Európa (energia)szegényebb fele nem készült fel a zöld átállásra

Az Európai Unió a világ első karbonsemleges térsége akar lenni, azonban polgárai – főleg a keleti és a déli tagállamokban – nem készültek fel az ambiciózus törekvés megvalósítására. Maga az Európai Bizottság is tart attól, hogy a zöld átállást kisiklathatja a franciaországi sárgamellényesek megmozdulásaihoz hasonló felháborodás-hullám.

Az EU azt tűzte ki célul maga elé, hogy 2050-re teljesen klímasemlegessé válik, azaz gazdasági tevékenységeivel nem idéz elő üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A gyökeres átalakulás menetrendjét vázolja fel az európai zöld megállapodás (new green deal).

Július 14-én az Európai Bizottság javaslatokat fogadott el annak érdekében, hogy az EU 2030-ra legalább 55%-kal csökkenteni tudja a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Szakértők szerint ilyen mértékű kibocsátáscsökkentést kell elérni az előttünk álló évtizedben ahhoz, hogy 2050-re Európa a világ első klímasemleges földrészévé váljon.

Társadalmi következmények

A csomag kapcsán a legtöbb újságcikk a belső égésű motorok 2035-re tervezett kivezetését emelte ki, azonban az éghajlat-, energia-, közlekedés- és adópolitikát érintő intézkedések mindegyike közvetlenül kihat majd az állampolgárok mindennapi életére. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának drasztikus csökkentése várhatóan jelentősen megemeli az energiahordozók, a közlekedés és számos használati cikk árát.

Az Európai Bizottság jelezte, hogy tisztában van az átállás hatalmas társadalmi árával, és „biztosítani fogja”, hogy „se egyének, se térségek ne legyenek vesztesei” a folyamatnak. A folyó hétéves uniós költségvetés és a Next Generation EU eszköz révén rendelkezésre álló, összesen 1,8 ezermilliárd eurót kitevő pénzösszeg egyharmada az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek finanszírozására szolgál.

Kérdés azonban, hogy elég lesz-e ez a pénz, illetve a megfelelő helyre kerül-e ahhoz, hogy tompítsa az intézkedések súlyát az átállás gazdasági hatásainak leginkább kitett kisjövedelmű háztartások esetében.

Fotók: Adobe Stock

Egy romániai (bolgár, görög, portugál stb.) munkás nem azért jár 20 éves vagy annál idősebb, erősen szennyező dízelautóval, mert fittyet hány a környezetre és gyermekei jövőjére, hanem mert a család bevételeiből nem futja újabbra. És ezen nem segít, ha többletadót vetnek ki az idősebb járművekre, ahogyan azt a minap Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter felvetette. Létezik ugyanis egy bizonyos jövedelemhatár, amely alatt a mégoly nemes szándékkal életbe ültetett – a környezetkímélőbb mobilitásra való átállást ösztönző – intézkedés is egyfajta „szegénységi adóként” csapódik le, és heves indulatokat gerjeszt.

Sárgamellényesek mindenfelé?

Az európai intézmények tartanak is attól, hogy a zöld átállás erős társadalmi ellenkezésbe ütközhet, mivel plusz fizetési terhet ró a szennyezőre. A közlekedés és a szállítás drágulása a franciaországi sárgamellényesekéhez hasonló lázadásokat válthat ki szerte Európában, jegyezte meg minapi elemzésében az El Pais. A neves spanyol napilap idézi Paolo Gentilloni gazdasági biztost, aki „már 24 órával az Európai Bizottság klímacsomagjának bemutatása után” figyelmeztetett, hogy „nagyon könnyű negatív propagandát folytatni a most elfogadott javaslatainkból kiindulva”. Az EB nem utolsó sorban attól tart, hogy a társadalmi elégedetlenség meghiúsíthatja magának az ambiciózus csomagnak a megvalósítását.

A spanyol lap idéz egy tanulmányból, amelyet az EB rendelt meg a zöld átállás várható társadalmi hatásairól. Ebben szó szerint megfogalmazódik, hogy „a fosszilis energiahordozókra kivetett magasabb adó nagyobb mértékben sújtaná a kisjövedelmű háztartásokat, főleg a fűtést illetően”. A hivatkozott dokumentum szerint a javasolt változások nyomán az autósokra és a háztartásokra háruló teher enyhén nőne, ha a széndioxid adója tonnánként 30 euró körül lenne. Ellenben egy 70 euró/tonnás szennyezési adó drasztikus áremelkedéshez vezetne: 22 százalékkal dobná meg a fűtőolaj és 12 százalékkal a benzin árát.

Éppen ezért az EB javasolt egy éghajlat-politikai szociális alapot, amely az energia-, illetve a mobilitásszegénység által leginkább sújtott vagy veszélyeztetett uniós polgárok támogatására szolgál. A következő hét évben összesen 72,2 milliárd eurót biztosítanak majd épületfelújításra, a nulla és alacsony kibocsátású közlekedési rendszerekhez való hozzáférésre „vagy akár jövedelemtámogatásra”.

Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) szerint mindez nem elég. Ezért követelik a csomag módosítását a soron következő, az Európai Parlament és a Tanács részvételével zajló együttdöntési folyamatban. Ludovic Voet főtitkár főként azt kifogásolta, hogy az EB kiterjesztené a kibocsátáskereskedelmi rendszert a közúti közlekedésre és az épületekre. Ez szerinte a sárgamellényesekéhez hasonló „társadalmi robbanást” válthat ki Európa-szerte.

Mint ismert, három évvel ezelőtt a sárgamellényesek lázadását (a tüntetéseken viselt láthatósági mellényekről nevezték el őket így) az üzemanyagok adójának emelése váltotta ki. A gyakran erőszakba torkolló megmozdulások azóta sakkban tartják Emmanuel Macron elnököt, és akadályozzák az elnök által beígért „reformok” végrehajtását. Emiatt aztán – ahogy az El Pais is rámutat – a franciaországi lázadások erőteljesen kihatnak a több európai politikai vezető kedélyére is.

Kapcsolódók

Kimaradt?