500 millió euró helyett csak 200 milliót szán a kormány válságkezelésként a vendéglátóipari és turisztikai ágazatnak.

Ha van olyan gazdasági ágazat, amely szemmel láthatóan nem a Cîțu-kabinet szívügye, akkor az egyértelműen a vendéglátóipar és az idegenforgalom. Mintha nem volna elég, hogy közel egy évvel a járvány és a vele járó gazdasági válság kitörését követően az ágazat még egy lej értékű célzott támogatást sem kapott, a kormány most jelentősen visszavágta a jövőben folyósítandó kártalanítás keretösszegét.

Az eredeti, 224/2020-as sürgősségi kormányrendelet értelmében a vendéglátóipar és a turisztikai szektor támogatási programjára 500 millió euró, közel 2,5 milliárd lej lett volna elkülönítve. Ezt azonban pénteki ülésén módosította a kormány, oly módon, hogy a keretösszeget 200 millió euróra, kb. 1 milliárd lejre csökkentette.

A pénz elosztásának módján is változtattak, az eredeti elképzelés ugyanis az volt, hogy az igénylők a 2019-es és a tavalyi árbevétel különbségének a 20 százalékát kapnák meg, de nem többet 800 ezer eurónál, s ha a pénz nem lenne elég, akkor a pályázatokat leadásának időrendi sorrendjében fizetnének. Az új elképzelés szerint minden igénylő kap majd pénzt, annyit, amennyi jut.

Claudiu Năsui gazdasági miniszter egy Facebook-bejegyzésben azzal is megpróbálkozott, hogy elmagyarázza az érintetteknek, a módosítás az ő érdeküket szolgálja. „Így mindenki kap majd pénzt, senki nem kerül hátrányos helyzetbe. Ha a költségvetésben nincs elég pénz mindenki számára, akkor kevesebbet fognak kapni, de valamennyit mindenki kap” – írta a gazdasági miniszter.

Claudiu Năsui hosszasan fejtegeti, hogy mennyivel jobb és demokratikusabb ez a pénzelosztási módszer, de nagyvonalúan átsiklik a legfontosabb részlet felett, mégpedig, hogy a járvány és a korlátozó intézkedések miatt súlyos károkat elszenvedett cégek között az eredetileg tervezett összegnél 60 százalékkal kevesebbet fognak szétosztani. Az minden bizonnyal Năsui számára is teljesen egyértelmű, hogy az elosztás módja és az elosztásra kerülő pénzösszeg között semmiféle összefüggés nincs, előbbinek megváltoztatása miatt nem kellett volna durván megkurtítani a keretösszeget.

A kárpótlási program keretösszegét a kormány egyértelműen az állami kiadások csökkentésének a szándékával vágta vissza. Năsui önigazoló érvelése egyébként azért is sántít, mivel elődje, a jelenlegi energetikai miniszter, Virgil Popescu idején a gazdasági tárca állítólag úgy számította ki a program keretösszegét, hogy abból minden igénylőt kártalanítani lehessen. A keretösszeg csökkentése mellett az ágazatnak bevitt övön aluli ütés az is, hogy míg az eredeti sürgősségi rendelet értelmében már lehetne benyújtani az igényléseket, annak módosítása miatt még a segélyprogram alkalmazási módszertana sem készült el.