Nyolc év alatt 34,4 milliárdot vertek el a kormányok, ellenben energetikai beruházásokra alig költöttek.

Miközben a romániai politikusok imádnak az energetikai függetlenségről papolni, az ország egyre kiszolgáltatottabb a villanyáram tekintetében. Az idei kánikula idején voltak olyan időszakok, amikor 1500 MW áramot voltunk kénytelenek importálni, hogy elkerüljük az országos áramszünetet. Ez annak a rablógazdálkodásnak a következménye, amit az egymást követő bukaresti kormányok folytattak, folytatnak, s minden valószínűség szerint a közeljövőben is folytatni fognak.

2016 óta számít bevett gyakorlatnak, hogy a kormány a többségi állami tulajdonú energetikai vállalatok profitjának akár 90 százalékát felvegye osztalék formájában, írja a Ziarul Financiar (ZF) gazdasági napilap. Nyolc év alatt 34,4 milliárd lej folyt be az államkasszába ilyen formában, amit a politikum az államháztartás fenntarthatatlan jellegének az elkendőzésére költött.

A Hidroelectrica nem csupán a legnagyobb hazai energetikai vállalat, de a központi költségvetés fő szponzora is az ágazatból. A hazai vízerőművek elsöprő többségét üzemeltető cég 2016 óta 25,885 milliárd lej osztalékot fizetett ki a tulajdonosoknak. A román állam, mely a részvények 80,06 százalékát birtokolja, 20,724 milliárd lejt irányított át a költségvetésbe. Ennek a pénznek, természetesen jobb helye is lehetett volna, hiszen a vízerőművek java része a rendszerváltás előtt épült, rájuk férne a korszerűsítés.

A Romgaz 7,8 milliárd lejjel támogatta meg az államháztartás ebben az időszakban, a Nuclearelectrica pedig 4,4 milliárddal. Bár az országos elektromos hálózatnak jelentős fejlesztésekre lenne szüksége, az Electrica és a Transelectrica is a fejőstehén szerepét játssza, összesen 1,1 milliárd lejt meghaladó összeget fizettek be a költségvetésbe.  A Conpet Ploiești szintén befizetett 390 milliót.

Az energetikai vállalatoktól beszedett, s az állam által elvert pénzből ki lehetett volna fizetni a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es blokkjának a megépítését, ami 1400 MW-tal növelné meg az országos áramtermelési kapacitást. Ha földgázban gondolkodott volna a kormány, akkor 13, az OMV Petrom borzești-i egységével egyenértékű erőművet építhetett volna, egyenként 860 MW beépített termelési kapacitással. Az elmúlt nyolc évben a kormányokat azonban inkább a költségvetés foltozgatása foglalkoztatta, aminek meg is lett az eredménye, kánikula idején képtelenek vagyunk elegendő villanyáramot termelni.

„Ennek a politikának a legnagyobb kihívása a stratégiai beruházások számára rendelkezésre álló források csökkenésében rejlik. A folyamatos technológiai változás és a gyors innováció jellemezte globális gazdasági környezetben az infrastruktúrára, kutatásra és fejlesztésre fordított befektetések létfontosságúak a versenyképesség megőrzéséhez. A beruházásokhoz szükséges források hiánya hosszú távon negatívan hathat ezen vállalatok innovációs képességére és a piachoz való alkalmazkodási készségükre” – nyilatkozta a ZF-nek Roxana Stejerean, a Goldring brókercég pénzügyi elemzője.