A legrosszabb esetben akár 75 százalékkal is drágulhat a kőolaj a világpiacon a közel-keleti konfliktus eszkalációja esetén.

Minden valószínűség szerint csak idő kérdése, hogy Irán támadást intézzen Izrael ellen, megtorlásul Iszmáil Hanije Hamász-vezető meggyilkolása miatt. A két regionális hatalom közvetlen összecsapásának globális gazdasági következményei lehetnek, drasztikusan olajáremelést eredményezve.

A Világbank már a Hamász Izrael elleni tavaly októberi terrortámadását követően prognózist készített azt illetően, hogy befolyásolhatja a kőolaj világpiaci árát egy eldurvuló közel-keleti konfliktus. A nemzetközi pénzügyi szervezet akkori becslései szerint, amennyiben napi 500 ezer – 2 millió hordóval csökkenne a nemzetközi piacra kerülő kőolaj mennyisége, az energiahordozó ára 3-13 százalékkal emelkedne. Ekkora kiesés a 2011-es libanoni polgárháború alatt következett be.

3-5 millió hordós kiesés, amilyenre a 2003-as iraki háború idején volt példa, 21-35 százalékkal dobná meg az árat. Napi 6-8 millió hordó kőolaj eltűnése el a világpiacról, ahogy az 1973-as olajválság idején történt, drasztikus, 56-75 százalékos drágulást vonna maga után, vélik a Világbank szakértői.

77 dollár helyett 135

Augusztus 7-én a Brent nyersolajjal hordónkénti 76,72 dolláros átlagáron kereskednek. A legkevésbé pesszimista forgatókönyv esetén, 77 dolláros induló árral és 8 százalékos drágulással számolva a kőolaj ára 83 dollár fölé emelkedne.

Ha az események a közepes forgatókönyvet követnék, akkor a 93-104 dolláros intervallumba emelkedne a nyersolaj ára. A legpesszimistább forgatókönyv megvalósulása 120-135 dolláros magasságba röpítené a kőolaj világpiaci árát. 120 dollár körüli szinten utoljára 2022 márciusában és áprilisában járt az olajár, az Ukrajna elleni orosz invázió megindulását követően.

Egy ilyen drágulás hatására az üzemanyagok ára bőven 9 lej fölé emelkedne a hazai kutaknál. A benzin ára jelenleg 7,3 lejnél, a gázolajé pedig 7,4 lejnél kezdődik. Utoljára 2022 nyarán volt 9 lejnél drágább az üzemanyag literje, mielőtt a kormány bevezette az 50 banis árkompenzációt.

Kapcsolódó

Megdobta az üzemanyagok árát a jövedéki adó emelése

Közel 30 banival drágult a benzin literje a jövedéki adó emelése következtében.  

áremelkedés benzin gázolaj üzemanyagár

Irán több módon is fel tudná srófolni az energiahordozó világpiaci árát. Megpróbálhatja rávenni a nagy arab exportőröket, hogy fogják vissza a kitermelést, felverve ezzel az árat, esetleg pedig, hogy hirdessenek embargót Izrael támogatói ellen. Ennek nem túl nagy a valószínűsége, tekintettel arra, hogy a teheráni teoratikus diktatúra Szaúd-Arábiával, az Egyesült Arab Emírségekkel és Kuvaittal sem ápol túl jó viszonyt.

Ugyanakkor Irán, földrajzi helyzetének köszönhetően a Hormuzi-szorosnál katonai eszközökkel is meg tudja zavarni az Arab-öböl országaiból induló olajexportot, mely a globális kivitel 30 százalékát adja.

Ha a teheráni rezsim nem is szánná rá magát egy ilyen lépésre, amit jó eséllyel az USA nem hagyna válasz nélkül, jemeni huszi szövetségesei révén a korábbinál nagyobb zavarokat okozhatna a Vörös-tengeren zajló áruforgalomban, a kőolajszállítást is beleértve.

Kínának sem érdeke a drágulás

Vannak ugyanakkor jelentős, a legrosszabb forgatókönyv bekövetkezte ellen dolgozó tényezők is. Ezek legfontosabbika az, hogy Irán legerősebb szövetségese és egyúttal a világ első számú olajiportőre, Kína az árak alacsony szinten tartásában érdekelt. Kína kedvezményes áron kapja az energiahordozót Oroszországtól, Irántól és Iraktól is, azonban ez a világpiaci árhoz van kötve, s egy esetleges drágulás fölöttébb kedvezőtlen hatást gyakorolna a távol-keleti ország gazdaságára.

Az Európai Unió egyik energetikai biztonsági szakértője, az Oilprice.com szakportálnak névtelenül azt nyilatkozta, hogy negyedévnél huzamosabb ideig már a 90-95 dolláros hordónkénti olajár érzékeny vérveszteséget jelentene a kínai gazdaság számára.

 A közel-keleti háborúk már nem egy alkalommal okoztak súlyos zavarokat a nemzetközi olajpiacon. Első alkalommal 1973-ban, amikor a jóm kippuri háborúban résztvevő arab országokkal való szolidaritásból, a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete (OPEC) csökkentette a termelést, s egyúttal embargót hirdetett az Izraelt támogató államok ellen. Az 1973 óktóber 13-án kirobban válság során a kőolaj világpiaci ára rövid idő alatt mintegy 267 százalékkal nőtt, hordónkénti 3 dollárról közel 12 dollárra.

A brutális mértékű drágulás sokkhatást gyakorolt nem csupán a fejlett nyugati gazdaságokra, de a számottevő olajkitermeléssel nem rendelkező szocialista országokra is. Az Egyesült Államokban, Németországban, Hollandiában és más nyugat-európai országokban szigorú korlátozásokat vezettek be, például csökkentették a gépjárműforgalmat.