A bírósági jegyzők ráadásként további 5 nap fizetett szabadságot kapnak, s pénzt ruhavásárlásra.

Bár az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Románia kötelezettséget vállalt, hogy megreformálja a különnyugdíjak rendszerét, ami véletlenül sem a jogosultak számának a növelését jelenti, a kormány kiterjesztette azok körét, akik ilyen juttatást kaphatnak, számolt be az economedia.ro. Szerdai ülésén a kormány elfogadta az Igazságügyi Minisztériumnak az 567/2004-es és a 130/2015-es törvények módosítására vonatkozó tervezetét.

Ennek értelmében négy új szakmai kategória lesz jogosult speciális nyugdíjra: a köznyelvben gyakran és helytelenül bírósági írnoknak nevezett bírósági jegyzők három kategóriája és az ügyészségeken dolgozó kriminalisztikai szakértők.

A tervezet értelmében az érintett kategóriák tagjai már 60 évesen nyugdíjba vonulhatnak, amennyiben 25 évet lehúztak ilyen beosztásban, s különnyugdíjra jogosultak, melynek az értéke megegyezik az utolsó 12 hónapban felvett bruttó átlagbérük 65 százalékával, beleértve az állandó jellegű kiegészítéseket és pótlékokat. Ha ez kisebb lenne, mint az összeg, mely a befizetéseik alapján járna nekik, akkor az utóbbit kapják majd meg. Egyes jegyzői kategóriák korábban is jogosultak voltak különnyugdíjra, aminek az értéke a bruttó bér 80 százaléka volt, azonban mostantól 65 százalékra csökken.

A kormány rábólintott az igazságügyi tárca azon javaslatára is, hogy a bírósági jegyzőknek ne évi 30, hanem 35 nap fizetett pihenőszabadság járjon. Hogy a kriminalisztikai szakértőknek se legyen okuk a panaszra, ők az eddigi kiegészítő illetmények mellett ezentúl régiségi bérpótlékot is kaphatnak majd.

 Az igazságügyi tárcának arra is van gondja, hogy a bírósági jegyzők ne ruhára költsék a fizetésüket, ezért ingyen biztosít számukra öltözéket, hogy méltó módon jelenhessenek meg a munkahelyükön. Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező, 5 évnél kevesebb ideje dolgozó bírósági jegyző bruttó alapfizetése közel 5 ezer lej, amire rájönnek különféle pótlékok.

„Mindezen szabályozások célja a személyzet jutalmazása az ezen területen végzett munkáért, valamint a stabilitás és az alkalmazottak jó szakmai teljesítményének az előmozdítása” – olvasható a törvénymódosítás indoklásánál.

Ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen, a szerdán elfogadott módosítást a parlamentnek is meg kell szavaznia.