Norvégia a világ első országa, ahol a jövő évtől tilos forgalomba helyezni robbanómotoros autót, a következő évtizedben pedig teljesen be is tiltják az ilyen járműveket, írja a Világgazdaság.

A döntést még 2017-ben hozták meg, így volt idő felkészülni az új szabályozásra. A skandináv országban már 2022-ben elektromos autó volt az újonnan regisztráltak csaknem 80 százaléka, ez az arány pedig az idén 95 százalékra nőtt  a Dataforce autóipari piackutató adatai szerint.

Szeptemberben új mérföldkőhöz érkeztek: az ország útjain futó elektromos autók száma már meghaladja a benzinesekét.

Az eredeti célkitűzés annak idején „utópikus” volt, ismerte el a Bloombergnek Harald Andersen, a norvég autóimportőrök szervezetének elnöke. „Ambiciózus célokat tűztünk ki, de ezeket a célokat megfelelő politikai döntések kísérték” – fogalmazott.

A norvég elektromosautó-szövetség, a Norsk Elbiforening szerint az oslói kormányok számos olyan adóintézkedést hoztak, amelyek miatt a belső égésű motorok beszerzése idővel egyszerűen túl drágává vált. Az autó vásárlásakor fizetendő adó összege ugyanis a károsanyag-kibocsátástól függ, és a költségeket folyamatosan emelték.

Ugyanakkor 2022-ig adó- és áfamentes volt az elektromos autó vásárlása, csak 2023 eleje óta kell a norvégoknak adót kell fizetniük az autó tömegétől függően. Egyéb intézkedéseket is hoztak az évek során Norvégiában az elektromos autók vonzóbbá tétele érdekében: 2017-ig nem kellett autópályadíjat, 2021-ig pedig útadót fizetni utánuk, és korlátozás nélkül használhatják a buszsávokat.

Törvényekkel segítették a töltési infrastruktúra bővítését is, az ország összes fő közlekedési útvonalára ki kellett helyezni gyorstöltő állomásokat – igaz, ezeknél többet kell fizetni, mint a „normál” állomásoknál, és körülbelül háromszor annyit, mint amennyibe átlagosan az otthoni töltés kerül.

A belső égésű motorokkal való leszámolás ellenére Norvégia eddig is nagyban hozzájárult a globális felmelegedéshez, ami továbbra sem változik. A skandináv ország tavaly 108 milliárd dollár értékben 233 millió szabvány köbméter fosszilis energiahordozót exportált. A norvég kőolaj- és földgázexport révén a levegőbe kerülő szén-dioxid mennyisége nagyságrendekkel több annál, amennyivel csökkent a globális kibocsátás az ország autóállományának kizöldítésének köszönhetően.