Az egekbe szöknek ősztől a gázszámlák
A tavalyi évhez képest minimum 80 százalékos lesz a drágulás.
„Tájékoztatjuk, hogy 2021. október 1-től változik a földgáznak a szerződésben szereplő fogyasztói ára, annak következtében, hogy 100 százalékot meghaladó mértékben nőtt a földgáz beszerzési ára a romániai piacon, valamint a szállítási ára. A fentebb említett áremelkedések miatt a Salgaz kénytelen emelni a szerződésben szereplő fogyasztói árat. Következésképpen a 2021. október 21-től érvényes ár 0,29961 lej/kWh lesz, illetve 299,61 lej/MWh áfával együtt.”
Ezt a tájékoztatást kapták a közelmúltban a nagyszalontai földgázfogyasztók a helyi szolgáltatótól. A felvezetőben említett 100 százalékot meghaladó drágulás nem puszta pszichológiai trükk a Salgaz részéről, a dél-bihari szolgáltató által októbertől beveztendő tarifa több mint duplája az egy évvel korábbinak. 2020 októberében a Salgaz kliensei 125,06 lej/MWh áron kapták a gázt, a drágulás tehát 140 százalékos.
A bihari szolgáltató az átlagnál nagyobb mértékben drágít, azonban a gáz fogyasztói árának tetemes mértékű emelkedése általános jelenség. Az Engie Románinál tavaly júliusban megkötött szerződések értelmében 115,45 lejbe került 1 MWh energia, amely tarifa 12 hónapig volt érvényes. Azok, akik idén júliusban lettek az Engie ügyfelei, 169 lej/MWh áron kapják a gázt, de csak az első három hónapban, októbertől már 211 lej a tarifa, a drágulás tehát 83 százalékos.
Mindenki drágít
Hasonló mértékben drágított a legnagyobb hazai szolgáltató, az E.ON. A német vállalatnál tavaly nyáron 79 lejbe került 1 MWh, idén pedig 145 lejbe, a különbség kerek 80 százalék.
A drasztikus mértékű drágulásnak több oka van. Az egyik az, hogy miközben a belföldi fogyasztás nőtt, az export pedig jelentősen megugrott, a termelés csökkent. Emiatt a fogyasztás számottevő részét importból kell fedezni.
Az Országos Energiaár-szabályozó Ügynökség (ANRE) adatai szerint az év első öt hónapjában 23 százalékkal nőtt az importált gáz mennyisége, a belföldi termelés ellenben 2 százalékkal csökkent. Ennek következtében májusban a fogyasztás 33 százalékát importból kellett fedezni.
Kapcsolódó
Az a fránya gáztőzsde
A másik fő ok, hogy Románia tavaly bevezetett egy szabályt, amelynek értelmében valamennyi hazai gázipari cégnek az általa kitermelt mennyiség 40 százalékát a Közép-európai Gázelosztó Központ bécsi tőzsdéjén kell értékesítenie. A belföldi ár nem haladhatta meg a bécsi gáztőzsdei ár 95 százalékát. Ennek a rendszernek a szépséghibája az, hogy a gáztőzsdén a legnagyobb európai beszállító, a Gazprom diktálja az árat, tehát a belföldi árak egy külső tényező függvényei.
Az első negyedévben a gáztőzsdén 18 euró/MWh volt az átlagár, azonban az utolsó negyedévre kötött szerződések esetében már 47 euró/MWh, a drágulás tehát több mint másfélszeres.
„Létrehoztuk a tökéletes drágítási mechanizmust. Most ülünk a helyünkön, s úgy táncolunk, ahogy az oroszok fütyülnek, miközben a helyes politika az lett volna, ha beindítjuk a belföldi termelést, gázzal árasztjuk el a piacot” – nyilatkozta egy gázipari szakember a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak.
A jelenlegi mechanizmus legnagyobb hiányossága, hogy nincs bele építve semmilyen, a kiszolgáltatott fogyasztót védő eszköz, márpedig a hazai fogyasztók 10 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. A kormány azt ígéri, a fűtési szezonra elkészül a törvény, amely lehetővé teszi, hogy a költségvetésből szubvencionálják a kiszolgáltatott fogyasztók számláit. Ez jól hangzik, de nagy kihívás, a kiszolgáltatott fogyasztók meghatározása ugyanis évek óta terítéken van, azonban mindmáig semmilyen előrelépés nem történt a ügyükben.
CSAK SAJÁT
.jpg)
