéglátóipar visszaesése, magyarázta a klaszter elnöke.

Kovászna megyében tavaly 78 654 vendéget regisztráltak, szemben a 2019-es esztendővel, amikor 136 530 turista szállt meg a háromszéki szálláshelyeken. Hargita megyében tavalyelőtt még 231 412 vendéget rögzítettek a statisztikákban, számuk tavaly 99 384-ra csökkent, ami 57,05 százalékos visszaesést jelent. Maros megyébe 2019-ben még 596 166 turista érkezett a statisztikai adatok szerint, ám számuk tavalya 243 288-ra esett vissza, ami 59,19 százalékos csökkenést jelent, ismertette László Endre.

A vendégéjszakák terén is hasonlóak az arányok

Tavaly országos szinten valamivel több mint 14 millió vendégéjszakát töltöttek el a turisták, ami 51,64 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül Székelyföldön – a három székely megyében – közel 1 millió vendégéjszakát jegyeztek a statisztikákban, ami 56,44 százalékos csökkenést jelent 2019-hez képest, mondta László Endre.

Kapcsolódó

Idén is folytatódik a romániai turizmus mélyrepülése

85 százalékkal kevesebb külföldi érkezett az országba januárban, mint egy évvel korábban.

turizmus idegenforgalom

Hozzátette: vendégéjszakák tekintetében is Kovászna megyében a legkisebb a csökkenés, 50,55 százalékos, ami szám szerint 298 410 vendégéjszakát jelent. Hargita megyében 202 170 éjszakát töltöttek el a turisták, ami 60,69 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban volt. Maros megyében 491 023 éjszakát töltöttek a turisták, ez pedig 57,62 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben volt.

Strukturális különbségek a székelyföldi megyék turizmusa között

Statisztikák szerint tavaly a legtöbb Székelyföldre érkező turista hotelekben szállt meg, ezt követik a panziók és agroturisztikai szálláshelyek. László Endre szerint egyik részről Kovászna és Maros, másrészről Hargita megye turisztikai berendezkedését az különbözteti meg, hogy míg az első kettőben több a szálloda, mint a panzió, addig Hargita megyében a faluturizmus és az agroturisztikai panziók vannak többségben. Másrészt pedig Háromszék és Maros megye korábban is inkább a belföldi turizmusra támaszkodott, míg Hargita megye idegenforgalmára főként a magyarországi turisták voltak jellemzőek, ám az utazási szigorítások miatt számuk tavaly jelentősen megcsappant.

Godra Árpád, a Kovászna megye Turizmusáért Egyesület igazgatója hozzátette: Háromszék és Hargita megye közti különbséget erősíti az is, hogy tavaly az év második felében ugyan szigorúbb szabályok szerint, de valamelyest működött a Kovászna városi gyógyturizmus, vagyis érkeztek vendégek államilag támogatott kezelési jegyekkel, és ők az átlagnál több vendégéjszakát is töltöttek a háromszéki fürdővárosban. Hargita megyére viszont nem jellemző az államilag finanszírozott gyógykezelési lehetőség.

Paradigmaváltásra van szükség a háromszéki turizmusban

László Endre rámutatott: tavaly meglepetésre nagyot ment a bálványosi wellness szálló, hiszen a Kovászna megyébe érkezett 78 654 vendég 22,8 százaléka, azaz 17 936 turista ott foglalt szállást, és összesen 44 948 vendégéjszakát töltöttek Bálványoson. A turisztikai szakember szerint ennek egyik magyarázata, hogy a bálványosi hotel magas minőséget nyújt, kiemelkedő a gasztronómiai kínálata, ám viszonylag elszigetelt helyen fekszik, és a turisták ezt előnyben részesítették.

Godra Árpád hozzátette: ez strukturális problémát is jelent, hiszen azt mutatja, hogy ebben a szegmensben Kovászna megye egy lábon áll. Véleménye szerint ezzel hosszú távon kezdeni kell valamit, ösztönözni kell az ilyen jellegű beruházásokat, főként Kovászna városban.

Paradigmaváltásra van szükség a háromszéki fürdőváros turizmusában, olyan szállodákat kell létrehozni és szabadidős turizmust kialakítani Kovásznán, amely a jelenlegi államilag támogatott kezelőjeggyel érkező vendégkörrel szemben a magasabb vásárlóerőt jelentő turistákat célozza meg, azaz a szociális turizmusról áthelyezzék a hangsúlyt a magas minőségű idegenforgalomra – hangoztatta a szakember.

Az elmúlt években elkezdődött Kovászna városi turizmusának irányváltása, amikor magánbefektetésből megnyitottak a négycsillagos szállodát, és új szállodai beruházások is körvonalazódnak. Emellett a város vezetősége egy korszerű, turistacsalogató wellness-központ építését tervezi.

Idén berobbanhat a külföldi turizmus, jövő év első felében nagy törés várható

Az idei kilátásokról szólva László Endre kifejtette: tavaly az utazási korlátozások miatt sokan kényszerből belföldön vakációztak, ám van egy réteg, amely amint lehet, ismét külföldre fog utazni, jelenleg is sokan foglalnak egzotikus utazásokat. Ha nyáron bevezetik az „oltási útlevelet” vagy a déli államok lazítanak a beutazási szabályokon, akkor nyáron nagy számban utaznak külföldre a romániaiak, ezzel párhuzamosan csökken a belföldi célpontok iránti kereslet.

Ezt a trendet erősíti, hogy idén a közalkalmazottak nem kapnak vakációs jegyeket, mondta László Endre, aki szerint a tavaly kiadott üdülési utalványoknak mindössze 22,5 százaléka van még a piacon, ezeket az év végéig fel kell használniuk a tulajdonosaiknak. Godra Árpád szerint várhatóan jövő év első felében történik egy meredek visszaesés a belföldi turizmusban. Ezt a vakációs jegyek hiánya okozza, hiszen amíg elfogadják a jövő évi költségvetést, megkötik a szerződéseket a vakációs jegyek kibocsátásáról, a vouchereket megkapják az alkalmazottak, el fog telni legalább egy fél év, míg használni is tudják. Godra Árpád szerint a szállásadók részéről kreatív gondolkodásra van szükség, hogy felkészüljenek a jövő év első felére, és kitalálják, miként birkóznak meg a helyzettel.

Közalkalmazottak kiváltsága a vakációs jegyes turizmus

A Romániában eddig kibocsátott üdülési utalványok 90 százalékát közalkalmazottak kapták. Édler András, a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint sok bírálat éri a magánszférát, hogy bár megtehetnék, mégsem adnak üdülési csekket az alkalmazottaiknak. Hozzátette: a magánvállalkozások egyrészt azért nem tudják ezt biztosítani, mert az ő adójukból fizetik ki a közalkalmazottak üdülési csekkjeit.

Az állami szférában ez mindössze egy költségvetési tétel, senki nem nézi a közalkalmazott hatékonyságát, azt, hogy kitermeli vagy sem a vakációs jegy értékét. Ezzel szemben a magánvállalkozásoknál az üdülési jegy értékének meg kellene mutatkoznia a cég termékének vagy szolgáltatásának árában, ez viszont nem minden esetben „fér bele”. A vállalkozók ezzel a kiadással azt kockáztatnák, hogy ha nem tudják beépíteni a termékük, szolgáltatásuk árába, akkor nem lesznek piacképesek, magyarázta Édler András.