Az Európai Parlament döntése értelmében 2035-től tilos lesz belsőégésű motoros autókat forgalmazni az Európai Unióban. A döntésnek számos ellenzője van, s nem csupán ágazati üzletemberek, az uniós parlament legnagyobb frakciójával rendelkező Európai Néppárt is lazítani szeretne a drasztikus tiltáson. Az, hogy az e-mobilitásra való erőltetett európai átállás megállíthatná a globális felmelegedést teljesen illuzórikus feltételezésnek tűnik, az ellenben egyértelmű, hogy az Európai Unió gazdaságilag lábon lövi magát vele, helyzetbe hozva a kínai gyártókat.

Az elmúlt években világszerte gyorsan nőtt az elektromos járművek iránti kereslet, amire a gyártók a termelési kapacitások rohamos ütemű fejlesztésével reagáltak. Idén azonban megtorpant a folyamat, a piac a vártnál lényegesen kisebb mértékben bővült, egyes országokban, például Németországban pedig visszaestek az eladások.   

Az Audi Q8 e-tron iránti kereslet olyannyira megcsappant, hogy a többségi tulajdonos VW, a legnagyobb európai elektromos autógyártó bejelentette, elképzelhető, hogy bezárja a brüsszeli gyárat, ahol a modell készül. Hasonló problémával küzd a Mercedes-Benz is, mely 2024 második negyedévében 51 ezer elektromos járművet értékesített, 23 százalékkal kevesebbet, mint a tavalyi év azonos időszakában.

Természetesen nem minden gyártónak alakultak ilyen gyászosan az eladásai, például a BMW-nél nőttek. Ugyanakkor az, hogy az idei eredmények messze elmaradnak a várakozásoktól a piac egészére igaz, amit jól tükröz az akkumulátorgyártás helyzete. Magyarországon, mely az EU egyik legnagyobb akkumulátorgyártója, az év első öt hónapjában 32 százalékkal csökkent a termelés 2023 azonos időszakához képest.

Nehezebben megy, mint gondolták

„Az elektromos autókra való átállás több időbe fog telni, mint az öt évvel ezelőtt gondoltuk” – közölte idén júliusban a Porsche egy közlemény formájában. A cég korábban azt a célkitűzést állította fel, hogy 2030-ra termelésének 80 százalékát elektromos járművek tegyék ki. Mostanra kiderült, hogy ez illuzórikus volt, aminek hatására a cég módosította a stratégiáját, párhuzamosan kívánja fejleszteni elektromos, illetve belsőégésű motoros modelljeit.

A benzines és dízelmotoros gépkocsik elsietett kiiktatásának sok ellenzője van. A jobboldali populista Matteo Salvini olasz szállításügyi miniszter szerint „az elektromosság ideológiai fundamentalizmusa öngyilkosság, s ajándék Kína számára”, arra célozva, hogy leépíti és a kínaihoz képest hátrányos helyzetbe hozza az európai autóipart. Luc Chatel, a La Platforme Automobile autóipari lobbicsoport vezetője szerint az elektromos átállás következtében Franciaországban mintegy 100 ezer munkahely szűnhet meg.  

„A belsőégésű motorokra a következő évtizedekben is hatalmas lesz a kereslet, és még 2040 után is arra számítunk, hogy az autók több, mint 60 százaléka ezt a technológiát használja” – idézi a Világgazdaság Matias Gianninit, az autómotorokat gyártó Horse Powertrain vezérigazgatója.  

Az elektromos autók elterjedésének jelenleg két dolog szab gátat: az áruk, mely lényegesen nagyobb a belsőégésű motorosokénál, illetve a korlátozott töltési lehetőségek.

„Nem szeretnék, hogy az új autók elérhetetlenek legyenek a kisjövedelműek számára. Politikai szempontból ez nagyon veszélyes” – nyilatkozta Oliver Zipse, a BMW Group igazgatótanácsának elnöke. Ez fokozottan érvényes Romániára, ahol a legolcsóbb elektromos személygépkocsi, a városi forgalomra való, hosszabb utakra alkalmatlan Dacia Spring jelenleg 17 ezer euróba kerül, azonban a közelmúltban kivetett új vám miatt drágulni fog.

„Az a baj, hogy erőltetik”

„Az e-mobilitással az a baj, hogy nagyon erőltetik. Szép dolog a környezetvédelem, van is helye az elektromos autónak a piacon, jó dolog is, de nem kellene ennyire lenyomni az uniós polgárok torkán” – nyilatkozta a Maszolnak Székely Lajos, a nagyváradi székhelyű Grup West Premium autóforgalmazó tulajdonosa.

Véleménye szerint az elektromos autó tökéletes megoldás második számú családi járműként, főként városi közlekedésre, azonban 10 év alatt a teljes átállás nem kivitelezhető. „Nincs erre elektromos hálózat” – mondja az üzletember.

Elmondása szerint tavaly volt egy eufória az elektromos autók piacán, sokan a környezetvédelemtől is lelkesítve vásároltak, na meg a nagyvonalú, akár 10 ezer eurót meghaladó állami támogatás hatását sem kell lebecsülni.

„Idén ez alábbhagyott, főleg a középkategóriás modellek, a VW, a Skoda, a Toyota esetében nagy a visszaesés” – mondja Székely Lajos. Ez nagyrészt annak a következménye, hogy idén az állami támogatás kevesebb, mint fele a tavalyinak.

Az első félévben 46 százalékkal kevesebb elektromos autót írattak forgalomba, mint 2023 azonos időszakában, a piaci részesedésük pedig a tavalyi 12 százalékról 3 százalékra csökkent. Júniusban a legnépszerűbb modell, a Dacia Spring 66 százalékkal esett vissza.   

Az, hogy az elektromos autók nem okoznak széndioxid-kibocsátást, közönséges mítosz. A gyártási folyamatuk során jóval több üvegházhatású-gáz kerül a légkörbe, mint a hagyományos meghajtású járművek esetében. Az üzemeltetésük csak akkor nem jár üvegházhatású-gáz kibocsátásával, ha a felhasznált elektromos áram kizárólag megújuló forrásból, illetve atomenergiából származik, amitől egyelőre a legtöbb európai ország elég messze van. Az esti órákban, szélcsendes időszakban töltött elektromos autókat jelentős százalékban földgáz és szén elégetéséből származó áram hajtja.

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb, 2022-es adatai szerint a személygépkocsik a globális széndioxid-kibocsátás 10 százalékáért felelősek. A Hedges & Company piackutató cég adatai szerint a világ gépkocsiállománya jelenleg 1,47 milliárd. Ebből 413 millió darab van Európában, az EU tagállamaiban összesen 350-360 millió lehet. Ez a teljes állomány mintegy negyede, tehát nagyjából ennyi lehet a részaránya a kibocsátás tekintetében is.

Ha a mai naptól kezdve az EU-ban a gépkocsik miatt egyetlen gramm széndioxidot sem kerülne a légkörbe, ami nemhogy 2035-ben nem lesz így, de 2050-ben sem, a globális kibocsátás akkor is csak 2,5 százalékkal lenne alacsonyabb, ami távolról sem vetne véget a globális felmelegedésnek.