A pénzügyminiszter szerint a problémát a gazdasági növekedés megoldotta, a különnyugdíjakhoz hozzá sem kell nyúlni.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormánynak esze ágában sincs érdemi reformot végrehajtani a különnyugdíjak terén, legalábbis erre utal Adrian Câciu legutóbbi megnyilatkozása a témában.

„12 milliárd lejről van szó, azonban a ezeknek a kiadásoknak a részaránya három éve folyamatosan csökken. 2020-ban a GDP 0,96 százalékát tették ki, 2021-ben a 0,93, tavaly pedig a 0,84 százalékát, míg idén 0,78 százalék körül lesz” – idézi a pénzügyminisztert az economedia.ro. Ezzel Románia lényegében eleget tett az országos helyreállítási tervben (PNRR) szereplő vállalásának, hogy GDP-arányosan csökkentse a különnyugdíjakat, állítja a tárcavezető. A különnyugdíjak részarányának a csökkenése annak köszönhető, hogy nőtt a bruttó hazai termék.  

„A cél az, hogy a vállalást teljesítsük. Itt politikai képmutatásról van szó. A különnyugdíjak GDP-arányos csökkentésére vonatkozó vállalás teljesül, mit akarunk még elérni. Ja, a különnyugdíjak reformjáról beszélünk, arról, hogy ez mit jelentene? Ezeket a reformokat a PNRR nélkül is meg lehetett volna csinálni, ha tényleg akartuk volna” – mondta Câciu.

Tavaly Románia 12,4 milliárd lejt költött különnyugdíjakra, 11 milliárd lej a katonai különnyugdíjakra ment el, 1,4 milliárd pedig más kategóriák (bírák, ügyészek, parlamenti képviselők, szenátorok stb.) illetményeire. A kormány értelmezése szerint a katonai különnyugdíjak szolgálati nyugdíjak, azonban az Európai Bizottság nem ért egyet ezzel az értrelmezéssel.