Egy átlagos igazságügyi speciális nyugdíjban 1400 lej származik befizetésekből, míg 19 400 lejt a központi költségvetésből pótol be az állam.

Rekordot döntött tavaly az igazságügyi dolgozók speciális nyugdíjaira fordított összeg. Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) 2022-ben 1,17 milliárd lejt fizetett ki a polgári igazságszolgáltatásban dolgozó bíráknak, ügyészeknek és más, a hatályos szabályozás értelmében különnyugdíjra jogosult ágazati dolgozóknak. Ebből az összegből 1,09 milliárd lej érkezett a központi költségvetésből, s csupán 80 millió származott befizetésekből.

A befizetések a kifizetett nyugdíjaknak mindössze 6,7 százalékát tették ki, ami azt jelenti, hogy a bírák és az ügyészek nyugdíjáért gyakorlatilag mások dolgoznak meg. Az economica.net számításai szerint 2022-ben a költségvetési hozzájárulás 12,5 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.

Tavaly 4862 korábbi igazságügyi alkalmazott részesült speciális nyugdíjban. A havi bruttó juttatás átlaga 20 800 lej volt, amiből hozzávetőleg 19 400 lej származott költségvetési szubvencióból és mindössze 1400 lej befizetésekből. Mindeközben a CNPP adatai szerint 2022 decemberében az országos átlagnyugdíj 1779 lej volt. A volt bírák és ügyészek ennek a kb. 12-szereséből gazdálkodhatnak nyugdíjas éveik alatt, melyek sokkal számosabbak, mint a hétköznapi munkavállalók esetében, mivel 20 ledolgozott évet követően visszavonulhatnak a munka mezejéről.

Ciolacu demagógiája

Románia az országos helyreállítási tervre (PNRR) kapott uniós eurómilliárdok fejében vállalta, hogy megreformálja a különnyugdíjak rendszerét. „Ha ebben a pillanatban szó szerint értelmezzük azt, a helyreállítási terv keretében vállaltunk, akkor elnéptelenítjük a Védelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot, az igazságügyet, valamennyi titkosszolgálatot” – nyilatkozta a közelmúltban Marcel Ciolacu, a PSD és a képviselőház elnöke.

A politikus szavai alapján arra lehet következtetni, hogy az igazságügyi dolgozók egyik napról a másikra élnek, kizárólag a különnyugdíj reménye motiválja a jogászpalántákat arra, hogy ezt a sok nélkülözéssel és lemondással járó pályát válasszák. A valóság ezzel szemben az, hogy Ciolacu kijelentése tömény demagógia, a bíróságokon és ügyészségeken dolgozók ugyanis irigylésre méltóan jól keresnek. Egy kezdő bíró nettó alapfizetése kevéssel 10 ezer lej fölött van, 20 évet meghaladó szolgálati idő esetén pedig a 17-27 ezer lejes sávban mozog. Ez csupán az alapfizetés, amire rájöhetnek különféle pótlékok.

Kapcsolódó

Nincs az Európai Bizottság ínyére a kormány különnyugdíj-reformja

Ennek két fő oka van: nem csökkenti érdemben a kiadásokat és nem teszi méltányosabbá a rendszert.  

különnyugdíj speciális nyugdíj nyugdíjreform helyreállítási terv (PNRR)

Az Európai Bizottságnak negyvennél több állam igazságszolgáltatását összehasonlító 2020-as jelentése szerint a romániai igazságszolgáltatásban a bérek, összehasonlítva az országos átlaggal, európai viszonylatban kiemelkedően jónak számítanak.

A jelentés szerint Romániában évi 44 940 euró a pályakezdő bírák éves bruttó átlagjövedelme, míg Franciaországban 46 491, Olaszországban 55 751, Belgiumban pedig 69 595 euró. Ezzel szemben a francia átlagbér kb. háromszorosa, az olasz két és félszerese, a belga pedig négyszerese a hazainak. Ezek a statisztikák a néhány évvel ezelőtti állapotot tükrözik, azonban érdemben azóta sem változhattak. A tanulmányból kiderül, hogy az Európai Unióban nálunk a legnagyobb a bírák bérének és az országos nettó átlagbérnek az aránya.

CSM: maradjon minden a régiben

A Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a közelmúltban nyílt levélben fordult a kormányhoz és a parlamenthez a speciális nyugdíjának reformját célzó törvénytervezet kapcsán. Ebből kiderül, a testület azt szeretné, hogy lényegében semmi se változzon. A CSM szerint az igazságügyi különnyugdíjak a továbbiakban is a bruttó bér és pótlékok 80 százalékával kellene egyenértékűeknek lenniük, s nem kellene megváltoztatni a minimálisan kötelező 20 év szolgálati időt sem. A CSM tehát azt szeretné, hogy a bírák és ügyészek ezentúl is nyugdíjba vonulhassanak akár 50 évesen, hogy legyen idejük élvezni a 20 ezer lej körüli juttatásukat, aminek a javáért mások dolgoznak meg.

Ennek, az éves költségvetési hozzájáruláson túl is tekintélyes ára lenne. Marcel Boloș, az európai projektek minisztere szerint az Románia 1,4 milliárd euróval kevesebb pénzt kaphat a PNRR keretében, ha nem valósítja meg a különnyugdíjak reformját.

A speciális nyugdíjak haszonélvezőinek a száma meghaladja a 200 ezret. A legtöbben nyugállományú katonák és rendőrök, de a parlamenti képviselők szintén a rendszer kedvezményezettjei közé tartoznak.